Japán kutatók mesterséges intelligencia segítségével olvasták az emberi elmében lévő képeket
A Japán Oszaka Egyetem kutató a mesterséges intelligencia segítségével képesek voltak az emberi elmében lévő képeket MRI segítségével olvasni.
Olvassa az elmét a mesterséges intelligencia?
A kísérlet során a kutatók a kísérletben résztvevők számára mutattak képeket. A felvételeken hétköznapi tárgyak voltak láthatóak például repülőgép, játékmackó, templomtorony.
Eközben a kutatók MRI eljárás egy speciális típusával az un. funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat (fMRI) segítségével vizsgálták a kísérletben résztvevők agya aktivitását.
Ezt követően ezeket a felvételeket egy nyílt-forráskódú mesterséges intelligencia modell segítségével elemezték ki. A Stable Diffusion nevű látens diffúziós modell képes volt az agy aktivitás alapján rekonstruálni a képeket kizárólag az agyi aktivitásra vonatkozó adatokat felhasználva.
Mindez azt jelenti, hogy a mesterséges intelligencia segítségével lehetségessé vált az emberi elmében lévő képek rekonstruálása, mégha egyelőre egy közvetett eszközön az fMRI-n keresztül.
A tanulmány egyelőre még nem esett át szakmai értékelésen, de Shinji Nishimoto az Oszaka-i Egyetem kognitív idegtudományával foglalkozó professzora, aki korábban a Berkeley-n is tanított arról számolt be, hogy a tanulmányt már befogadták a 2023-as CVPR konferenciára, amely a számítógépes látás és minta felismeréssel foglalkozik.
A teljes tanulmány az alábbi linken érhető el.
Forrás: miai.hu
Kapcsolódó cikkek
- Mesterséges intelligencia és önvezetés
- Órákon belül választ ad a bőrbetegek problémájára egy magyar fejlesztés
- Rekorddöntést örökített meg a HONOR Magic5 Pro
- Már a hálószobában is jelen lehet a mesterséges intelligencia
- Az új Bing a mobilokra és a Skype-ra is megérkezik
- 2023 a mesterséges intelligencia éve a tanfolyampiacon
- Tényleg szakmák szűnhetnek meg a ChatGPT miatt?
- Már van olyan magyar webshop, ahol MI készíti a termékleírásokat
- Az alkotóké és a felhasználóké is a felelősség – állítja a mesterséges intelligencia
- Digitalizáció a KKV-knál - ahogy a mesterséges intelligencia látja
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A pillanatok művészete – Fotózz úgy, mint még soha
Örömmel mutatjuk be legújabb közösségi média kampányunkat, amely arra hív, hogy gondold újra, mit is jelent megörökíteni az élet legértékesebb, legmúlékonyabb pillanatait. A „Ragadd meg a pillanatot!” kampány a HONOR 400 Lite erejét mutatja meg: egy eszközt, ami segít, hogy semmi fontos ne maradjon ki.
Díjazták a szellemi tulajdon hazai példaképeit
A Szellemi Tulajdon Világnapja alkalmából idén is átadták a rangos Millenniumi Díjakat. Az elismerést olyan intézmények, vállalkozások és szellemi műhelyek kapják, amelyek kiemelkedő munkát végeznek a szellemi tulajdon védelmében, és fontos szerepet játszanak a magyar innováció előmozdításában. A 2025-ös év díjazottjai: a Music Hungary Szövetség, a Dalfutár című műsor, a Hagyományok Háza, a Mezőgazdasági és Ipari Mikroorganizmusok Nemzeti Gyűjteménye (MIMNG), valamint a Nivelco Ipari Elektronika Zrt.
Zöldebb, okosabb, elérhetőbb: A Xiaomi 2024-es ESG jelentése
A Xiaomi Corporation (a továbbiakban „Xiaomi” vagy „Vállalatcsoport”), a világ egyik vezető fogyasztói elektronikai és okoseszközöket gyártó vállalata, bemutatta hetedik éves környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) jelentését.
Digitális igazság vagy illúzió? – Védekezés a deepfake ellen
Az internetes térben egyre súlyosabb problémát jelent a deepfake technológia térnyerése, amely mesterséges intelligencia segítségével hoz létre megtévesztő képeket, videókat és hanganyagokat. A technológia fejlődésével egyre nehezebb megkülönböztetni a valós és a mesterségesen generált tartalmakat, ami komolyan rontja az online információkba vetett bizalmat.
Tízből kilenc mozilátogató fontosnak tartja a korhatár-jelöléseket
A mozilátogatók többsége elégedett a filmek hazai korhatár-besorolási rendszerével, és úgy véli, ez hatékony eszköze a gyermekek védelmének – derül ki a Nemzeti Filmiroda és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közös kutatásából. A felmérésből az is kiderül, hogy a magyarok közel fele nincs tisztában azzal, hogy a korhatár-besorolások csak ajánlások, nem kötelező érvényű előírások.