A járvány után kissé csökkenhet a távmunka szerepe
A koronavírus válság okozta pandémiás helyzet hatására a távmunka elkerülhetetlenül a mindennapok részévé vált. Annak érdekében, hogy teljesebb képet kapjunk a vállalatokra gyakorolt hatásokról, a GKI Zrt. egy 969 vállalatot tartalmazó felmérést végzett, amelynek nem része a multinacionális vállalatok köre. Azt vizsgáltuk, hogy milyen hatással van az irodapiacra, azon belül a vállalati irodaterületek megoszlására a pandémiás helyzet.
A válaszokból kiderült, hogy egy átlagos magyar, nem multinacionális vállat 129 nm2 irodaterület birtokolt 2021 márciusában. A mikróvállalkozások esetén az átlag 66 nm2, a kisvállalatoknál 140 nm2, a középvállalatoknál 298 nm2, a nagyvállalatok esetében pedig 509 nm2. Az irodaterület kétharmada (70%-a) a vállalkozások tulajdonában áll, és alig harmada (30%-a) bérelt. Ugyanakkor a közép vállalatok esetében a bérelt irodaterület aránya 41%, míg a mikróvállalatok esetében pedig csupán 23%. A vállalat tulajdonában álló irodaterületek a mikróvállalkozások és a kisvállalatok esetében nagyobbak, mint a bérelt területek, míg a közép- és nagyvállalatok esetében ennek az ellenkezője igaz.
Vállalatok átlagos irodaterülete négyzetméterben (becsült érték; 2021. március)
Forrás: GKI Zrt.
A következő 1 évben a bérelt irodaterülettel rendelkező vállalatok 94%-a nem tervez változtatni a meglévő bérleményén, 4%-uk tervezi csökkenteni és csupán 1%-uk tervezi növelni. A saját tulajdonú irodaterülettel rendelkező vállalkozások esetén a vállalatok 92%-a nem tervez változtatni a meglévő területén, 3%-uk csökkenteni és 5%-uk növelni tervezi azt. Ez azt jelzi, hogy a járvány hatására a kkv-k és a hazai nagyvállalatok csökkenteni tervezik a távmunkát.
Kapcsolódó cikkek
- Friss kutatás: ”Anyut” hívjuk leggyakrabban, ha tanácsra szorulunk
- Nagy lesz a kommunikációs zaj az újranyitáskor
- Elkészült a tömeg-lélegeztetőrendszer prototípusa az Óbudai Egyetemen
- Vakcinagyűjtős játékkal segíthetjük az egészségügyi dolgozókat
- A világ leggyorsabb, MI-kutatásokhoz használható hardvere segíti a SZTAKI kutatásait
- A harmadik hullám visszavetette a gyors talpraállási reményeket
- Költekezési láz jöhet az újranyitással
- 2020-ban három évet ugrott előre az e-kereskedelem
- Másfél év kell az Európai vállalatoknak a visszaálláshoz
- A digitális felkészültség lehet a vállalatok igazi vakcinája a pandémia ellen
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A telefonálástól a nagyképernyős streamelésig – így alakította át az életünket 3 évtized alatt a mobiltechnológia
1994. március 26-án, 30 évvel ezelőtt indította a Yettel az első kereskedelmi GSM szolgáltatást Magyarországon, akkor még Pannon GSM néven. Nem csak a márka, a mobiltechnológia is számos újításon ment keresztül a három évtized alatt. Az akkoriban még csak hangszolgáltatást nyújtó méregdrága belépési díjtól indulva mára korlátlan hang- és adatcsomagok, szélsebes mobilinternet érhető el megfizethető áron, mind mobilon, mind az otthonokban, mobilhálózati alapokon. 30 év fejlődése, aminek mára a lakosság és az üzleti felhasználók is a nyertesei lettek.
A márkák megítélése szenvedhet kárt a visszaeső életszínvonal miatt
Az összes vizsgált szempont szerint romlott a fogyasztói elégedettség az elmúlt egy évben a KPMG Customer Experience Excellence globális kutatása szerint. A jelenség mögött első sorban a globális megélhetési válság áll. Ugyanakkor a pandémia idején a márkák részéről tapasztalt odaadó hozzáálláshoz képest a mostani krízisjelenségek kezelésében nem érzik a fogyasztók a cégek részéről a partneri hozzáállást. Míg például a covid okozta fogyasztói nehézségeket közös összefogással lehetett megfelelően kezelni, a mesterséges intelligencia kérdésében akár a front ellentétes oldalára is rendeződhetnek a szolgáltatók és a fogyasztók – hívja fel a figyelmet jelentésében a KPMG.