A repüléstörténet mérföldkövei
Az ember létezése óta vágyott arra, hogy repülhessen. A repülés felfedezése örökre megváltoztatta az emberek közötti interakciókat, a világ felfedezésének módját és mindennapi életünket is.
Mára a repülés teljesen természetessé vált, de nem volt ez mindig így. Milyen út vezetett a csapkodó szárnyú repülő masinától a fedélzeti internetig? A december 7-i polgári repülés nemzetközi napja (angolul: International Civil Aviation Day) alkalmából a SES Astra összegyűjtötte a repüléstörténet legemlékezetesebb mérföldköveit.
Repüléstörténet 11 évszámban:
• 1485
Egy szerkezet, amely úgy repül, hogy a szárnyait verdesi, mint a madarak. Leonardo da Vinci ornithopter terveire egyik vázlatfüzetében akadtak rá. Az első modellek még nem tudtak repülni, de ihletet adtak és megalapozták a biomimikri nevű új tudományágat, amely természet ihlette találmányokat alkot. Végül 2010-ben a torontói egyetem diákjai váltották valóra az emberiség egyik legrégebbi álmát, amikor sikeresen elemelkedett a földről az ember hajtotta, szárnyverdeső repülőgép.
• 1742
De Bacqueville márki hatalmas szárnyakat erősített a karjaira és a lábaira, hogy azokkal repülje át a Szajnát, miután elrugaszkodott villája erkélyéről. Pár sikeresen a levegőben töltött perc után elfáradt, és végül egy bárka fedélzetére zuhant, ahol lábát törte.
• 1783
A Montgolfier fivérek megépítették az első „levegőnél könnyebb járművüket”. A testvérpár 1783. június 4-én a nagyközönség szeme láttára reptette a gömb alakú hőlégballont, amely 10 percet repült 1600-2000 méteres magasságban.
• 1853
Sir George Cayle az „aerodinamika atyja” siklógépet épített, ami lejtőn való vontatás közben rövid időre a levegőbe emelkedett.
• 1891
Otto Lilienthal egy kis dombról ugrott le, és sikeresen repült siklógépével. A „siklógépek királyaként” a levegőnél nehezebb siklógépek fejlesztésével szerzett hírnevet.
• 1903
Orville Wright felszállt az első ember hajtotta repülőgéppel. A repülés 12 másodpercig tartott, ezalatt 36,5 métert tett meg.
• 1924
Az első földkörüli repülőút. Az Egyesült Államok Légierejének 8 pilótája és szerelője négy repülővel 175 nap alatt tette meg az utat. Közben 74-szer álltak meg, és összesen 44 330 kilométert tettek meg.
• 1933
Elkészült a világ első modern utasszállító repülőgépe, a Boeing 247, amely 10 utast képes szállítani, akár 300 km/h sebességgel. A 247-es 19 óra alatt tette meg az utat az Egyesült Államok keleti és nyugati partja között.
• 1969
A hangsebesség kétszeresét is meghaladó (2500 km/h) sebességre képes, gázturbinás sugárhajtóműves, szuperszonikus utasszállító Concorde első útja. A leghíresebb útvonala a London-New York járat volt, amit kevesebb, mint 3 óra alatt tett meg.
• 2005
Bemutatták a jelenlegi legnagyobb kétszintes utasszállító repülőgépet, a 853 férőhelyes Airbus A380-at.
• 2017
Pályára állították a SES S.A. által üzemeltetett SES-15 műholdat, amely GPS szolgáltatásával, fedélzeti szórakoztatással és WiFi-vel segíti a polgári légi közlekedést Amerikában.
Bár úgy tűnhet, nagyon hosszú utat tettünk meg az első repülő szerkezet óta a mai modern légiközlekedési megoldásokig, de valójában manapság rohamléptekkel változik a világ. A statisztikák szerint míg 1973-ban kevesebb mint félmilliárd utas választotta a repülést utazásaihoz, addig 2017-re ez a szám 4 milliárdra nőtt. Napjainkban a légi közlekedés már nem csak az utazásról szól, hanem a fedélzeti szórakozásról és a műholdas navigációban elért fejlesztésekről is.
Kapcsolódó cikkek
- Forradalmasítja a repülőtéri utasforgalmat az Emirates
- Újfajta wifi-kapcsolódási lehetőségeket vezet be az Air France
- A SES-12 elindult a pályája felé a SpaceX Falcon 9-es rakétáján
- Ultra HD minőségben nézhetik a FIFA világbajnokságot a holland sportrajongók
- Drónkövető technológiát tesztel a Vodafone
- Egyénre szabottabb repülési élmény és megnövelt utaskényelem
- Mi a közös JFK-ben, a Linkin Parkban és a Falcon 9-ben?
- Szárnyal a magyar Flight Refund
- Egyre több repülőgépen elérhető az internet
- Foglalja le jegyét üzenetben egy chatbotnál, a KLM Messengeren keresztül!
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Az MI, ami forradalmasítja az épületek működését
Akár 50 százalékkal is javítható az épületek üzemeltetésének hatékonysága a Schneider Electric legújabb fejlesztésével, az EcoStruxure Foresight Operationnel. A mesterséges intelligenciával (MI) támogatott platform elsőként integrálja egyetlen rendszerbe az energia-, az épületüzemeltetési és az áramellátási megoldásokat.
Megduplázott márkaérték hat év alatt – szárnyal a Deutsche Telekom
A Deutsche Telekom idén is megtartotta vezető szerepét a világ legértékesebb márkái között – derül ki a Brand Finance legfrissebb Global 500 rangsorából. A vállalat márkaértéke egyetlen év alatt 12,8 százalékkal, 96,2 milliárd amerikai dollárra emelkedett. Ezzel nemcsak továbbra is a világ legerősebb távközlési márkája, hanem Európa legértékesebb márkája címet is elnyerte. A jelentés kiemeli a cég tudatos és következetes márkaépítését, valamint stabil gazdasági és technológiai hátterét.
Indul a 2G‑átterelés: a Telekom forgalma a Yettel hálózatára költözik
A Magyar Telekom és a Yettel megállapodása szerint 2026. január 20-tól a Telekom fokozatosan átirányítja ügyfelei 2G forgalmát a Yettel országos rádiós hálózatára. Ennek köszönhetően a Telekom előfizetők továbbra is a megszokott minőségben használhatják a 2G szolgáltatást, miközben a változás nem érinti a Yettel ügyfelek kiszolgálását. A megállapodás célja a rendelkezésre álló frekvenciák hatékonyabb kihasználása, valamint a 4G és 5G hálózati kapacitás bővítése.
Vízgazdálkodásban is élre tört az ABB
Az ABB kiemelkedő teljesítményt ért el a CDP nonprofit szervezet 2025-ös rangsorában, ahol „A” minősítést kapott a klímavédelem és a vízgazdálkodás területén. Ennek köszönhetően a vállalat idén már nemcsak a klímavédelemben, hanem először a felelős vízgazdálkodásban is felkerült az éves „A-listára”. Ezzel az ABB a világ 22 100 minősített vállalata közül azon felső 1 százalékhoz csatlakozott, amelyek „dupla A” értékelést szereztek.
Globális CEO-felmérés: a bizalom mélyponton, az AI a jövő kulcsa
Az elmúlt öt év legalacsonyabb szintjére csökkent a vezérigazgatók bevételnövekedéssel kapcsolatos várakozása, miközben a vállalatok többsége küzd azzal, hogy a mesterséges intelligenciába (AI) fektetett összegeket kézzelfogható pénzügyi eredménnyé alakítsa. A vezetők 42%-a attól tart, hogy lemaradnak a technológiai alkalmazkodásban, miközben a vám- és kiberkockázatok is növekedtek. A PwC 29. Globális Vezérigazgató Felmérésének eredményeit tegnap mutatták be a davosi Világgazdasági Fórumon.

