A negatív hírek és a bűnügyek vezetnek – 16 év hírműsortermését vizsgálta az NMHH
Hogyan változott a híradók hossza? Milyen különbségek fedezhetők fel az egyes csatornák műsorai közt? Hány hírt láthatunk egy műsor során? Hány szereplő jelenik meg adásonként, és mely földrajzi helyszínek dominálnak? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely az elmúlt bő másfél évtized hírműsoros fejlődését vizsgálta.
Az NMHH kilenc, a tájékoztatás piacán meghatározó jelentőségű hírműsort vizsgált. Az elemzés alapinformációit a hatóság panelszerűen ismétlődő adatfelvételeiből bontotta ki. A 2007–2023 első fél éve közt létrejött adatbázis másodelemzésének mintája 6148 nap 53 150 híradásából tevődött össze, melynek során közel egymillió (969 827) híregység lett feldolgozva.
A tizenhat és fél év átlagait tekintve a leghosszabb hírműsoroknak a TV2 Tények adásai számítottak nettó 45 perces terjedelmükkel. Tájékoztatásnak az M1 átlagosan 40 percet, az RTL 39 percet, a Hír TV pedig 29 percet szentelt. A legrövidebb híradásnak az Esti krónika bizonyult 22 perccel, alig elmaradva a Duna TV és az ATV műsoraitól (23-23 perc).
A legtöbb szereplő az RTL-en és a TV2-n bukkant fel, adásonként 70, illetve 65, legkevesebb pedig a Déli és az Esti krónikában (30 és 31). A híradók mindegyikénél a férfiak szereplései domináltak, legkisebb mértékben az RTL-nél (50,9%), legnagyobb arányban pedig az Esti krónikánál (68,3%). A női szereplők megjelenése egyedül a két kereskedelmi csatornánál haladta meg a húsz százalékot (RTL: 20,3%, TV2: 24,3%).
2007-ben jellemzően havonta 298 sikerrel és 721 kudarccal kapcsolatos hírt tűztek műsorra a híradók, ami a több mint 15 éves ciklus végére a pozitív hírek esetében négy százalékkal emelkedett 310-re, míg a kritizáló, negatív hírek vonatkozásában kilenc százalékkal esett 657-re. A TV2 és az RTL is hangsúlyosan számolt be bűnügyekről, balesetekről és katasztrófákról, míg a belpolitika iránt a közszolgálati műsorok és az ATV, valamint a Hír TV mutatott érdeklődést.
A Tények 2014-ben legalább háromszor annyi balesettel kapcsolatos hírről számolt be, mint bármely más híradó. 2020-ban – a pandémiának köszönhetően – minden csatornán felszökött a természeti katasztrófákkal kapcsolatos hírek száma, kivételt jelentett a Tények, ahol jóval kevesebb ilyen hír jelent meg a programban.
2007-ben az RTL, a TV2, az M1, a Duna TV és az ATV híradóinak össznézettsége meghaladta a 3,2 millió főt, ami 2022-re megfeleződött, 1,6 millió főre mérséklődött. Az évek során a legjelentősebb televíziós csatornák főműsoridőben sugárzott hírműsorai közül a legtöbben a TV2 Tényeket és az RTL Híradót követték figyelemmel. 2007 tájékán még 1,2-1,2 millióan fogyasztották őket, ez az eredmény a vizsgált 16 és fél év alatt 600-600 ezer főre csökkent.
Kapcsolódó cikkek
- Mást bántani nem menő címmel jelent meg az NMHH új kiadványa
- NMHH-kutatás: így segíti a tévé a mozifilmek népszerűségét
- Ezek voltak 2023 online hívószavai
- Az EU szigorú szabályozással teszi átláthatóbbá az online platformok működését
- A biztonságos internet napján megjelent az NMHH új szülői kiadványa
- Még egy hétig lehet jelentkezni az NMHH Net-Coach képzésére
- Mozi vagy kanapé? Kihívások előtt a mozi- és filmpiac
- Helyhez kötött piac: nagyot nőtt az egy lakossági előfizetőre jutó letöltés
- Bújtatott reklám miatt intézkedett a Médiatanács
- Net-Coach ösztöndíjas felnőttképzést indít tavasztól az NMHH
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
2024-ben is folytatódott a bérnövekedés az IT szektorban itthon és nemzetközi szinten egyaránt
Az informatikai szektorban tapasztalt fizetési trendek 2024-ben továbbra is növekedést mutatnak, mind Magyarországon, mind nemzetközi szinten. A magyar IT szakemberek fizetése emelkedett az előző évhez képest, a szakértelem és tapasztalat szintjétől függően akár 10-15%-os bérnövekedés is megfigyelhető. Nemzetközi szinten is folytatódik a trend, a magas kereslet miatt a szakképzett IT szakemberek bérei világszerte versenyképesek maradtak, különösen a fejlett technológiákban jártas és felhőalapú megoldásokra specializálódott szakemberek esetében.
Az Uwaizy forradalmi, AI-alapú nyelvtanulási alkalmazást indít el
2024 októberében hivatalosan is elindult az Uwaizy – egy úttörő nyelvtanulási alkalmazás, amely egyedülállóan személyre szabott AI-alapú tanulási élményt kínál. Ami igazán megkülönbözteti az Uwaizy-t a többi nyelvtanuló alkalmazástól, az az, hogy az Uwaizy középpontjában egy mesterséges intelligencia által vezérelt képesség áll, amely képes megismerni minden felhasználót; meghatározza személyiségét, szándékát és személyes kontextusát, hogy olyan szinten tudjon kapcsolatba lépni Önnel, mint más platformokon.
Október 18 – újabb kiber-határidő közeleg
Az IT-szektor legtöbbet elhangzó hívószavai idén a „kiberbiztonság” és a „megfelelés”. Ennek oka az EU területén egységesen bevezetendő, ún. NIS2 direktíva, amellyel kapcsolatos feladatok az egész évet átölelik. Ráadásul, pár nap múlva már a második fázison is túl kell lépniük a hazai vállalkozásoknak. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője, Kerekes Gábor segít áttekinteni az eddigieket és ami hátra van még a teendőkből.
Komoly átrendeződés alatt a gyógyszeripar és az egészségügyi ágazat
A gyógyszeripari és az ún. medtech, azaz orvostechnológiai szektor globális szinten nemcsak az inflációval, az emelkedő kamatlábakkal és a lassabb gazdasági növekedéssel küzdött tavaly, de alaposan átszabják az ágazatot az olyan forradalmi technológiák, mint a generatív mesterséges intelligencia, a geopolitikai környezet és a szabályozási változások – derül ki a Deloitte gyógyszeripar és egészségügyi szektor kilátásaival foglalkozó globális kitekintéséből.