Újból növekszik az energiafogyasztás és az üvegházhatású gázok kibocsátása
Bár a COVID-19 hatása erős volt, a világjárvány nem vezetett az üvegházhatású gázkibocsátás tartós csökkenéséhez – áll a Capgemini éves jelentésében, a World Energy Markets Observatory (WEMO) – ban.
A De Pardieu Brocas Maffei-vel, a Vaasa ETT-tel és az Enerdata-val közösen készített jelentés az elektromos áram és a gáz piacainak (Észak-Amerika, Európa, Ausztrália, Ázsia – beleértve Kínát és Indiát), illetve technológiáinak állapotába, valamint a globális felmelegedés elleni küzdelem és a folyamatban lévő energetikai átállás előrehaladásába nyújt betekintést. A kutatás továbbá kitér a vezető iparági szereplők fejlődésére, valamint előrevetíti a jövőben várható legfontosabb trendeket is.
A WEMO egyik legfontosabb megállapítása: újból növekszik az energiafogyasztás és az üvegházhatású gázok kibocsátása. Éppen ezért a kutatásban résztvevők szerint azonnali lépésekre van szükség. A szakemberek reális és megfizethető, - megkérdőjelezhetetlen tudományos módszereken és pontos, a cégek tényleges nulla kibocsátása felé történő előrehaladását mérő - adatokon alapuló terveket sürgetnek a helyzet érdemi befolyásolására.
A folyamat ugyanakkor kettős: teljesíteni kell a hosszú távú szén-dioxid kibocsátási vállalásokat, miközben meg kell találni az egyensúlyt a részvényesek elvárásainak teljesítése, a megfizethető energiaellátás rendelkezésre bocsátása és az üzlet folytonosságának biztosítása között. Ez a kétoldalú nyomás nemcsak kihívások elé állítja az az energia- és közműipart, de felgyorsítja annak átalakulását is.
„Miközben az energiafogyasztás és az üvegházhatású gázok kibocsátása újból növekszik, reális és megfizethető tervekre van szükségünk az energetikai átállás gyorsítása érdekében. A klímaváltozás megfékezéséhez más fokozatba kell kapcsolnunk a befektetések terén. Elengedhetetlen, hogy szem előtt tartsuk a kellő egyensúlyt a befektetés és a kézzel fogható eredmény között. Minden befektetett dollárnak kibocsátás-csökkenést kell eredményeznie. Sokkal többet kell befektetni az alacsony széndioxid-kibocsátásba, ha egyaránt növelni akarjuk az elektromos áram részarányát –2-3-szoros elvárt áramkapacitás 2050-re – és ugyanakkor dekarbonizálni akarjuk az áramtermelést is” – hangsúlyozza Philippe Vié, a Capgemini energia- és közműipari csoportalelnöke.
A kutatás – többek között – rávilágít az alábbiakra is:
• 2020-ban a megújuló energiaforrásokon alapuló áramkínálat nőtt, miközben a megújuló energia költségei tovább csökkentek: a nap- és a szélenergián alapuló energiatermelő kapacitások egyaránt nőttek 2020-ban, az energiatermelés piacának 10 %-át kitéve. A lefelé mutató költségtrend 2021-ben és a rákövetkező években megfordulhat, ahogy a kritikus fém-, eszköz- és szállítási árak és a kamatlábak emelkednek.
• Egyre nő a zöld hidrogén népszerűsége, amely a világgazdaság újabb 15 %-át szénmentesítheti.
• Az áram és a gáz kiskereskedelmi piacain 2021 elején jórészt helyreállt a verseny, ugyanakkor jelenleg a magas energiaárak konszolidációt idéznek elő. Míg a közművek 2020-ban bizonyították pénzügyi ellenállóságukat. Az olaj- és gázipari szereplők súlyosabb károkat szenvedtek, bár mostanra sokuk kilábalt a válságból az olaj és a gáz iránti nagyfokú keresletnek, illetve a magas olaj- és gázáraknak köszönhetően. A részvényesek nyomása a legnagyobb olaj- és gázipari cégekre felgyorsította az elektromos áram, a megújuló energiaforrások és az e-mobilitás irányába történő diverzifikációt és megerősítette a karbonsemlegesség iránti elkötelezettségüket, különösen az európai nemzetközi olajcégek (International Oil Companies – IOCs) esetében.
„A COVID-19 hatása erős volt. Ezzel együtt, ahogy 2021 első felében láthattuk, a világjárvány nem vezetett az üvegházhatású gázkibocsátás olyan tartós csökkenéséhez, ami összhangban lenne a 2100-ra kitűzött 1,5 °C-os globális fölmelegedési céllal. Az alacsony széndioxid-kibocsátású technológiák elterjesztésére, a stacionárius energiatárolásra, és az elektromos áram részarányának növelésére fordított erőfeszítéseket meg kell többszörözni.(...) Az energiához való hozzáférés napjainkban társadalmi kihívássá válik: az iparnak és a kormányoknak meg kell találniuk az egyensúlyt a dekarbonizáció és annak biztosítása között, hogy az energiaszükséglet világszinten mindenki számára elérhető maradjon” – emeli ki Colette Lewiner, a Capgemini energia- és közműügyi szenior tanácsadója.
A klímaváltozással összefüggő céloknak - az energiaellátás megtartásával - az állampolgárok számára való megfizethetőség megőrzésével történő eléréséhez az alábbi lépések megtételét sürgeti a kutatás:
• Ambiciózus, de reális energetikai átállási tervek kidolgozása a társadalmak alkalmazkodási idejének, iparuk, továbbá népességeik életstílusának figyelembevételével
• Az alacsony szén-dioxid kibocsátású technológiákra irányuló kutatások felgyorsítása (napenergia, szélenergia, elektromos akkumulátorok, zöld hidrogén) és a megújuló energiához kapcsolódó létesítmények építése előtt álló adminisztratív akadályok csökkentése
• Az intézkedések hatásainak mérése
• Kiemelt figyelem fordítása a kiberbiztonságra. Okosabb rendszerek, különösen okosabb elektromos hálózatok szükségesek a megújuló energiaforrások nagyarányú alkalmazásához. Ugyanakkor ez megnövelt kiberbiztonsági kockázattal jár, mivel több eszköz kapcsolódik hozzá a hálózatokhoz.
• Az alkalmazkodást szolgáló intézkedések bevezetése a klímaváltozási célok elérésben tapasztalható késedelem kezelése érdekében.
Kapcsolódó cikkek
- Újabb lendületet kaphat a robbanásszerűen növekvő napelemes piac
- Ezért érdemes az 5G-s technológiát választani
- Több mint 142 ezer mosásra elegendő energiát takarítottak meg az EnergiaKözösségek
- Magyarok fejlesztették a Balti villamosenergia-ipari rendszerirányítók közös platformját
- Ez vár a biztosítókra: jön a „figitális” vagyis a fizikai és digitális modell kombinációja
- Szigeteléssel hasznosulhat legjobban a felújítási támogatás
- Új korszak előtt a bankszektor: eljött a felhő alapú platformok ideje
- A modern robotok energiahatékonyak
- Az ABB sürgeti az éghajlatváltozás elleni hatékony küzdelmet
- Az ABB és a Hydrogen Optimized közösen fejleszt zöld hidrogéntermelési rendszereket
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Kiderült, hol helyezkednének el leginkább az egyetemi hallgatók
A mérnöki és technológiai iparágban helyezkedne el legszívesebben az egyetemi hallgatók többsége a diploma megszerzése után, derült ki az 56. Műegyetemi Állásbörze szervezői által készített kutatásból. A válaszadók háromnegyede főként nemzetközi cégeknél dolgozna, de a kitöltők közel fele a magánszektort is megjelölte ebben a kérdéskörben. A felmérésből az is kirajzolódott, hogy melyek a legnépszerűbb cégek a jövő munkavállalói számára.
Egyre több cég fektet generatív mesterséges intelligenciába
A generatív mesterséges intelligencia bevezetése fordulóponthoz érkezett: a cégek kétharmada invesztál többet a technológiába. A megnövekedett befektetések és lelkesedés ellenére az adatok és a kockázatok továbbra is a skálázást akadályozó fő kihívások, a FOMO hatás kezd elmúlni és egyre többen támasztják alá konkrét mérésekkel a technológia által teremtett értéket – derül ki a Deloitte új felméréséből.