NMHH-elemzés nem csak gamereknek
A videójátékokra ma már nem csupán szórakoztató vagy történetmesélő szoftverekként tekintünk, hiszen egyre népszerűbb közösségépítő funkciók is megjelentek bennük, így bizonyos szempontból sokkal inkább hasonlítanak a közösségi médiafelületekre. Egyebek között ezt állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmánya, amely annak is utánajárt, hogy milyen veszélyekkel és kihívásokkal kell szembenézniük a játékosoknak, valamint, hogy milyen szabályozási környezetben kell eligazodniuk a gaming-ipar egyes szereplőinek.
Napjainkra nemcsak egyre népszerűbbek az online, többjátékos módot lehetővé tévő játékok, hanem elkezdődött az úgynevezett metaverzummá alakulásuk is. Számos hasonlóságot mutatnak a közösségimédia-szolgáltatásokkal: a játékok mellett lehetőség van a tartalommegosztásra, virtuális termékek adásvételére, de akár online rendezvényeken is részt vehetünk rajtuk keresztül. A metaverzum több, mint videójáték: olyan kiterjesztett virtuális valóság, amelyben az emberek dolgozhatnak, intézhetik ügyeiket vagy szórakozhatnak. A ma létező metaverzumok, mint a Roblox vagy a Minecraft még lényegében online platformként működnek: a résztvevők kérésére információkat tárolnak és osztanak meg. A metaverzum célja azonban az, hogy olyan virtuális világot képezzen, ami jóval túllépi az online platform fogalmi kereteit, és ez az új, komplex digitális környezet pedig kétségtelenül újfajta kihívásokat hoz magával – társadalmi, gazdasági és jogi téren egyaránt.
Már napjainkban is súlyos problémát jelent, hogy a videójátékok kiváló terepet szolgáltatnak a szexuális visszaéléseknek, mivel sok játékplatform ma is engedi az anonim regisztrációt, ráadásul a játékosok által használt kommunikációs csatornák sokasága miatt a moderálás és szabályozás igen nagy kihívást jelent. Ezen felül a hagyományos hírközlési szolgáltatók adatmegőrzési kötelezettségével szemben jogszabályi szinten nem egységes az online videójáték-szolgáltatók adatmegőrzési kötelezettsége sem, ami pedig bűncselekmény esetén hátráltathatja a nyomozást. Egy uniós rendelettervezet ezért kiemelt figyelmet fordítana a közösségi funkciókkal, például a csevegőfunkcióval rendelkező online játékokra is, hogy megakadályozza rajtuk ártó szándékú felnőttek kapcsolatfelvételét gyermekekkel. A tervezet elsősorban a felhasználók megbízható azonosításával és hatékonyabb életkor-ellenőrzési eljárások előírásával védené a fiatalokat.
A videójátékok platformizációjának másik irányát a digitális videójáték-értékesítő felületek jelentik, mint a Steam vagy az Epic. Egyes online disztribúciós platformok a virtuális szoftverértékesítés mellett gyakran fórumokkal, játékbeli tárgyak adásvételét lehetővé tévő piacterekkel, sőt, videómegosztási és streamingelési lehetőséggel is várják a felhasználókat. Az ilyen platformok egyes közösségi funkcióira az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelv (AVMS), valamint a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet (DSA) is alkalmazható, hiszen közösségi platformoknak, egyes funkcióik tekintetében pedig videómegosztóplatform-szolgáltatóknak is minősülhetnek. Napjainkban nagy népszerűségnek örvendenek az olyan közösségi médiafelületek is, mint a Twitch. Ezek elsődleges funkciója, hogy a játékosok élőben közvetíthessék játékaikat vagy követhessék mások játékát. Ezen felületekre szintén vonatkoznak az AVMS és DSA előírásai.
A médiatudatosság fejlesztése és az online gyermekvédelem az NMHH stratégiai céljai közé tartozik. Ezzel a céllal készült a Jól van a gyerek, ha játszik? – Tudástár videójátékokról szülőknek és pedagógusoknak című kiadvány is. Az NMHH így próbálja segíti és támogatni a szülőket és a pedagógusokat, hogy felelős döntéseket hozhassanak, hogy egy médiajelenségnek, médiafogyasztási szokásnak ne csak potenciális veszélyeit, kockázatait lássák, hanem akár hasznos eszközként tekinthessenek a játékokra, melyek a szórakoztatás mellett a fejlődést és a tanulást is biztosíthatják.
Az alábbi linken dr. Német Noémi az NMHH Online Platformok Főosztályának jogi szakértője beszél:
Kapcsolódó cikkek
- Így használjuk a mobilunkat külföldön
- Nyártól Net-Coach-ok segítik az NMHH céljait
- Górcső alatt a hazai online piacterek és a DSA-rendelet
- NMHH-kutatás: egyre szívesebben hallgatunk magyar előadókat
- Nem csak a húszéveseké az online világ
- Sztorik a zsebben: gyermeknapon debütál az NMHH új kiadványa
- Hazánkban is megkerülhetetlen lesz a mesterséges intelligencia
- A műholdas távközlés szerepe óriási mértékben nőtt
- Digitális gyermekvédelmi konferenciát szervezett az NMHH és az ELTE
- NMHH-kutatás: egyre többen választanak több streamingszolgáltatót
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Megduplázott márkaérték hat év alatt – szárnyal a Deutsche Telekom
A Deutsche Telekom idén is megtartotta vezető szerepét a világ legértékesebb márkái között – derül ki a Brand Finance legfrissebb Global 500 rangsorából. A vállalat márkaértéke egyetlen év alatt 12,8 százalékkal, 96,2 milliárd amerikai dollárra emelkedett. Ezzel nemcsak továbbra is a világ legerősebb távközlési márkája, hanem Európa legértékesebb márkája címet is elnyerte. A jelentés kiemeli a cég tudatos és következetes márkaépítését, valamint stabil gazdasági és technológiai hátterét.
Indul a 2G‑átterelés: a Telekom forgalma a Yettel hálózatára költözik
A Magyar Telekom és a Yettel megállapodása szerint 2026. január 20-tól a Telekom fokozatosan átirányítja ügyfelei 2G forgalmát a Yettel országos rádiós hálózatára. Ennek köszönhetően a Telekom előfizetők továbbra is a megszokott minőségben használhatják a 2G szolgáltatást, miközben a változás nem érinti a Yettel ügyfelek kiszolgálását. A megállapodás célja a rendelkezésre álló frekvenciák hatékonyabb kihasználása, valamint a 4G és 5G hálózati kapacitás bővítése.
Vízgazdálkodásban is élre tört az ABB
Az ABB kiemelkedő teljesítményt ért el a CDP nonprofit szervezet 2025-ös rangsorában, ahol „A” minősítést kapott a klímavédelem és a vízgazdálkodás területén. Ennek köszönhetően a vállalat idén már nemcsak a klímavédelemben, hanem először a felelős vízgazdálkodásban is felkerült az éves „A-listára”. Ezzel az ABB a világ 22 100 minősített vállalata közül azon felső 1 százalékhoz csatlakozott, amelyek „dupla A” értékelést szereztek.
Globális CEO-felmérés: a bizalom mélyponton, az AI a jövő kulcsa
Az elmúlt öt év legalacsonyabb szintjére csökkent a vezérigazgatók bevételnövekedéssel kapcsolatos várakozása, miközben a vállalatok többsége küzd azzal, hogy a mesterséges intelligenciába (AI) fektetett összegeket kézzelfogható pénzügyi eredménnyé alakítsa. A vezetők 42%-a attól tart, hogy lemaradnak a technológiai alkalmazkodásban, miközben a vám- és kiberkockázatok is növekedtek. A PwC 29. Globális Vezérigazgató Felmérésének eredményeit tegnap mutatták be a davosi Világgazdasági Fórumon.
Az első üzenet ma már mindent visz – a Viber segít, hogy jól sikerüljön
Ma már sok kisvállalkozás számára nem egy esztétikus weboldal vagy hosszú bemutatkozó szöveg dönti el az ügyfélszerzést, hanem az első üzenet tartalma és hangneme. Egyetlen válasz elegendő lehet ahhoz, hogy az érdeklődő szolgáltatást foglaljon – vagy továbblépjen.