Az IVSZ hívására több, mint ezer ember ünnepli ma az innovációt
10. alkalommal kerül sor a SMART konferenciára, ebben az évben már az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szervezésében. A több, mint 1000 vendég 5 teremben követheti a legkülönbözőbb témákat, melyeknek fókuszában az innováció áll - viszont nem csupán technológiai megközelítésben, hanem valamennyi ágazatot és területet illetően. Helyet kap többek között a mesterséges intelligencia, a startupok, az ipar 4.0 kérdésein túl az oktatás és a közlekedés, valamint a digitalizáció egyénre való hatásai is.
A konferencia általános célkitűzése, hogy megvizsgálja, milyen kihívásokat jelenthet gazdasági, társadalmi és biológiai értelemben egy-egy ma végbemenő, vagy már ma előre megjósolható technológiai ugrás, amilyen a mesterséges intelligencia, az automatizáció, vagy a digitalizáció. Ahogyan Major Gábor, az IVSZ főtitkára elmondta: “A digitális az új normális. Az internetnek és a digitális technológiáknak köszönhetően már sokkal alacsonyabb a belépési küszöb, az innovációhoz nem szükséges nagy befektetés - szakértelemmel és kreativitással nagy eredményeket lehet elérni. A digitális és a tárgyi környezetünk összeolvad, megváltozik ahogyan dolgozunk és élünk. Tudatosan kell átgondolnunk, hogy mit kell tennünk annak érdekében, hogy a nyertesei legyünk ennek a változásnak.”
Dr. Vinnai Balázs, a Codecool alapítója és az IVSZ általános elnökségi tagja szerint az alapvető változások már megtörténtek, ezekre kell rákapcsolódni még időben. 2030-ra ugyanis csupán Európában 50 millió, digitálisan képzett munkaerő fog hiányozni a piacról. Ezeknek az embereknek nem csupán a technológiához kell érteniük, hanem olyan kézségekkel is rendelkezniük kell, melyek pótolhatatlanná teszik őket a mesterséges intelligenciával szemben. Ezek közül a legfontosabbak: a kommunikációs készségek, a csapatmunka, a kreativitás és a rugalmas gondolkozásmód. Annak érdekében, hogy ez megteremtődjön, át kell alakítani a teljes képzési rendszert. Ma az iskolákban olyan tudást adnak át, melynek a 70%-át már nem fogják tudni használni a diákok a jövőben, az automatizáció miatt.
“Közép-Európa motorját a jövőben a digitalizáció által létrejött munkahelyek fogják jelenteni. A digitalizáció már itt van, élen kell járni benne. Ebben a tekintetben pedig az a fontos, hogy ne a ma lehetőségeiben gondolkozzunk, ne a múlt határozza meg a képzések alakítását.” - hangsúlyozta.
Az NKFIH részéről dr. Birkner Zoltán elnök előadásában a változtatás, az újratervezés fontosságát emelte ki. Az újonnan kialakuló innovációs rendszer arra ösztönzi a szereplőket, hogy a prototípusok elkészültén túljussanak a cégek és valóban működő termékek, valamint szolgáltatások jöjjenek létre. Ezen túlmenően kiemelte, hogy a SMART konferencián első alkalommal a Hivatal kezdeményezésére létrejött egy állami közösségi kiállítói tér, amelyre az Input program, illetve a Bay Zoltán Kutatóközpont is meghívást kapott.
A SMART kezdetben még mobilfejlesztői esemény volt, mely az évek során egyre szélesebb spektrumot fedett le, erős innovációs fókusszal. A konferencia jól jelzi azt a változást, hogy az IVSZ a tagvállalatok és a szűken vett IKT iparág képviseletén túl immár sokkal átfogóbb küldetést vall magáénak: az innováció születéséért és végrehajtásáért felelős szektorok és azok érintettjei közötti együttműködés és párbeszéd irányítását. A SMART konferencia ennek megfelelően összefog minden olyan témát, ahol az innováció jelen van, legyen az technológiai, szervezeti, társadalmi jellegű.
Kapcsolódó cikkek
- Sikeresebb üzlet – mesterséges intelligenciával
- Először belül tegyünk rendet!
- Konferencia a mesterséges intelligenciáról
- Miként veszélyeztetheti a digitalizáció a demokráciát?
- A mesterséges intelligencia kutatásának legnagyobb ászai jönnek Budapestre
- Nem kell félni az automatizációtól!
- Nemzetközi befektetők versenyeznek hazai startupok kegyeiért a SMART konferencián
- Megnyílt az Infotér Konferencia
- Közös stratégiaalkotás az IVSZ MENTA konferencián
- Start-up konferenciát és versenyt rendez az IVSZ
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Nemzetközi kutatás indult az autonóm járművek intelligens döntéstámogatására
A HU-RIZONT nemzetközi kiválósági kutatási együttműködési program részeként 2026. január 1-jén elindult az „AITONOMY – Mesterséges intelligencia alapú forgalomoptimalizálás és intelligens akkumulátorkezelés autonóm mobilitási rendszerekhez” című kutatás-fejlesztési projekt (projektazonosító: 2025-1.2.1-HU-RIZONT-2025-00129), melynek konzorciumvezetője a Széchenyi István Egyetem.
Jövőálló internet érkezik: a ViDaNet nagyszabású optikai beruházást indít
A ViDaNet Zrt. a Széchenyi Terv Plusz program keretében, a DIMOP_PLUSZ-3.1.2-25 – Gigabit Magyarország Program felhívás támogatásával összesen 6,385 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével gigabitképes optikai hozzáférési hálózatok fejlesztését indítja több járásban.
Bizalom, AI és stratégia: miként navigálnak a hazai vállalatvezetők?
A hazai vállalatvezetők egyszerre szembesülnek erősödő rövid távú fenyegetésekkel és a technológiai átalakulás folyamatos kényszerével, amely hosszú távú, stratégiai fókuszt követel. Bár a világgazdaság kilátásaival kapcsolatban továbbra is optimisták, a hazai környezetben növekvő bizonytalanság uralja a vezetői gondolkodást.
50 milliárdos AI‑szövetség: stratégiai partnerséget kötött az OpenAI és az Amazon
A OpenAI és az Amazon idén február végén hosszú távú stratégiai megállapodást kötött annak érdekében, hogy világszerte felgyorsítsák a mesterséges intelligencia alapú innovációk elterjedését a vállalatok, startupok és magánfelhasználók körében. A partnerség részeként az Amazon összesen 50 milliárd dolláros befektetést vállal az OpenAI-ba: első körben 15 milliárd dollárt, további 35 milliárdot pedig meghatározott feltételek teljesülése esetén biztosít.
AIDA: a mesterséges intelligencia, ami átrendezi a retail-versenyt
A 2026-os SIRHA Budapest kiállításon a Future Store Innovations standján mutatkozott be az a magyar fejlesztésű, kiskereskedelmi mesterséges intelligencia, amely nemcsak átfogóan ismeri az üzletek működését, hanem az adatok és külső információforrások alapján valós idejű, szóban is adható döntési javaslatokkal segíti a napi működést.

