Prim Hírek

A MNM SOM 2022-ben több európai ország közgyűjteményi intézményéből és IT fejlesztő vállalkozásából álló konzorcium tagjaként 235 000 eurós támogatást nyert a Horizont Európa program keretében SHIFT Projekt elnevezéssel (SHIFT: A kulturális örökség metamorfózisa kiterjesztett hipermédiás eszközökké). A konzorcium célja, hogy új IT technológiai megoldásokat alakítson ki a közgyűjtemények szöveges és vizuális műtárgyainak bemutatására, hogy minél inkább élményalapúvá válhasson a múzeumok kiállításainak látogatása. A konzorcium tagjai német, görög, román, magyar, svéd, spanyol, szerb és brit közintézmények és vállalkozások.

A fejlesztési irányok a mesterséges intelligencia széles körű hasznosítására épülnek, kiterjedt szöveges és vizuális adatbázisokat hasznosítanak, és a történeti hűség, és a változó történeti kontextusok megőrzésével igyekeznek a gyűjteményi anyag kiállítási élményét minél érdekesebbé, közvetlenebbé tenni a fiatal korosztályok és a laikus érdeklődők számára. A mesterséges intelligencia alkalmazása mellett a fejlesztés kiterjed a gépi tanulásra, a multimodális adatfeldolgozásra, a szemantikai reprezentációra, a történeti források nyelvi elemzésére és a haptikus interfészek alkalmazására is. Utóbbi alatt az informatika azokat a felületeket érti, amelyek két számítógépes eszköz, vagy a számítógép és az azt használó ember valósághű érintkezését biztosítják. A fejlesztés során külön figyelmet fordítunk a látási és hallási nehézségekkel küzdő látogatói csoportok számára kialakítandó tartalmakra és eszközökre.

A szakmai találkozón a projektrésztvevők olyan intézmények és szervezetek képviselőivel is konzultáltak (múzeumok, tanári szervezetek és fogyatékkal élők civil szervezetei), akik szakmailag érintettek a kialakítandó programok és fejlesztések felhasználásában. Egyik legfontosabb megbeszélésük arról szólt, miként érhetők el közvetlenül az érintett csoportok.

Ennek érdekében a projekt résztvevői online kitölthető kérdőívet indítottak, hogy közvetlenül szerezzenek tapasztalatot az európai polgároknak az európai kulturális örökséghez való hozzáféréséről, és fölmérjék nem csak az intézmények, de civil szervezetek és hálózatok képviselőinek igényeit. (A kérdőív angol nyelvű, itt érhető el.)

A múzeumi világ egyik legnagyobb kihívását ma az jelenti, hogy a fiatalok digitális kultúrája jóval előtte jár a múzeumokban és könyvtárakban elérhető digitális adottságoknak. Ezért a fiatalabb korosztályok számára a múzeumi tartalmak – kiállítások, előadások, adatbázisok – gyakran érdektelenné válnak. Ahhoz, hogy egy látogató értsen és értékeljen egy műtárgyat, vagy egy kiállítást, jelenleg magas szinten olvasottnak, műveltnek kell lennie, másképp idegen, érthetetlen marad számára a mondanivaló. Egy fiatal esetében azonban az értékeléshez szükséges műveltség megszerzésére gyakran az életkor miatt sincs lehetőség, fontos tehát olyan megoldásokat kifejleszteni, amivel ez a távolság lerövidíthető a műtárgy és a látogató között. A digitális technológia, ha jól használjuk, a tartalom csorbítása nélkül válhat közvetítővé.

Különösen fontos, hogy a speciális igényű látogatók – például látás- és hallássérültek – számára is képes legyen élményt nyújtani egy kulturális intézmény. A program célja többek között az, hogy az intézmények eszközt kapjanak a modern technológia területéről ahhoz, hogy meghaladhassák a hagyományos, és a fogyatékkal élők esetében korlátozott érzékszervi érzékelést. A mesterséges intelligencia is segíthet abban, hogy egy gyűjteménnyel és egy műtárggyal való találkozás új utakon valósuljon meg, és ne csak a hagyományos értelemben tudjon élményt nyújtani.

Az alakuló közgyűlésen a projekt résztvevői közel kétnapos elméleti vitát követően számos múzeum etikai és tudományos kérdésben meg tudtak állapodni. Konszenzus született arról is, hogy a műtárgyak morális integritását, valamint mondanivalóját, üzenetét a modern technológia alkalmazásakor is tiszteletben kell tartani. Mint fogalmaztak: hidakat kell építenünk az intézmények és az emberek között, ehhez pedig egy sokszenzoros múzeumi világ kialakítása lehet az egyik megoldás.

MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum

Fotók: 

Blahák Eszter (SOM)

Scheffer Krisztina (SOM)