Egy fenntarthatóbb digitális világ segíthet elkerülni a mostanihoz hasonló kríziseket
A koronavírus-járvány szinte minden szinten próbára tette a világ társadalmainak életét, hiszen egyik pillanatról a másikra változott meg a mindennapi életünk: a közösségi érintkezés lehetőségei, a munkahelyek és az oktatás működése, a munkahelyek száma és az egészségügyi rendszerek stabilitása.
Az országok működéséhez egyik napról a másikra kellett átállniuk az embereknek egy digitálisabb működésre. Mostanra a világ nagy része többé-kevésbé megtanult a járványhelyzettel együtt élni, a pandémia lecsengése után pedig elkezdődhet majd az újraépítkezés. A kérdés azonban az, hogy a járvány után az országok és a vállalatok visszatérnek a régi berendezkedéshez és szabályokhoz, vagy kialakítanak egy tudatosabb világrendet. A kutatások szerint a járvány utáni válságból való kilábaláshoz a fenntarthatóság és a digitalizáció lehet a kulcs.
A szakemberek előrejelzései szerint hosszú távon a társadalmak feladata lesz, hogy felkészüljenek a koronavírushoz hasonló krízisekre, hiszen a környezetkárosodás és az éghajlatváltozás miatt várhatóan gyakoribbá és súlyosabbá válnak a hasonló sokkhatások. Az ilyen kihívásokkal közösségként úgy küzdhetünk meg, ha az egyéni és vállalati szintű döntéseink támogatják egy kiszámíthatóbb, fenntarthatóbb jövő építését: a koronavírus a rombolással most egy új lehetőséget és utat adott arra, hogy az országok fenntartható módon építsék vissza az életüket.
Az Európai Bizottság egyértelműen megfogalmazta, hogy a közös cél egy zöld, digitális és alkalmazkodóképes Európa létrehozása. A szervezet a környezetvédelmi és éghajlat-politikai megfontolásokat helyezve a középpontba már korábban javaslatot tett az az The European Green Deal-ben egy hosszú távú fenntarthatósági átállásra. Ez az átállás azért is fontos, mert az European Environment Agency Healthy environment, healthy lives (Egészséges környezet, egészséges élet) című jelentése szerint Európában nyolcból egy haláleset a rossz minőségű környezetnek tulajdonítható.
A környezet életminőségre gyakorolt hatása mellett pedig a befektetői hozzáállás is azt mutatja, hogy a befektetők egyre inkább a fenntartható beruházásokra helyezik a hangsúlyt. Az egyik legjobb példája ennek a Blackrock, a világ legnagyobb alapkezelője, amely igazgatója, Larry Fink azt mondta, „a klímaváltozás a vállalatok hosszútávú stratégiájában meghatározó tényező. A tudatosság gyorsan változik, és úgy vélem, a pénzügyek fundamentális újratervezésének szélén állunk”.
„A fenntarthatósági stratégia a közeljövőben a vállalatok életének is szerves részévé kell válnia, amelyet egy digitális stratégiának kell támogatnia. A digitalizáció adja meg azt a reakciókészséget és információs adatgyűjtési lehetőséget, mellyel lokális vagy globális válságokban tudunk alkalmazkodni a környezeti változásokhoz, a fenntarthatóság pedig megadja a hosszú távú strukturális újragondolás lehetőségét a begyűjtött adatok alapján. Ha értjük, hogy mi történik körülöttünk és tudjuk azt is, hogy merre kell haladnunk, akkor tudunk megfelelő döntéseket hozni az életünkben és a szervezeteinkben” – mondta Szücs-Winkler Róbert, a denxpert EHS&S software Kft. vezetője.
Ám a fenntarthatósági és digitális stratégiát megalkotni és implementálni egy vállalat életébe nem mindig egyszerű feladat, a cégek könnyen elveszettnek érezhetik magukat a nemzetközi és a hazai szabályok útvesztőjében. Magyarországon a magyar tulajdonban lévő denxpert EHS&S software Kft. célja, hogy segítsen a vállalatoknak kiigazodni ebben a labirintusban.
„A denxpert EHS&S software Kft.-nél az a célunk, hogy az adminisztratív terhek csökkentésével és a megfelelő információ megfelelő helyre juttatásával segítsünk a vállalatoknak a versenyképességük növelésében, valamint, hogy mindenkinek elérhető áron magas minőségű szoftvereket biztosítsunk a környezet-munkavédelem és a fenntarthatóság területén. A mostani megoldások a nemzetközi piacon drágák és lassan bevezethetőek, így a mai gyors világban már nem versenyképesek és a jövőben a fenntarthatósági teljesítmény lesz a piacképesség egyik legnagyobb mozgatórugója. Hiszünk abban, hogy felelős döntéseket csak megfelelő adatokkal és folyamatokkal tudnak a cégek meghozni és célunk, hogy ezt mindenkinek elérhetővé tegyük a következő években” – tette hozzá Szücs-Winkler Róbert.
A hazai piacon piacvezető denxpert EHS&S software Kft. nemzetközi terjeszkedésbe kezdett, amikor felismerte, a jelen válság mekkora igényt teremtett nemzetközi szinten a megoldásaikra. A vállalatnak egy éve csak a környező országokban voltak ügyfelei, de mára Indiától Franciaországig használják szoftvereiket, és az amerikai kontinensen is több potenciális ügyféllel tárgyalnak. A denxpert EHS&S software Kft. ügyfele a legnagyobb hazai cégek közül például a MOL, az Elmű, a Telekom és az E.ON is, nemzetközi szinten pedig a Coca Cola és a Bosch referenciáival is büszkélkedhet a vállalat.
Kapcsolódó cikkek
- Másfél év kell az Európai vállalatoknak a visszaálláshoz
- Megvan a legfenntarthatóbban működő cégek toplistája
- A Vodafone Csoport 20 millió eurót fektet a digitális készségek és oktatás fejlesztésébe világszerte
- ABB robotpincérek szolgálnak fel a LEGO kockák otthonában
- Digitalizációval és átszervezéssel sok esetben áthidalhatóak a piaci bizonytalanságok
- Kibocsátásmentes vasúti karbantartó járművet fejlesztett az ABB és az Epiroc
- Így virágozhatnak ki a magyar kkv-k
- Hatalmas lökést adhat a fenntarthatóságnak a világjárvány
- A történelem legnagyobb digitalizációs boomja zajlik napjainkban
- A jövő egészségügye
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Az SAP a Joule felturbózásával magasabb sebességre kapcsolja a vállalati AI-forradalmat
Az SAP rendszerei immár a globális kereskedelem 87%-áért felelnek, így a TechEd 2024 konferencián bemutatott innovációk, különösen a generatív AI-t használó Joule asszisztens újításai valódi áttörést hozhatnak az üzleti élet mindennapi gyakorlatában.
Sürgető helyzet: Gazdasági hátrányt okozhat a digitális készségek hiánya
Az uniós átlag alatt teljesít Magyarország az Európai Unió legutóbbi jelentése szerint a digitális készségek terén: a honi lakosság mindössze fele rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, ami valamivel elmarad az uniós átlagtól és messzi célnak tűnik az évtized végére kitűzött 80 százalék. A megoldás azonban sürgető, hisz gazdasági hátrányt okozhat a lemaradás.
A NIS2 megfelelés és a MI-megoldások is megnehezítik a magyar cégek digitális átállását
Az informatika minden eddiginél gyorsabban fejlődik, így nem csoda, hogy ezt sokszor a cégek sem győzik követni. A felhőtechnológia néhány éve még modern kuriózumnak számított, ma már azonban elvárás, hogy bárhol is vagyunk, minden adat azonnal elérhető legyen. Ez a technológiai ugrás azonban nemcsak a rugalmas együttműködést és a munkavégzés szabadságát hozta el a cégek életébe. Ha nem szakszerű módon történik meg egy új IT rendszerre való átállás, az komoly kiberbiztonsági kockázatnak teszi ki a vállalatot. Egy rendszergazdának nemcsak az a feladata, hogy fejlessze a vállalat informatikai hátterét, a cég dolgozóit is oktatnia kell az új rendszerek használatára.