Mi tartja még életben a vezetékes telefont?
A népesség fele használ még vezetékes telefont, bár kétharmaduk szerint a mobiltelefon tökéletesen helyettesíti azt. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legutóbb publikált reprezentatív kutatása a háztartásokat és a 14 éves és annál idősebb lakosságot kérdezte a vezetékes telefonhoz fűződő viszonyáról.
Az előfizetők majdnem 90 százalékának csak egy tévével és internettel közösen előfizethető, kedvező csomag miatt van vezetékes telefonja. Mindössze nyolcból egy háztartásban fizetnek elő külön erre a szolgáltatásra. Az összes előfizető harmada sosem használja a vezetékes telefont, az ilyen háztartások tizedében pedig már készülék sincs, csak az előfizetés. A magyar háztartások fele használ már csak vezetékes telefont, viszont 94 százalékukban van mobiltelefon, és nagy többségükben – 71 százalékukban – vezetékes internet is.
Kéznél van és sokszor ingyenes
Ugyan a 14 éves és idősebb népesség nagyjából fele még mindig használja ezt az eszközt, de kilenctizedük szerint a mobiltelefon kiváltja, ebből kétharmad szerint teljes mértékben helyettesíti a vezetékes telefont. A vezetékes telefon túlélésében azonban fontos szerepet játszanak a fogyasztói szokások, attitűdök. A különösen árérzékeny magyar előfizetők jelentős része azért használja ezt a szolgáltatást, mert kéznél van és nem jelent számára pluszköltséget. Ez jól látható a munkahelyi vonalas telefon használatában, amivel az emberek spórolhatnak a saját mobilkiadásaikon. A dolgozó emberek húsz százaléka indít vezetékes hívást az otthonán kívül, míg a nyugdíjasoknak csak 7 százaléka, a tanulóknak és más inaktívaknak csak 14 százaléka.
A vezetékes telefon fennmaradásának másik fő oka az életkorból fakadó megszokás, illetve a kor és az anyagi helyzet együttesen. A legnagyobb arányban a magukat jómódúnak mondó idősek használják – 69 százalékuk –, ami 1,3 millió embert jelent. A legkevésbé az átlagos vagy rossz anyagi helyzetű fiatalok veszik igénybe, ennek a csoportnak konkrétan a 29 százaléka, de még a jó körülmények között élő középkorúaknak is csak 57 százalékuk.
A vezetékes telefont az idősek szolgáltatásának tartjuk
A hírközlési hatóság kutatásában az állítások közül az mutatta a legnagyobb egyetértést, hogy a vezetékes telefonra az időseknek, illetve a cégeknek van még szükségük (százfokú skálán 82 és 81 pont). Ehhez képest jóval kevesebb pontot kapott az a vélemény, hogy azért van szükség a nyilvános vezetékes telefonra (vagyis az utcai telefonfülkékre), hogy akinek nincs mobilja, segítséget tudjon hívni (71 pont), vagy hogy azért szükséges az otthoni vezetékes, mert a mobiltelefon drága lenne (50 pont).
A vélekedést alátámasztja, hogy az időseknek csak a 45 százaléka szerint tudja teljesen helyettesíteni a mobiltelefon a vezetékest, szemben a fiatalok 75-78 százalékával. A vezetékes hívások lehetőségét is nagyobb arányban tartják hasznos szolgáltatásnak: az idősek 39 százaléka szerint ez sokaknak szükséges, míg ezt a fiatalabbak közül csak 17 százalék gondolja így.
Vezetékes telefon használata élethelyzet szerint (%)
A kutatás háttere
A felmérés 2020. augusztus 11. és szeptember 11. között készült országosan reprezentatív mintavétellel 3244 háztartásban, személyes kérdezéssel. Az interjú két részből állt: egy legalább 14 évessel készített egyéni és egy háztartási interjúból. A kész minta esetleges torzulásait a kutatók súlyozással korrigálták. A felmérést az Ariosz Kft. készítette az NMHH-nak.
Kapcsolódó cikkek
- Az NMHH együttműködik a cseh társhatósággal
- Közzétette az NMHH a 2020-as beszámolóit
- Új fővárosi körzeti rádiós pályázatot készít elő a Médiatanács
- NMHH-kutatás: miért nem internetezik mindenki?
- Közel 42 millió forint támogatás közösségi rádiók és televíziók működésére
- Júniusban három budapesti rádiós frekvenciára is lehet pályázni
- Hírközlési kerekasztal: jövőálló megoldásokkal kell előkészíteni a 3G utáni világot
- Balogh János és Bozsóki István kapta a Dr. Magyari Endre-díjakat
- A járvány első hulláma alatt is jól teljesített a digitális infrastruktúra
- Két vidéki frekvenciapályázat tervezetét fogadta el a Médiatanács
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Digitális egészség új szintre emelve
A Samsung Electronics Magyarország, a világ legnagyobb okostelefon- és fogyasztói elektronikai gyártójának hazai képviselője, stratégiai együttműködésre lép a Doktor24-gyel, Magyarország egyik vezető egészségügyi szolgáltatójával. Az együttműködés célja a magyarok egészségének és jóllétének javítása olyan digitális funkciók és személyre szabott orvosi szolgáltatások kombinációja révén, amelyek célzottan a metabolikus szindróma megelőzésére és kezelésére irányulnak.
NMHH-kutatás: a gyakori tiktokozás ronthatja az álhírfelismerési készségeinket
Minél gyakrabban tiktokozik valaki, annál kevésbé képes felismerni az álhíreket – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmánya, amely kérdőíves felmérések és interjúk alapján vizsgálta a 13–25 év közötti fiatalok TikTok-tartalmak általi befolyásolhatóságát, valamint képességüket a kritikus gondolkodásra és az álhírek felismerésére a közösségi médiában.
Az Artec 3D bemutatja két legújabb 3D szkennerét
Az Artec 3D bemutatta első, markerekre támaszkodó kézi lézerszkennerét, az Artec Pointot, amellyel egyértelmű célja jobban betörni az ipari metrológia területére. Ezzel egyidőben a markerek nélkül dolgozó 3D szkenner portfóliója is frissült a Spider kézi szkennerek legújabb, ultramagas felbontású generációjával, az Artec Spider II-vel.
Itt az ideje, hogy tisztán lássák az érintett vállalatvezetők az SAP S/4HANA átállást
Ügyfelek és partnerek bevonásával készített kutatást az SAP Hungary az SAP S/4HANA átállás magyarországi helyzetéről, tanulságairól, várakozásairól, hogy felhívja a figyelmet a korábbi vállalatirányítási rendszerek támogatásának 2027 végén lejáró határidejére.
Ma indul a Sakkolimpia: a magyar férfiválogatott kapitánya civilben is kamatoztatja sakktudását
A sakk számos olyan készséget fejleszt, amelyek a pénzügyi világban is kamatoztathatók. E szinergia kiváló példája Ács Péter sakknagymester, korábbi olimpiai ezüstérmes és magyar bajnok sakkozó, a budapesti Sakkolimpiára készülő magyar férfiválogatott kapitánya, aki civilben a világ egyik vezető pénzintézeténél, a Morgan Stanley budapesti irodájában dolgozik kockázatelemzőként. Munkája során számos párhuzamot fedezett már fel a sakk és a globális pénzügyi folyamatok kockázatelemzésben zajló munka között.