NMHH-kutatás: egyre szívesebben hallgatunk magyar előadókat
Miley Cyrus és Taylor Swift slágerei hazánkban is az élen álltak 2023-ban, a magyarok azonban mégsem világsztárok, hanem egyre inkább saját énekeseik dalait hallgatják online. Egyebek között ezt állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss, zenehallgatási szokásainkat és a legnépszerűbb szerzemények dalszövegeit elemző kutatása, amely a YouTube és a Spotify tavalyi toplistáit vette górcső alá, és vetette össze a hazai rádiók toplistáival.
Taylor Swift óriási fölénnyel került az első helyre a Spotify 2023-as előadói világranglistáján – dalait a felhasználók majdnem nyolcmilliárdszor játszották le. Összehasonlításképp, az őt követő The Weeknd csupán harmadennyi lejátszással került a második helyre. Miley Cyrus Flowers című dala eközben egyértelműen az év legnépszerűbb zeneszámává vált: mind a YouTube-on, mind a Spotifyon több mint másfél milliárdszor játszották le.
Hazánkban mindeközben a magyar hallgatók körében már nem annyira a külföldi, sokkal inkább a magyar előadók népszerűek. Az ország legkapósabb énekese, Azahriah is közülük került ki: mintegy nyolcvanmillió lejátszással az országos előadói toplista első helyére jutott a Spotifyon, DESH-sel közös formációja pedig mintegy ötvenhatmillió lejátszással a második helyet is megszerezte. Őket követte az élen közel holtversenyben ekhoe, Dzsúdló, majd Manuel – mintegy húszmillió lejátszással. Azahriah a YouTube éves hazai toplistáján is közönségkedvenc lett összesen háromszáztizenegymillió megtekintéssel, míg itt DESH százhuszonegymilliós nézettséggel a második, T. Danny pedig kilencvenmilliós lejátszással a harmadik helyre jutott fel. Azahriah Introvertált dala az ország legnépszerűbb slágere lett a Spotifyon, míg 3korty című slágere a YouTube-on nyerte el az első helyet.
2021-ben a Spotify országos listáján még csak két magyar szám szerepelt a top 20-ban, ez az arány azonban 2023-ra megfordult: már csak kettő sláger volt, amely nem a hazai kínálatból származott, de a legnépszerűbb húsz előadó közé is csupán kettő külföldi jutott be: Miley Cyrus és Eminem. Érdekesség, hogy Taylor Swift nem jutott be a magyarok húsz kedvenc előadója közé a Spotifyon, de a külföldi előadók közül is csupán a hatodik legnépszerűbb lett – Miley Cyrus azonban világsikerű slágerével a legnépszerűbb külföldi előadó lett.
A kiszorult angol nyelvű slágereket az itthoni művészek részben pótolták, több félig angol nyelvű dalt is szereztek, valamint sok külföldi kifejezést csempésztek a soraikba. A hazai Spotify-toplista húsz legnépszerűbb számából hat kérdőjelezte meg az élet értelmét vagy utalt öngyilkosságra, halálra. Mind a hat előadója Azahriah volt, néha DESH-sel közösen. Drogok tizennégy dalszövegben szerepeltek, alkohol pedig tízben. A hazai előadók leginkább a marihuána használatát szőtték a soraikba, míg az alkohol inkább kiegészítő szerként jelent meg. A toplistán tizennégy zenét fűszereztek trágárságokkal.
A legnépszerűbb szerzemények gyakori eleme volt a jólét, a bővelkedés, a költekezés, ez tizenöt dalban bukkant fel. Azon túl, hogy a pénz a gazdagságra utal, a dalokban ez a szabadság záloga, melynek segítségével bármi megvalósítható. A húsz sláger mindegyikében fő- vagy mellékelem volt az „én”, amely gyakran egészen komoly egocentrizmusról árulkodott. Nem volt olyan téma, melybe ne szőttek volna bele saját tapasztalatokat, érzéseket, cselekedeteket vagy vágyakat.
A hazai rádiók toplistáit megvizsgálva látható, hogy a magyarok online térben népszerű előadói közül a legtöbben nem értek el nagy sikereket a hagyományos médiában: a Spotify húsz legsikeresebb hazai előadója közül csupán kettő került be a rádiós top 20-ba – a Follow The Flow a harmadik, Azahriah pedig a huszadik helyre fért fel. Ezzel szemben például Rúzsa Magdolna, a Halott Pénz, a Wellhello, Ákos, Charlie vagy a Honeybeast mind olyan formációk, amelyek a rádiós top 20-ban végeztek, a Spotifyon azonban minimális sikereket értek el. Bár a rádiók megpróbálják követni a zenei ízlések változását, és törekszenek a népszerű slágerek műsorra tűzésére, a trágár, destruktív dalszövegek vagy a saját célközönségük eltérő ízlése miatt előfordulhat, hogy egyes zeneműveket nem tehetnek vagy nem tesznek közzé – bármennyire is kedveltek azok egyébként online.
A tanulmányból kiderült, hogy a magyar lakosok jelentős csoportja távol marad a rádiók lineáris adásaitól, különösen a fiatalabbak. Ezen csoport tagjai inkább saját maguk látják el a műsorszerkesztők szerepét valamely online tartalomszolgáltató platformon, ebben pedig hosszú éveken át finomított algoritmusok segítik őket.
Kapcsolódó cikkek
- Nem csak a húszéveseké az online világ
- Sztorik a zsebben: gyermeknapon debütál az NMHH új kiadványa
- Hazánkban is megkerülhetetlen lesz a mesterséges intelligencia
- A műholdas távközlés szerepe óriási mértékben nőtt
- Digitális gyermekvédelmi konferenciát szervezett az NMHH és az ELTE
- NMHH-kutatás: egyre többen választanak több streamingszolgáltatót
- Ilyen volt a magyar rádiók zenei repertoárja 2023-ban
- Továbbra is az InfoRádió szólhat a Budapest 88,1 MHz-es frekvencián
- Minden 5. gyereket érintheti az online bántalmazás
- Ezek voltak a legnépszerűbb helyek és személyek az online médiában 2023-ban
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Álláshirdetések újratöltve – az AI már a HR-t is forradalmasítja
Az utóbbi években jelentősen átalakult az emberek információkeresési módja: egyre többen fordulnak mesterséges intelligencián alapuló eszközökhöz, ahol már nemcsak kulcsszavakat, hanem természetes nyelven megfogalmazott, összetett kérdéseket is feltesznek. A keresés így egyre inkább párbeszéddé válik, ami alapjaiban formálja át az online jelenlét szabályait – különösen a munkaerőpiacon.
Jövőálló munkahelyek, valós tudás – Ezt hozta a Business Fest 2025
A diploma helyett a valódi készségek, a kiaknázatlan munkaerő-tartalékok mozgósítása és a mentorprogramok bevezetése jelenthetik a választ a magyar munkaerőpiac aktuális problémáira – ez volt a Business Fest 2025 egyik legfontosabb üzenete. A közel 7000 résztvevőt vonzó rendezvényen a WHC Csoport szakértői döntéshozókkal és gazdasági szereplőkkel közösen mutattak be gyakorlati megoldásokat a munkahelyek jövőjének építéséhez. A 35 éves jubileumát ünneplő HR-szolgáltató ezen az eseményen jelentette be teljes körű márkamegújulását is.
Generatív mesterséges intelligencia a K&H Banknál: túl a technológián
A K&H Bank számára a generatív mesterséges intelligencia (genAI) nem csupán egy új technológiai eszköz, hanem az ügyfélkiszolgálás személyre szabottabbá és hatékonyabbá tételének kulcsa. Az elmúlt év során a bank számos területen sikeresen alkalmazta a technológiát – a belső működéstől kezdve, a hitelezési folyamatokon át, egészen Kate-ig, a digitális asszisztensig. A tanulási folyamat része, hogy a kevésbé eredményes esetekből is következtetéseket vonnak le. A cél egy olyan ügyfélélmény megteremtése, amely túlmutat a hagyományos bankoláson, és konkrét élethelyzetekre kínál testreszabott megoldásokat.
Újabb médiaszolgáltatók estek el a korhatár-besoroláson
Két kereskedelmi rádió nem megfelelő korhatár-besorolást alkalmazott, ezért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa szankciókat szabott ki rájuk. Egy további esetben, hasonló okokból, a testület ismét egy külföldi társhatóság közreműködését kérte.
A Zöld Pokol királya: A Xiaomi SU7 Ultra megdöntötte az elektromos autók körrekordját
A Xiaomi elektromos járművekkel foglalkozó részlege, a Xiaomi EV, jelentős eredményt ért el: az SU7 Ultra szériaautó 7 perc 4,957 másodperces köridővel új rekordot állított fel az elektromos E-szegmensű járművek kategóriájában a legendás Nürburgring Nordschleife pályán. A rekordot már az első próbálkozás alkalmával sikerült elérni, méghozzá a pályacsomaggal felszerelt változattal – ezzel a Xiaomi SU7 Ultra a nagy teljesítményű elektromos autók élvonalába került.