10 NASA találmány, melyek ma már hétköznapinak számítanak
Morzsaporszívó, babatápszer, láthatatlan fogszabályzó. Ma már hétköznapinak számító eszközök, melyekről nem is gondolnánk, hogy a világ legnagyobb űrügynöksége, a NASA áll kifejlesztésük mögött. A National Geographic összegyűjtött 10 olyan forradalmi találmányt, melyet a kezdetekben az űrkutatásban használtak, de később gyökeresen alakították át az emberek életét.
A NASA nagyobb hatással van mindennapi éltünkre, mint gondolnánk, hiszen űrkutatás nélkül a ma ismert tárgyaink egy része nem is létezne. A National Geographic április 18-tól elérhető „NASA találmányok” című sorozata apropóján most összegyűjtöttünk 10 olyan eszközt, aminek jelenlétét ma már természetesnek vesszük és bele sem gondolunk abba, hogy az űrkutatás egy darabját tartjuk a kezünkben.
1. Memóriahabos matrac
A memóriahabot eredetileg azért fejlesztették ki, hogy segítse elnyelni a becsapódás erejét, így védve az asztronautákat. Ma már szinte mindenhol alkalmazzák a matracoktól kezdve a párnákon át a lónyergekig.
2. Karcálló szemüveglencse
A NASA egyik kutatóközpontja az űrben használt eszközök gyémántkeménységű bevonatának fejlesztésén dolgozott, és végül előállt egy olyan anyaggal, amely karcállóvá tette az űrhajósok sisakjának lencséjét. Napjainkban ezt a műanyagot használják a napszemüvegeken, mely nem csak olcsóbb az üvegnél, de jobb védelmet nyújt az UV-sugárzással szemben is.
3. Vezeték nélküli fejhallgató
Bár nem a NASA találta fel a modern vezeték nélküli fejhallgatót, a technológiát először ők fejlesztették ki egy hangtechnikai céggel együttműködve annak érdekében, hogy az űrhajósok szabadon és vezetékek nélkül kommunikálhassanak. A találmány végül azután vált népszerűvé, hogy Neil Armstrong 1969-ben leszállt a Holdra, és megszólalt speciális fejhallgatóján keresztül. A technológiát később továbbfejlesztették, de csak a 2000-es években vált olcsóbbá és elérhetőbbé.
4. Babatápszer
A babatápszerekben található tápanyagdúsító összetevő eredetileg a NASA által támogatott kutatás eredménye volt, amely az algák újrahasznosításának lehetséges felhasználását vizsgálta, hosszú távú űrutazások során. A mikroalga ma már az értékesített csecsemőtápszerek legnagyobb részében megtalálható.
5. Liofilizált gyümölcsök és élelmiszerek
A fagyasztva szárítás technológiáját a NASA fejlesztette ki, hogy a hosszú Apolló-küldetések során könnyebbé tegye a nassolást. Az eljárás során az élelmiszereket megfőzik, lefagyasztják, majd vákuumkamrában lassan felmelegítik, hogy a jégkristályokat eltávolítsák. Az eredmény egy olyan étel, amely megőrzi tápértékének 98%-át, miközben az eredeti súlyának csak 20%-a marad meg.
6. Morzsaporszívó
A Black and Decker az 1960-as években a NASA-val szorosan együttműködve dolgozott azon, hogy olyan akkumulátoros fúrókat, kalapácsokat és egyéb eszközöket gyártsanak, amelyek alacsony gravitációjú – vagy gravitációmentes – környezetben is működnek. Ebből született meg a vezeték nélküli porszívó is, de később több akkus szerszámot és eszközt is készített a B&D.
7. Láthatatlan fogszabályzó
Bár az űrhajósok ugyanúgy szép mosolyra vágynak, mint mindenki, a láthatatlan fogszabályzóhoz (Invisalign) használt technológia nem erre a célra készült. Az átlátszó polikristályos alumínium-oxidot (TPA) a NASA eredetileg az infravörös antennák védőbevonataként és a hőkövető rakéták keresésére fejlesztette ki.
8. Légtalpas edzőcipők
Napjaink sportcipői az űrhajósoknak köszönhetik létezésüket. Az Apollo-missziók résztvevői számára a NASA egy speciális lábbelit fejlesztett ki, amely lehetővé tette, hogy ruganyosabban közlekedjenek a masszív szkafanderben, úgy, hogy lábuk megfelelően szellőzik. A háromdimenziós poliuretán hab technológia enyhítette a lábat érő terhelést, ezáltal kényelmesebb volt benne járni és futni.
9. Inzulinpumpa
Mivel az űrhajósok életfunkcióit az űrben is nyomon kellett követni, a NASA olyan mérőműszereket hozott létre, amelyeket a vércukorszint szabályozására és szükség szerint inzulin kibocsátására alakítottak át.
10. Kamerás mobiltelefon
A modern digitális kamerákban lévő CMOS képérzékelők szintén a NASA-tól származnak. Az eredeti cél az volt, hogy hatékonyabb és olcsóbb kamerákat készítsenek az űrhajókhoz, de hamar rájöttek, hogy a technológiát a földön is hasznosítani lehet. Először webkamerákba került, majd később a rohamtempóban fejlődő mobiltelefonokba. A mai napig az okostelefonokba szerelt kamerák egy része ezt a technológiát használja.
A fenti lista természetesen egyáltalán nem teljes, hiszen nem is említettük az olyan alapvetőnek tűnő dolgokat, mint a GPS rendszerek, a műholdas kommunikáció, vagy a nagyteljesítményű napelemek. Ebből is látszik, hogy az űrkutatás szervesebb része a mindennapjainknak, mint gondolnánk. A NASA tudósai folyamatosan olyan megoldásokon dolgoznak, melyeket ma még csak a sci-fi filmekben láthatunk. A National Geographic csatorna „NASA találmányok” című sorozatában április 18-án, csütörtökön 21:00-kor feltárulnak a titkos kutatólaboratóriumok ajtajai, hogy hetente más intézet tudósait, projektjeit és eredményeit mutassák be a nézőknek.
Kapcsolódó cikkek
- Magyar tudósok, akik nélkül ma teljesen más lenne az űrkutatás
- Repülő autók, robotok által végzett műtétek – így képzelik el a magyarok a jövőt egy kutatás szerint
- Űripar és mesterséges intelligencia: a Bosch szerint nélkülözhetetlen az innovatív mérnöki tudás
- Egy napos késéssel, de 50 év után ismét Holdra szállást hajtott végre a NASA
- 50 év után ismét holdra szállást hajt végre a NASA
- Fedezzük fel bolygónk értékeit akár a kanapéról
- Az NMHH kiemelten támogatja a hazai űripart
- Nem tudott pályára állni a NASA szoftvergazdálkodási programja
- A következő magyar űrhajós is téma volt az Űrkutatás Napján
- Holdkőzetből felépíthető űrbázis terveit mutatták be magyar építészek
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Egyetemistáknak szóló innovációs verseny indul Magyarországon
A Magyar Innovációs Szövetség, a Nemzeti Innovációs Ügynökség, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság és az Országos Tudományos Diákköri Tanács megállapodást kötöttek egy új, az innovációt középpontba helyező verseny, az InnOtdk megrendezéséről. A kétévente megrendezésre kerülő verseny célja, hogy az OTDK-hoz hasonló formában egyetemisták bemutathassák innovációra épülő projektjeiket.
Galaxy S25 Ultra: Zajok és csodák az Erzsébet téren
Egy rejtélyes fekete doboz jelenik meg a budapesti Erzsébet téren március 20. és 22. között. Ez a Zajtár, a Samsung pop-up bemutatója és kiállítása, ahol a látogatók felfedezhetik az idén debütáló Galaxy S25 Ultra okostelefon új AI-alapú funkcióit, egy egészen friss perspektívából. Az érdeklődők kipróbálhatják a készülékeket, különös figyelmet szentelve a Hangsávszerkesztő és az éjszakai videó funkcióknak, ráadásul a legszerencsésebbek megnyerhetik a vállalat csúcskategóriás készülékét.
Áprilisban érkezik a korszerűsített közlekedési mobilalkalmazás
Áprilistól elérhetővé válik a nagyközönség számára a MÁV+ névre keresztelt alkalmazás, melyet 1500 tesztelő már elkezdett próbálni. Az új app az év során fokozatosan éri majd el a teljes funkcionalitást. A tesztelés és az áprilisi premiert követően az app először a legnépszerűbb funkciókat kínálja, mindezt gyorsabban, egyszerűbben és modernebb felhasználói környezetben.
A vásárlói elégedettség szerepe a versenyképességben
A legnagyobb kihívást a magyar vállalatok számára az adathiány jelenti, amikor személyre szabott ajánlatokat szeretnének kínálni ügyfeleiknek – derül ki az EY által készített tanulmányból, amely 50 hazai marketing- és értékesítési vezetőt kérdezett meg. Az ügyfelek elégedettségére különös figyelmet kell fordítaniuk a vezetőknek, mivel ez közvetlen hatással van az üzleti teljesítményre is.
Gyors, biztonságos és hatékony: A légi szállítás szerepe a kereskedelemben
Gyógyszerek, romlandó termékek és gyártáshoz szükséges alapanyagok – ezek a leggyakoribb áruk, amelyek repülővel érkeznek a hazai cégekhez, vagy indulnak tőlük külföldre. Sok esetben a rendkívül drága termékek szállítása is gyorsabb és biztonságosabb repülővel. A hazai vállalatok legnagyobb része Kínából importál árut, de az export is jelentős mértékben jelen van.