Prim Hírek

Legyen szó gyerekről vagy felnőttről, manapság mindenkinek egyre nehezebben megy a tanulás – de vajon miért nem vagyunk fogékonyak az új ismeretekre?

„Magolni egyébként sem hatékony, de az internet okozta információrobbanás szinte lehetetlenné tette a koncentrációt, a lényegkiemelést. Ilyenkor általában alig több mint az anyag 10 százalékát sikerül elsajátítanunk. Nem csoda, hiszen a bal agyféltekénkre hagyatkozunk, ami az írás-olvasás, a matematika, a racionális gondolkodás területe” – mondja Weitz Teréz tréner és tanulás-módszertani szakértő.

A pusztán magolással tanulóknál azok sem jutnak sokkal többre, akik aláhúzzák, színkiemelőzik az olvasottakat: „Ilyenkor valójában nem történik semmi, csak kifestik a könyvet” – mondja Weitz. Ennél egy fokkal alaposabbak azok a tanulók, akik ki is jegyzetelik az anyagot. Igaz, ilyenkor sokan nem a lényeget rögzítik, így ez sem könnyíti meg az emlékezést.

Végül külön típust képviselnek azok is, akik visszamondják a tanultakat. Ha azonban ezt nem értő figyelemmel, hanem papagáj módjára teszik, az a vizsgán sem fog jobb eredményt szülni.

Mi tehát a hatékonyság titka?

„A lényeg, hogy ne ragadjunk le az anyag egyetlen részleténél, nyerjünk rálátást az egészre” – mondja a szakember, akinek módszerével volt, aki 6 ezer oldalt tanult meg a szigorlatra, a vizsga végén a professzor ráadásul külön gratulált a szép teljesítményhez. De arra is akad példa, hogy egy 17 éves fiatal 5 perc alatt nem kevesebb, mint 67 idegen szót tudott rögzíteni a memóriájába. Hogyan lehetséges ez?

„Amikor a bal agyféltekét használjuk a tanuláshoz, csak az egyes elemeket látjuk"  – mondja Weitz. A bal félteke arra hasznos, hogy megragadjuk a lényeget. Ha azonban a jobb féltekét is bevonjuk a folyamatba, az agy átfogó képet alkot. Ehhez szükséges elsajátítani egy másfajta jegyzetelési technikát is, ami nem a megszokott lineáris, sokkal inkább a térbeli gondolkodást segítő módszer.

Ebben az esetben is szükség van a megfelelő kulcsszavak memorizálására, ám a számok, az idegen szavak és a nevek elsajátítását külön technika segíti.

„Ha az egész agyamat használom a tudás elsajátítására, akkor akár az anyag 90-91 százaléka is megmaradhat a fejemben, a megfelelő ismétlési ütem mellett. A módszer már az óvodától kezdve alkalmazható: ha például a gyerekek lerajzolják egy vers “történetét”, mire a rajz elkészül, már meg is tanulták a verset. A két agyféltekés tanulás ugyanakkor különösen hasznos a szülők, az idősebb generáció esetében, akik már a karrierváltás miatt tanulnak, és úgy tapasztalják: az agyuk nem fog úgy, mint régebben.”

Weitz Teréz 1995 óta tanít nyelviskolában, azt pedig már 20 éve kutatja, hogyan működik az agyunk tanulás közben. A tudományos modelleket a gyakorlatban is kipróbálta, majd kiválogatta mindazokat, amelyekről úgy érezte: valóban hatékonyan működnek. Több száz diákja már 14 éves korában középfokú nyelvvizsgát tett le, és vannak, akiknek 15-16 évesen sikerült a felsőfokú is.

„Nem hiszek a trénerek mantrájában, miszerint csak akarnod kell, és meg tudod csinálni. Attól, hogy odaállok a tükör elé, és ezt mondogatom, még nem jutok egyről a kettőre. A tréningem fontos része a stresszkezelés és a személyiségelemzés, a végén pedig a magabiztos előadástechnikát is begyakoroljuk” – zárja.

Akit a módszer bővebben is érdekel, annak ajánlható a szakember Jobbal jobban című könyve, valamint rendhagyó német szótára is, amelyben több mint 1400 szó sajátítható el könnyedén, a hozzá írt mini történettel.

Ma már nagyon ritka, hogy valakinek csak egy szakmája van, és nem kell tovább képeznie magát. Ezért olyan fontos, hogy jobban ismerjük a tudás elsajátításának gyakorlati módszereit.