Internethasználat: az első tíz között Magyarország az Európai Unióban
Bár az Európai Unió komoly összegeket fordít a gyors adatátvitelű vezetékes és mobilnetes hálózatok kiépítésére és a minőségi internetelérés biztosítására, az elemzés szerint az, hogy hányan és mennyit interneteznek egy adott országban, kevésbé függ össze a rendelkezésre álló infrastruktúrával. Franciaországban tavaly a 16–74 éves lakosság csupán 84 százaléka használta mindennap az internetet annak ellenére, hogy a vizsgált 25 tagállamból az ország a harmadik legjobban lefedett üvegszálas vezetékhálózattal, amely a legmagasabb minőségű internetelérést képes biztosítani. Az ugyanezen infrastrukturális mutatóban utolsó előtti helyezett Belgiumban ugyanakkor a lakosság 90 százaléka szörfölt a világhálón napi rendszerességgel.
Magyarországnak egyik szempontból sincs oka szégyenkezni: a 2023-as adatok szerint a huszonöt vizsgált ország közül hazánk az üvegszálas infrastruktúrával a tizenkettedik legjobban ellátott ország, miközben a 16–74 éves lakosság 88 százaléka használja napi szinten az internetet, amivel a ranglista tizedik helyét nyertük el. Ugyanebben az évben Ausztria csupán 84 százalékos eredményt ért el, amivel a tizenhatodik helyre került. Az internethasználók arányát tekintve tehát nemcsak beértük, de meg is előztük a nemzetek közötti összehasonlításban örök példaképként elénk állított nyugati szomszédunkat.
A viszonylag kedvező 2023-as magyar helyezés elsősorban annak köszönhető, hogy hazánkban az elmúlt tíz évben gyorsabban bővült az internethasználók tábora, mint más országokban: 2015-ben például a 16–74 évesek körében mért 63 százalékos arány még csak a tizennegyedik helyre volt elég, Ausztria pedig még bőven előttünk járt, hiszen sógorainknál ekkor már elérte a 68 százalékot a napi internethasználók aránya.
Az abszolút élbolyt képező északi országokban, Dániában és Svédországban már 95 százalék felett jár, az első helyezett Hollandiában pedig csaknem 98 százalék a napi rendszerességgel internetezők aránya. Ez azt mutatja, hogy hazánknak is van lehetősége a további fejlődésre. Az előrelépés kulcsa az idősebb korosztályok kezében van: miközben az említett skandináv országokban az 55 és 74 év közöttiek több mint 90 százaléka internetezik, Magyarországon csupán 71 százalékuk. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy európai összehasonlításban ez sem rossz arány, hiszen például Ausztriában az idősebbek csupán 66 százaléka, Lengyelországban pedig alig 52 százalékuk internethasználó.
A hatvanas-hetvenes korosztályban az internet világából kimaradók döntő részben nem tudatos távolságtartók, egyszerűen még nem volt alkalmuk vagy lehetőségük belekóstolni az internet világába, és megismerni, mennyi mindent lehet elérni vagy elintézni a világháló segítségével.
Az alábbi videóban Sugatagi Gábor, az NMHH Piackutatási és Piaci Monitoring Osztály vezetője beszél:
Kapcsolódó cikkek
- Nem csak a húszéveseké az online világ
- Minden 5. gyereket érintheti az online bántalmazás
- Az egyedül élő idősebbek különösen kiszolgáltatottak az online veszélyekkel szemben
- Már 10 Gbps feletti sebességet is mérhetünk a Szélessáv.nettel
- Ezek voltak 2023 online hívószavai
- A biztonságos internet napján megjelent az NMHH új szülői kiadványa
- Az NMHH az elégséges internetről végzett piackutatást
- Elkészült az éves INHOPE-jelentés
- A valótlanságoktól, vírusoktól és az álhírektől is félnek a magyar internetezők
- Ezektől volt hangos a magyar netes közbeszéd
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Egyetemistáknak szóló innovációs verseny indul Magyarországon
A Magyar Innovációs Szövetség, a Nemzeti Innovációs Ügynökség, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság és az Országos Tudományos Diákköri Tanács megállapodást kötöttek egy új, az innovációt középpontba helyező verseny, az InnOtdk megrendezéséről. A kétévente megrendezésre kerülő verseny célja, hogy az OTDK-hoz hasonló formában egyetemisták bemutathassák innovációra épülő projektjeiket.
Galaxy S25 Ultra: Zajok és csodák az Erzsébet téren
Egy rejtélyes fekete doboz jelenik meg a budapesti Erzsébet téren március 20. és 22. között. Ez a Zajtár, a Samsung pop-up bemutatója és kiállítása, ahol a látogatók felfedezhetik az idén debütáló Galaxy S25 Ultra okostelefon új AI-alapú funkcióit, egy egészen friss perspektívából. Az érdeklődők kipróbálhatják a készülékeket, különös figyelmet szentelve a Hangsávszerkesztő és az éjszakai videó funkcióknak, ráadásul a legszerencsésebbek megnyerhetik a vállalat csúcskategóriás készülékét.
Áprilisban érkezik a korszerűsített közlekedési mobilalkalmazás
Áprilistól elérhetővé válik a nagyközönség számára a MÁV+ névre keresztelt alkalmazás, melyet 1500 tesztelő már elkezdett próbálni. Az új app az év során fokozatosan éri majd el a teljes funkcionalitást. A tesztelés és az áprilisi premiert követően az app először a legnépszerűbb funkciókat kínálja, mindezt gyorsabban, egyszerűbben és modernebb felhasználói környezetben.
A vásárlói elégedettség szerepe a versenyképességben
A legnagyobb kihívást a magyar vállalatok számára az adathiány jelenti, amikor személyre szabott ajánlatokat szeretnének kínálni ügyfeleiknek – derül ki az EY által készített tanulmányból, amely 50 hazai marketing- és értékesítési vezetőt kérdezett meg. Az ügyfelek elégedettségére különös figyelmet kell fordítaniuk a vezetőknek, mivel ez közvetlen hatással van az üzleti teljesítményre is.
Gyors, biztonságos és hatékony: A légi szállítás szerepe a kereskedelemben
Gyógyszerek, romlandó termékek és gyártáshoz szükséges alapanyagok – ezek a leggyakoribb áruk, amelyek repülővel érkeznek a hazai cégekhez, vagy indulnak tőlük külföldre. Sok esetben a rendkívül drága termékek szállítása is gyorsabb és biztonságosabb repülővel. A hazai vállalatok legnagyobb része Kínából importál árut, de az export is jelentős mértékben jelen van.