A K+F minősítés milliókat jelenthet a vállalkozásoknak
A kutatás-fejlesztésnek minősített projektek tulajdonosai nem csak pályázati forrásra jogosultak, de a vállalatok adókedvezményt is igénybe vehetnek utánuk. Az immár 10 éve kérhető minősítés akár tízmilliós plusz bevételt is jelenthet, mégis még mindig sok olyan vállalkozás van Magyarországon, amely nem is tudja, hogy kutatás-fejlesztési tevékenységet folytat – ezzel pedig jelentős kedvezményektől esik el. A minősítési rendszer elindítását ünneplő 10. évforduló apropóján erre hívja fel az innovációt folytató vállalkozások figyelmét a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH).
Magyarországon az elmúlt években ugrásszerűen nőtt azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek kutatás-fejlesztés és innováció területén dolgoznak és érnek el egyre szembetűnőbb eredményeket. Az ilyen jellegű kutatómunkát teszi még hatékonyabbá, ha a vállalkozások a projektekre akár már a munka megkezdése előtt K+F minősítést kérnek, ezzel ugyanis nem csak adókedvezményhez juthatnak, de pályázati forrást is könnyebben szerezhetnek, és a jövőben is lesznek olyan kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos pályázati kiírások, amelyekben kötelező lesz egy ilyen minősítés megszerzése.
Az elmúlt 10 évben több mint 5300 projekthez érkezett be kérelem kutatás-fejlesztés minősítésére. Az SZTNH egy-egy kiadott minősítéssel nemcsak a projektről ad hivatalos igazolást, hanem az ezzel a dokumentummal megszerezhető kedvezmények és pályázati források akár több tízmillió forintot is jelenthetnek a vállalkozások számára, emellett az évekkel későbbi ellenőrzések során – akár az Európai Unió felé is – igazolják, hogy a projekt valóban kutatás-fejlesztés volt. A százalékos arányok alakulása azt mutatja, hogy a szociális hozzájárulás esetében a cégek akár minden tizedik munkavállaló bérét megtakaríthatják. A társasági adónál például 10 millió forintonként majdnem 1 milliót vagy 100 millió forintonként majdnem 10 millió forintot spórolhatnak meg a fejlesztésekkel foglalkozó cégek.
„Az Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2012. február 1-je óta, vagyis 10 éve látja el a K+F tevékenységek minősítését: ezalatt az időszak alatt közel 1300 projektminősítési kérelem és több mint 4 ezer utólagos szakértői véleménykérés érkezett be a hivatalhoz. A kérelmek nagy részét a KKV-szektorból nyújtják be, a rendelkezésre álló adatok alapján a K+F tevékenységet minősíttetők legalább 50 százalékát teszik ki ezek a cégek. Ha összköltségben nem is képviselik a legnagyobb hányadot, de a tevékenységük mindenképp fontos szerepet játszik a hazai innovációs potenciál megtartásában és emelésében” – fogalmazott Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke. Hozzátette, ez a szám periodikusan változik annak tükrében, hogy a K+F pályázati kiírásokon keresztül támogatják-e a KKV-kat. Megfigyelhető, hogy egy-egy pályázati szempontból kiemelt időszakban (2016, 2022) a K+F minősítést kezdeményezők száma ugrásszerűen eltolódik a KKV-k felé, amiből következik, hogy a kis- és középvállalkozások K+F tevékenységének támogatása azok aktivitását is növeli a tudomány és technológia területén.
2020-ban és 2021-ben nagyjából 200 körüli igény érkezett, amely a GINOP plusz pályázatok megjelenésével növekedni fog, hiszen a pályázók védelmében is (későbbi ellenőrzéseknél ez az igazolás biztosítja, hogy valóban K+F történt) kötelező lesz a projekt lezárásához az SZTNH minősítése, így ismét 1000 körüli esetszámok várhatók. A minősítés 83 ezer forintnyi költséget jelent a vállalkozásoknak, ám ez az összeg általában a projektek összköltségének töredéke, és akár csak egy adónemben igénybe vett kedvezményekkel is jóval nagyobb összeget tudnak visszaigényelni.
A KKV-k által benyújtott kérelmeket tekintve a mérnöki tudományterületen fejlesztették ki a legtöbb új megoldást, de 2019 előtt az IT terület rohamos fejlődése is megmutatkozott a kérelmek számában. A minősítések kezdeti időszakában az agrárszektor fejlesztéseihez kapcsolódó kérelmek száma is rendkívül magas volt, messze meghaladva például az orvostudományi területet érintő tevékenységeket. Ez az arány egyenlítődött ki, majd változott meg 2020-ban. A Covid-járvány az orvostudományi terület aktivitását hozta magával, amely jelenleg is érezteti a hatását - bár az SZTNH-hoz érkező kérelmek az érintett tudományterületek kapcsán már jóval egyenletesebb eloszlást mutatnak.
Kapcsolódó cikkek
- A hazai oltalomszerzés éllovasai a legsikeresebb magyar cégek között
- Elkezdődött a Budapest Design Week
- Októberben indul a 18. Budapest Design Week
- Várják a jelentkezéseket a Budapest Design Weekre
- Jobban védi a felhasználók érdekeit az új szerzői jogi törvény
- A szellemi tulajdon védelme a versenyképesség egyik kulcsa
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Töltő, kábel, powerbank – megérkeztek a Yettel saját márkás kiegészítői
Az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül a mobilpiac: a vezető készülékgyártók fenntarthatósági és logisztikai szempontokra hivatkozva fokozatosan elhagyták a hálózati töltőadaptereket és a fülhallgatókat az okostelefonok csomagolásából. Bár ez a lépés környezetvédelmi szempontból előremutató, a felhasználóknak továbbra is szükségük van ezekre a kiegészítőkre.
Ezüstöt ért a Telekom Self-tuning programja
A Magyar Telekom Self-tuning – Vedd kezedbe a fejlődésed! kezdeményezése ezüst minősítést nyert a HRBEST verseny Skill Master kategóriájában. A program olyan szemléletet képvisel, amelyben a munkatársak aktív szerepet vállalnak saját szakmai fejlődésük alakításában, a Telekom pedig megteremti ehhez a megfelelő feltételeket és lehetőségeket.
AI-korszakra tervezett biztonság: 40 millió eurós AI-fejlesztéssel erősít az ESET
Miközben a vállalatok hatékony virtuális kollégaként üdvözlik munkafolyamataikban a mesterséges intelligenciát, eközben a digitális tér túloldalán a kiberbűnözők kezében az AI villámgyors és kíméletlen szövetségessé vált. A fenyegetések léptéke és sebessége új nézőpontot igényel, ahol a biztonság kérdése újraértékelődik. Erre válaszul új B2B funkciókat fejlesztett az ESET, amelyek lehetővé teszik a cégek számára az AI nyújtotta előnyök biztonságos kihasználását anélkül, hogy kiszolgáltatnák magukat az újgenerációs digitális veszélyeknek.
Magyarország ismét robotika-világversenyek házigazdája lehet
Újabb rangos nemzetközi robotikaversenyek megrendezését tűzte ki célul az Edutus Egyetem: az intézmény 2029-ben az Európai Nyílt Bajnokságot, 2031-ben pedig a World Robot Olympiad (WRO) világdöntőjét hozná Magyarországra. A nemzetközi szervezettel már megkezdődtek az előzetes egyeztetések.
Új arculat, komoly beruházások: magasabb fokozatba kapcsol a Panasonic Európában
A Panasonic Heating & Cooling új, önálló szervezeti struktúrával erősítette meg európai működését, miközben jelentős beruházásokat hajtott végre a régiós gyártás, a kutatás-fejlesztés és a szakmai kompetenciák fejlesztése terén. A vállalat fejlődésének új szakaszát új logó és megújult vizuális márkaarculat bevezetése is jelzi.

