A digitális platformok segítettek a magány enyhítésében
Az American Psychologist folyóiratban megjelent tanulmány szerint a magány érzése nem nőtt a karantén időszak alatt. Kiderült: a fizikai távolság nem kell, hogy szociális elszigeteltséget jelentsen, mivel a megváltozott életkörülmények miatt elkezdtünk a digitális platformokon szorosabban kapcsolódni egymáshoz - magyarázzák a kutatók. Alátámasztják ezt a vezető szenior telefongyártó, a Doro adatai is, miszerint az időseknek gyártott telefonok iránt megnövekedett az érdeklődés az elmúlt időszakban.
A koronavírus-járvány kezdeti szakaszában a szakértők attól tartottak, hogy a kötelező fizikai távolságtartás és a hosszú otthon-lét a magány érzését nagyban növeli majd. A 2020. január és április között több mint 2000 felnőtt amerikai részvételével készült felmérés azonban azt mutatja, hogy ez nem így történt.
A kutatók azt találták, hogy 1 hónappal a lezárások után a résztvevők kevésbé érezték magukat elszigeteltnek vagy magányosnak, mint a COVID előtt. Valójában többen jelezték, hogy jobban kapcsolódnak most másokhoz. Az igaz, hogy az idősebb válaszadók a krízis kezdetén növekvő magányról számoltak be, mivel a szociális távolságtartásra vonatkozó szabályozások először őket érintették. Az elszigeteltség mértéke azonban enyhült, miután általánosan hatályba léptek az otthoni tartózkodásra vonatkozó szabályok. A szakértők úgy találták, hogy a "fizikai távolság" nem kellett, hogy egyet jelentsen a “társadalmi elszigetelődéssel.” A kapcsolattartást a telefon és az egyszerűen használható digitális platformok, pl. a FaceTime, vagy a Zoom is segítették.
Forrás: Doro
A kutatók rámutattak arra, hogy a pandémia lassításához nagyban hozzájárult a fizikai távolságtartás. Az, hogy ezzel a közjót szolgáljuk, növelheti a “magány-ellenálló képességünket.”- mondják a szakértők.
Azt találták, hogy a hétköznapi beszélgetések minősége is sokat javult, mivel az emberek jóval többet beszéltek arról, hogy valójában hogyan érzik magukat. A “hogy vagy?" kérdésre az emberek valódi válaszokat adtak és kaptak, ezzel pedig a beszélgetések mélysége változott. A kutatók kijelentették, nem lepődnének meg, ha az ilyen fajta emberi interakciók, - akár a távolból is - a vírus után is fennmaradnának. "Azt látjuk, lehetséges, hogy egyszerre érezzük magunkat szeretve és támogatva anélkül, hogy fizikailag közel lennénk egymáshoz.”
“Az eredmények jól mutatják, hogy az emberek megfelelően tudtak alkalmazkodni a világjárvány miatt megváltozott körülményekhez. Ez persze nem azt jelenti, hogy senki sem szenvedett elszigeteltségtől a karantén idején, de átlagosan nem emelkedett a magányosság érzése.” - magyarázta Martina Luchetti, a Floridai Orvostudományi Egyetem vezető kutatója. “Hasonló eredményeket kaptunk a nagyobb kockázatnak kitett csoportokból is, vagyis a krónikus betegségben szenvedőktől, vagy egyedül élő válaszadóktól is.”
A kutatás szerint az idősebb válaszadókban összességében tehát nem nőtt a magányosság érzése a járvány legaktívabb szakasza idején, és többségük úgy érezte, több támogatást kap másoktól, mint januárban, vagy februárban. Ennek egyik oka lehet, hogy sok idős felnőtt korábban nem használta rendszeresen a digitális platformokat, bár egy másik, Doro által végzett kutatás szerint a nyitottságuk megvan hozzá. Az érintetteknek viszont miután a családtagok, vagy más segítők megmutatták a Zoom, vagy a Skype működését, rendszeres használókká váltak; a digitális kapcsolattartás ilyen formái pedig segítettek a magány érzésén felülkerekedni.
Forrás: 2020, US National Survey - published at American Psychologist
Kapcsolódó cikkek
- A kkv-k globális helyzetéről szóló jelentés, 2020
- Pénzbeli ajándék a magyar hallgatóknak Németországban
- Digitális összefogással élhetőbbnek látjuk a jövőt
- Kezd újraindulni az élet a járműiparban
- Gyártás a Covid-19 időszakában
- Támogatja a kreatívipart a Sony
- Hogyan változott az informatikai szakemberek élete a koronavírus-járvány következtében?
- A koronavírus nyertese a home office
- A Vodafone is csatlakozott a Global Citizen és az Európai Bizottság globális kezdeményezéséhez
- Tanítsuk meg a nagyszülőket a biztonságos netezésre
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
„Podcastes világban élünk” – A rádiózás múltja, jelene és jövője egy műsorban
A podcastek egyre növekvő népszerűsége arra mutat rá, hogy erős hallgatói igény van a szóbeli tartalmakra, a jelenségre pedig a rádióknak is reflektálniuk kellett – egyebek mellett erről beszélt Jáksó László és Várkonyi Attila a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete (RAME) jubileumi podcast-sorozatának első adásában.
Új szintre emelt videóhívások: itt a Sandberg 4K-s, távirányítós webkamerája
A dán Sandberg legújabb technológiai újdonságai – egy 4K-s felbontású USB-C/A webkamera és egy USB-C-s Bluetooth-adapter – kifejezetten a mai digitális munkavégzés és szórakozás igényeihez igazodnak. Legyen szó professzionális felhasználókról vagy hétköznapi feladatokról, ezek az eszközök növelhetik a hatékonyságot és a felhasználói élményt.
A home office helyzete és kihívásai Magyarországon
A rugalmas munkavégzési formák, különösen az otthoni munka („home office”) iránti igény folyamatosan nő a munkavállalók körében. Ennek ellenére a magyar dolgozók 81%-a jelenleg nem tud élni ezzel a lehetőséggel – derül ki a WHC Csoport legújabb munkaerőpiaci elemzéséből. A home office nemcsak a munkavégzés helyét változtatja meg, hanem hosszú távon a munkához való viszonyt is átformálja.
Ki ül a volán mögött, ha nincs sofőr? – Az önvezető autók felelősségi dilemmái
Ki felelős, ha egy önvezető autó balesetet okoz – az utas, a gyártó vagy maga az algoritmus? Milyen autonóm szintet értek el a ma forgalomban lévő járművek, és ez milyen hatással van a közlekedésbiztonságra? Az önvezető autók körüli kérdések továbbra is élénk vitát váltanak ki, jóllehet a lidar, radar és kamerák integrált használata már ma is egy biztonságosabb jövő ígéretét hordozza. Dr. Herke Csongor és Kis Kornél István – a téma két neves szakértője – a technológia jogi és műszaki kihívásait vizsgálták meg közelebbről.