Prim Hírek

Napjainkban csak fenntartásokkal állítható, hogy a mozizás – szemben örök vetélytársával, a televízióval – bárki számára problémamentesen elérhető szórakozási forma. Ennek legfőbb okát nem a gyors ütemben emelkedő jegyárakban, hanem sokkal inkább a mozi infrastruktúrájában, fővárosi és nagyvárosi orientáltságában kell keresni. A mozijegyek felét évtizedek óta a fővárosban adják el, ugyanakkor a magyar háztartások 96 százaléka rendelkezik tévével, sokan nem is eggyel.

A KSH adatai szerint a mozilátogatók száma a hatvanas évek óta csökkent. Ez a tendencia 2014 és 2019 között tört meg egy időre, ekkor ugyanis a látogatók száma meredeken, ötven százalékkal nőtt. A felívelésnek a koronavírus-járvány vetett véget, a jegyeladások ekkor történelmi mélypontra zuhantak. A jelek szerint a pandémiát követően a mozi talpra állt, mivel 2022-ben a látogatók száma nagyjából kétharmadával nőtt.

Freepik

Az NMHH elemzése arra kereste a választ, hogy a televíziós bemutatások mennyiben járulnak hozzá a magyar filmkultúra népszerűsítéséhez. A hazai mozifilmek elsődleges forrásának a közszolgálati televíziókat tekinthetjük, hiszen az MTVA négy csatornája csaknem annyi produkciót vetített, mint 30 kereskedelmi vetélytársa együtt. A televíziók mozifilmkínálata műfaji szempontból is jelentős eltéréseket mutat. A közszolgálati csatornák elsősorban a dráma műfajába sorolható alkotásokatepik és a vígjátékokat preferálták, de mellettük kiemelt figyelmet szántak a klasszikus irodalmi művek filmes adaptációinak (11%) és a társadalmi vonatkozású szatíráknak (5%), valamint a történelmi filmeknek (2%) is. A kereskedelmi tévék ellenben a vígjátékokat (55%), a krimiket, a thrillereket (8%), a kaland- és akciófilmeket (6%) részesítették előnyben. A többszöri ismétlésekben a kereskedelmi filmcsatornák bizonyultak hatékonynak, amelyek átlagosan huszonötszörösére emelték az egész estés filmek nézettségét.

Az NMHH kutatása közel nyolcvan év magyar filmtermését ölelte fel, ezért tekintélyes különbségek mutatkoztak az alkotások nézőszámában is. Minél régebben készült el egy film, annál több mozirajongó volt rá kíváncsi. Ennek inkább az volt az oka, hogy a hatvanas-hetvenes években még bevett gyakorlat volt, hogy egy-egy filmet akár hónapokig játszottak a filmszínházakban. Ennek megfelelően az 1949 és 1970 között gyártott hazai mozifilmek nézettségéhez semmit sem tudott hozzátenni a televíziós bemutatás, mi több, ezeket a filmeket a mozikban többen látták. A legnagyobb támogatást a 2010–2019 közötti produkciók mondhatják magukénak, esetükben negyvenkétszeresére nőtt a nézőszám.