Nem csak a húszéveseké az online világ
Növekvő ütemben terjed az internethasználat az idősebbek körében, bár a szépkorúak továbbra is lemaradásban vannak a fiatalabbakhoz képest. Egyebek közt ezt állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss felmérése, amely az életkoron túl a nem, az iskolázottság, valamint a munkavégzési és a háztartásbeli körülmények internethasználatra gyakorolt hatását is vizsgálta.
Az NMHH évente elkészített nagymintás felmérése szerint 2019-ben a 15 és 45 év közöttiek csaknem 100 százaléka volt internethasználó, 2023-ra azonban már a 46 és 59 év közöttiek is elérték ezt a szintet. Tavaly már a 60 és 65 év közöttiek körében is túllépte a 80 százalékot az internetezők aránya, ami 25 százalékpontos emelkedést jelent a 2019-es adatokhoz képest. Ez az intenzív növekedés egészen a 75 éves korosztályig megfigyelhető, jellemzően csak a legidősebbek nyitottak kevésbé a világháló iránt: a 80 év felettieknek továbbra is alig 10 százaléka internetezett – ugyanúgy, ahogy 4 évvel korábban.
Az elemzők azt is megvizsgálták, az életkoron túl milyen további körülmények befolyásolják, hogy a 60 éven felüliek interneteznek-e vagy sem. Kimutatták, hogy lényeges szerepe van a nemnek – a nők átlagosan 5 százalékkal magasabb arányban interneteztek, mint az azonos korú és iskolai végzettségű férfiak. Befolyásoló tényező az iskolázottság – az általános iskolai végzettséget szerzett 70 éveseknek például csak 48 százaléka volt internethasználó, míg az ugyanilyen korú diplomások 65 százaléka internetezett. Meghatározó még a munkavégzés – a nyugdíjkorhatáron túl is dolgozók körében átlagosan mintegy 15 százalékkal gyakoribb volt az internethasználó, mint az ugyanolyan korú inaktívak között. Lényeges az is, él-e a háztartásban más internethasználó – ha igen, úgy sokkal nagyobb az esélye annak, hogy valaki idős korában is elkezd internetezni, mint ha egyedül, mindig kéznél lévő segítség nélkül kellene átesnie az első buktatókon.
A használat tényén túl az internetezés módját is vizsgálták az idősebbek körében. Szembeötlő, hogy a 60 éven felüliek inkább leülnek az asztali számítógéphez, ha meg akarnak nézni valamit az interneten, mintsem okostelefont vennének elő. Míg a tizenévesek 87 százaléka internetezett a mobilján, a 65 éves vagy idősebb nemzedék esetében ez az arány csupán 57 százalék. A jelenség valószínűsíthető oka, hogy az idősebbek számára sokszor túl apró a telefon képernyőjén megjelenő szöveg, illetve ők rutintalanabbak az érintőképernyő kezelésében.
Az alábbi videóban Sugatagi Gábor, az NMHH Piackutatási és Piaci Monitoring Osztály vezetője beszél:
Kapcsolódó cikkek
- Sztorik a zsebben: gyermeknapon debütál az NMHH új kiadványa
- Hazánkban is megkerülhetetlen lesz a mesterséges intelligencia
- A műholdas távközlés szerepe óriási mértékben nőtt
- Digitális gyermekvédelmi konferenciát szervezett az NMHH és az ELTE
- NMHH-kutatás: egyre többen választanak több streamingszolgáltatót
- Ilyen volt a magyar rádiók zenei repertoárja 2023-ban
- Továbbra is az InfoRádió szólhat a Budapest 88,1 MHz-es frekvencián
- Minden 5. gyereket érintheti az online bántalmazás
- Ezek voltak a legnépszerűbb helyek és személyek az online médiában 2023-ban
- Európában csökkent, Magyarországon változatlan a tévénézésre fordított idő
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Az online vásárlások árnyoldala
Az utóbbi években drámaian megnövekedett a bankkártyás visszaélések száma Magyarországon, különösen az online vásárlások terén. Míg a bankok gyorsan reagálnak a problémákra, a csalók egyre kifinomultabb módszereket alkalmaznak az érzékeny adatok megszerzésére és azokkal jogosulatlan tranzakciók végrehajtására. Bár a csalási technikák szinte végtelenek, kevés olyan hatékony megoldás létezik, amely sikeresen csökkentheti a visszaéléseket. A Magyar Nemzeti Bank új technológiája azonban reményt adhat.
Színhelyesség és hatékonyság egy készülékben
Az EPSON eco-solvent technológiájú széles formátumú nyomtatói jelentős fejlesztéseken mentek keresztül, melyek csúcspontja az új SC-S9100 modell. Ez a készülék letisztult, kompakt formatervezésének köszönhetően nemcsak esztétikus, hanem rendkívül praktikus is: kisebb helyet igényel, könnyebb kezelhetőséget kínál, és az érintőképernyős panel használata is egyszerűbbé vált.
Sintra AI: Az új digitális asszisztens
A mesterséges intelligencia (AI) ügynökök egyre több területen jelennek meg, céljuk pedig a mindennapi munka megkönnyítése. A Sintra AI, egy új platform, azt ígéri, hogy segít automatizálni a napi feladatokat, így csökkentve az adminisztratív terheket. De vajon érdemes belevágni?
Flipperverseny és izgalmas újdonságok a budapesti Flippermúzeumban
A TWIPY Award a flipperek Oscar-díjának számít: nemcsak a gépek, hanem a flipperekkel kapcsolatos helyszínek is elnyerhetik. Az elismerést az amerikai THIS WEEK IN PINBALL magazin adja át minden évben, és idén a budapesti Flippermúzeum is esélyes volt a legjobb európai helyszín díjára. A szavazás alapján 40 európai flipperes helyszín kapott voksokat, és a Flippermúzeum a második helyen végzett, mindössze 1 százalékkal lemaradva az első helyezettől. A világhírű újlipótvárosi múzeumban továbbra is ingyenesen kipróbálhatók a gépek a belépőjegy áráért, és újdonságként egy flipperverseny is várja a látogatókat – április elsején, Bolondok Napján.
Egyetemistáknak szóló innovációs verseny indul Magyarországon
A Magyar Innovációs Szövetség, a Nemzeti Innovációs Ügynökség, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság és az Országos Tudományos Diákköri Tanács megállapodást kötöttek egy új, az innovációt középpontba helyező verseny, az InnOtdk megrendezéséről. A kétévente megrendezésre kerülő verseny célja, hogy az OTDK-hoz hasonló formában egyetemisták bemutathassák innovációra épülő projektjeiket.