Minden dunántúli és Pest vármegyei település profitál az E.ON áramhálózati fejlesztéseiből
Megújítja áramhálózatát az E.ON Hungária Csoport. A fejlesztés alapvető célja az időjárásfüggő megújuló energiaforrások, kiemelten a lakossági napelemek hálózatra kapcsolásának elősegítése. A naperőművek száma és beépített kapacitása, az európai uniós célokkal összhangban, folyamatosan növekszik Magyarországon. Az ügyfelek energiaigénye szintén folyamatosan növekszik, ahogy a nappali órákban a napelemekből érkező energia mennyisége is. Ezt az energiát azonban jellemzően később és földrajzilag is másutt használjuk fel, ezért, hogy a lehető legnagyobb mértékben legyen képes fogadni a megújuló energiaforrásokkal termelt áramot, szükség van az ezt szállítani képes hálózatok fejlesztésére.
Az E.ON a jövő áramhálózatának kiépítését célzó fejlesztései közül kiemelkedik egy több, mint 20 000 beruházást tartalmazó, 115 milliárd forint keretösszegű programcsomag. Ez a Széchenyi Terv Plusz program keretében, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásainak felhasználásával meghirdetett „Rugalmas és biztonságos villamosenergia-hálózat biztosítása az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálása érdekében a villamosenergia-elosztók területén” című (RRF – 6.1.1-21 kódszámú) felhívás keretében valósul meg. Az áramhálózati beruházássorozat 2022-ben indult, fedezete 50 százalékban az Európai Unió finanszírozásával, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) forrásaiból áll rendelkezésre, 50 százalékát az E.ON Hungária Csoport önerőből biztosítja.
A beruházásokban az E.ON több mint 88 ezer kilométeres hálózatának jelentős része érintett. Az észak-dunántúli térségben nagyjából 45 milliárd, a dél-dunántúliban 30 milliárd, Budapesten és Pest vármegyében pedig 40 milliárd forint értékű áramhálózati fejlesztést jelent.
Többmilliárdos alállomás építések, digitális megoldások és üzembiztonságot növelő technológiák beépítése
A beruházások kapcsán üzembiztos ellátást és jövőbeli bővítési igényeket is kiszolgáló új alállomások épültek. Ezek az egyenként is többmilliárdos fejlesztések teljes térségek energiaellátásáért felelősek. Ilyen a Szekszárd térségét ellátó új építésű Tolna-Mözs alállomás, vagy a kapacitásnövelt, átépített, fővárosi környezetbe illeszkedő, zöldtetős Kelenföld alállomás, valamint az idén szeptemberben elkészülő szintén budapesti Őrmező alállomás. Az újak mellett számos régi alállomás is bővült például Ráckevén, Biatorbágyon, Dunavarsányban, a fővárosban pedig Angyalföldön és Zuglóban. Egy részük nagyobb kapacitású transzformátort kapott, míg mások további transzformátor beépítésével váltak nagyobb kapacitásúvá, ilyen például a Nagykanizsa alállomás, illetve az Oroszlány Ipari Park alállomás.
A többletenergia igények kiszolgálására összesen 1416 kilométernyi kis- és középfeszültségű hálózat létesült vagy újult meg. Több mint 2300 új vagy megújult transzformátor állt szolgálatba, és sokezer digitalizációs, üzemirányítási, ellátásbiztonságot szolgáló fejlesztés is megvalósult.
A beruházásokkal a vállalati és ipari energiaigények kiszolgálása mellett a dinamikusan bővülő térségek energiaellátását is biztosítja a vállalatcsoport, többek között új városrészek megépülését, új lakóparkok nyitását lehetővé téve, melyek magas arányban már elve napelemes rendszerrel épülnek ki. A fejlesztések nyomán nő az érintett területek áramellátásának biztonsága, egyúttal újabb naperőműveket és háztartási méretű kiserőműveket lehet a hálózatra csatlakoztatni. A fejlesztések nyomán a beruházássorozat elkészültével összesen 1047 MW többletkapacitás jelentkezik az E.ON hálózatán. Ez azt jelenti, hogy ekkora összteljesítményű napelemes rendszer kapcsolódhat, illetve részben már kapcsolódhatott is pluszban a meglévők mellé az E.ON hálózatára a fejlesztéscsomag kezdete óta.
A fejlesztések szükségességét jelzi, hogy 2020 óta megnégyszereződött a naperőművek száma az E.ON hálózatán. Magyarországon jelenleg 265 000 háztartási méretű kiserőmű (HMKE) termel zöldenergiát. Ebből több mint 164 000 működik E.ON területen, melyből 131 000-et, a napelemek több mint 80 százalékát, 2020-2024 között csatlakoztatott a hálózatra az energiaszolgáltató.
Harmóniában a környezettel
A hálózati biztonság mellett a természeti környezet védelme és a fenntarthatóság szempontjai is kiemeltek a fejlesztéseknél. A Budai Tájvédelmi Körzet Natura 2000-es területein és a környező településeken ezért épített az energiacég 50 kilométernyi föld alatt futó vezetékszakaszt és szüntetett meg 450 oszlopot a Solymár alállomás megújulásával párhuzamosan. Az oszlopok által szétválasztott, védett erdők így visszahódíthatják a távvezetékek által eddig elfoglalt területeket is.
A jelentős nagyberuházások mellett sok ezer kisebb fejlesztést is megvalósít az E.ON. A meglévő eszközöket nagyobb kapacitásúakra cseréli, új szenzorokat, monitoring- és üzemirányítási eszközöket telepít, az ellátásbiztonság szempontjából fontos eszközöket modernebb, megbízhatóbb, nagyobb kapacitástartalékkal rendelkező eszközzel helyettesíti.
A 115 milliárd forint keretösszegű, az Európai Unió támogatásával megvalósuló áramhálózati beruházássorozat jelentős része már elkészült és üzemel, a további tervezett fejlesztéseket 2025-ig valósítja meg a vállalatcsoport.
Kapcsolódó cikkek
- A magyar okosmérők kétharmada már az E.ON ügyfeleinél üzemel
- Mitől lesz okos a jövő hálózata
- Így küzd meg az E.ON a hirtelen áramszünettel
- Áram nélkül lenni? Na még mit nem?!
- Többé nem csönget a leolvasó
- 3000 gólyapár fészkelhet idén az E.ON oszlopain
- Az E.ON megújuló energiaforrást biztosít az AGC Glass Hungary számára
- A láthatatlan hibákat is megtalálja az áramhálózaton az E.ON innovációja
- Ultragyors elektromosautó-töltőket telepít az E.ON és az ALDI Székesfehérváron
- Digitális felzárkóztatás robotikával
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Közösen telepít e-kamion töltőállomásokat a Siemens és az OMV
Az e-buszok és e-haszongépjárművek száma évek óta dinamikusan nő, a személyautó-állomány mellett a fuvarozásban, illetve az áruszállításban is egyre inkább teret nyer az elektrifikáció. A busz- és logisztikai flották üzemeltetői ezért egyre inkább keresik megfelelő töltési megoldásokat.
Küzdelem a csalások ellen: ma már nem elég, ha automatikusan ellenőrizzük az összes tranzakciót
A hagyományos tranzakciómonitorozáson túl egyre nagyobb szerepet kap a hatékonyabb, kockázatelemzés a pénzügyi bűncselekmények elleni harcban. Már nem elég automatikusan ellenőrizni a tranzakciókat és kiszűrni a gyanúsakat; szükség van az ügyfél várható és tényleges tevékenységének vizsgálatára, amelyhez a siker érdekében különböző kockázati mutatók kombinációját kell alkalmazni.
A Jane Goodall Intézet nyerte a Telekom pályázatát
Körforgásban, kölcsönhatásban, közösségben – címmel hirdetett pályázatot kifejezetten magyarországi nonprofit szervezetek számára a Magyar Telekom és a Hello Nonprofit. A felhívásban olyan szervezetek jelentkezését várták, melyek az e-hulladék és a digitális környezetszennyezés csökkentésére; a városi éghajlati alkalmazkodásra; vagy a hazai ökoszisztémák ellenállóképességének támogatására fókuszálnak. A zsűri 21 pályázatból választotta ki a győztes Jane Goodall Intézet „Passzold vissza, Tesó!” programját, amely 16 millió forint támogatásban részesül.