Így tudósított a nagyvilágról a hazai sajtó negyvenöt éve és ma
Már saját országunknál is többször olvashatunk az Egyesült Államokról a hazai, geopolitikával foglalkozó híradásokban, pedig a magyar sajtó négy és fél évtizede még csak mutatóban tudósított az ifjabb kontinens híreiről. Ezzel párhuzamosan számos, egyre jelentősebb népességű afrikai és ázsiai régió egyáltalán nem kap helyet a hazai médiában – egyebek között ez derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmányából, amely saját kutatási eredményeit egy 1979-es UNESCO-felméréssel összevetve azt vizsgálta, miképp változtak meg napjainkra a hazai geopolitikai tudósítások földrajzi és tematikai preferenciái.
1979 – a hidegháború csúcspontja. Az év nagy horderejű eseménye volt a Szovjetunió afganisztáni bevonulása, az iráni forradalom győzelme, a hatalmas olajárdrágulás és a hazánkban hirtelen megugró infláció. Az UNESCO ekkor készített átfogó felmérést arról, hogyan és milyen gyakorisággal jelentek meg a világ egyes részei – többek között – a magyar médiumok geopolitikai tudósításaiban, a fő kérdés pedig az volt, mely régiók a leginkább felül- vagy alulreprezentáltak a hazai híradásokban. A világszervezet két héten át vizsgálta az országban akkoriban megjelenő tudósításokat, kielemezve több mint tízezer hírt. Ezt a felmérést ismételte meg azonos módszertannal, de az online hírportálokkal kiegészítve a médiahatóság az idei január második és harmadik hetén.
A Föld népessége 1979 óta csaknem megduplázódott. Nagymértékben jellemzően inkább a fejlődő országok lélekszáma tudott növekedni. Az NMHH elemzése szerint a gyarapodó harmadik világról ennek ellenére egyre kevesebbet, míg az arányaiban fogyatkozó nyugati régiókról egyre többet tudósítanak a hazai híradások. A leglátványosabban Észak-Amerika megjelenései ugrottak meg: 1979-ben még csupán a magyar geopolitikai tudósítások 6 százaléka kapcsolódott a kontinensrészhez, 2024-ben azonban már 20 százalékuk ezzel a területtel foglalkozott.
Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a hírek középpontjában napjainkban leggyakrabban az Amerikai Egyesült Államok áll: az államszövetség a két 2024-es tárgyi héten összesen 720 tudósításnak adta a fő helyszínét – míg Magyarország csupán 613-nak. A tíz leggyakoribb szereplő között volt még Ukrajna 182, Oroszország 103, valamint Izrael és Palesztina 129 említéssel. Eközben például Szudánnal kapcsolatban – ahol a kutatás készítésekor épp egy nagy háború dúlt – semmilyen tájékoztatás nem jelent meg, de általánosságban is elmondható, hogy a legtöbb afrikai országról egyáltalán nem, vagy csak elvétve olvashattak tudósításokat a magyarok: a hírek 71 százaléka már 1979-ben fejlett területeket mutatott be, 2024-ben pedig 81 százalékra nőtt ezek aránya, még inkább háttérbe szorítva a világ elmaradottabb részeit.
Az UNESCO-kutatás magyarországi vezetője, Terestyéni Tamás akkoriban azzal magyarázta a jelenséget, hogy a világnak vannak olyan geopolitikai térségei, amelyek eseményei és kapcsolatai jelentősebb mértékben befolyásolják a világ sorsának alakulását, mint más térségekéi. A történelmi fejlődés jelenlegi szakaszában ilyen térség Észak-Amerika és Nyugat-Európa is, így bizonyos mértékig természetes, hogy a külföld figyelme erőteljesebben irányul ezen területekre.
A médiahatóság kutatásából az is kiderült, hogy a negyvenöt évvel ezelőtti 31 százalékról napjainkra 35 százalékra nőtt a külfölddel foglalkozó hírek részaránya. Ezzel párhuzamosan a Magyar Távirati Iroda (MTI) jelentősége visszaszorult: az állami hírügynökség 1979-ben még a külföldi hírek 16 százalékának volt a forrása, ez az arány azonban mára 8 százalékra feleződött. Megjegyzendő, hogy a hírügynökségek szerepének visszaszorulása általános világtendencia az alternatív hírforrások megjelenése következtében. A tanulmány azt is megállapította, hogy a nyomtatott sajtóban a forrásmegjelölés mára gyakoribbá vált, mint korábban, a tévében és a rádióban azonban továbbra is meglehetősen sokszor előfordul, hogy egyáltalán nem azonosítható be egy-egy hír forrása.
A külföldi hírek leggyakoribb témái mind negyvenöt éve, mind napjainkban az államokon belüli politika és a fegyveres konfliktusok voltak, ám a katasztrófák, természeti csapások és környezetszennyezés témakörében megjelent hírek aránya jelentősen növekedett: 1979-ben még a tudósítások csupán 3 százaléka, napjainkban azonban már 12 százaléka szólt ezekről. Mindeközben a szociális viszonyokról szóló híradások szinte teljesen elvesztek, és az államok közötti diplomáciai kapcsolatok témája is a háttérbe szorult.
A magyarországi rendszerváltoztatás lenyomata szembetűnő a hazai tömegtájékoztatásban. Negyvenöt éve Magyarország még a szovjet blokkhoz tartozott, így a hazai tudósítások oroszlánrésze a Föld ezen szegletéhez kötődött. 2024-ben az ország politikai, gazdasági és katonai szövetségei egyaránt a Nyugathoz köthetők, így az újságíróink is elsősorban ezen területek eseményeiről tájékoztatnak, a volt szovjet blokkról szóló információk pedig csaknem kizárólag az orosz–ukrán háborúra és a konfliktus különböző vetületeire koncentrálnak.
A teljes tanulmány részletesebb adatokkal és mélyrehatóbb leírásokkal itt érhető el.
Az alábbi videóban Fogarasi Mihály, az NMHH műsorelemző munkatársa beszél:
Kapcsolódó cikkek
- Pedagógusokkal épít közösséget a médiatudatosság növelése érdekében az NMHH
- A valóságshow-gyártás kulisszatitkait mutatja be az NMHH friss tanulmánykötete
- Megújul az ÁHK-mutató – könnyebb lesz a mobiltarifák összehasonlítása
- Merj segítséget kérni! Online visszaélések elleni kampány a gyermekek védelmében
- Az NMHH mérőlaborja is látható idén a Kutatók Éjszakáján
- Internethasználat: az első tíz között Magyarország az Európai Unióban
- Ismét tévesen klasszifikált több médiaszolgáltató
- Októbertől ismét indul az ösztöndíjas Net-Coach képzés
- NMHH-kutatás: a gyakori tiktokozás ronthatja az álhírfelismerési készségeinket
- Újabb támogatásokról döntött a Médiatanács
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Kapd el a pillanatot: Tavaszi fotózási tanácsok a HONOR-tól
Ahogy a tavasz beköszönt, a természet is életre kel: a fák rügyeket hoznak, a virágok színekben pompáznak, és a napfény egyre melegebb árnyalatokba öltözteti környezetünket. Ez az évszak remek lehetőséget ad arra, hogy friss és élénk fotókat készítsünk akár a természetben, akár a városi környezetben. A HONOR összegyűjtött néhány tippet, hogy a lehető legszebb tavaszi fotókat készíthesd el telefonoddal.
Tudnivalók a One 2025-ös díjkorrekciójáról
A One márkanév alatt működő, ugyanakkor jogilag még különálló szolgáltatók – One Magyarország Zrt., DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. és AH Média Kereskedelmi Zrt. – esetében a 2025-ös díjkorrekció mértéke azonos és az alábbiakban részletezettek szerint érvényes.
Új kihívások és ajándékok várnak a BME Állásbörzéjén!
Az ország legnagyobb és legrégebbi állásbörzéje, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rendezvényén idén március 11-12-én debütál a Job Tinder. Ez az új eszköz segít a diplomás vagy diplomát szerző mérnököknek megtalálni a számukra legmegfelelőbb munkahelyet.
Klímavédelmi kompetenciáját demonstrálja a Hyundai
A Hyundai Construction Equipment a legjobb három jelölt közé került a Bauma 2025 Innovation Awards Klímavédelem kategóriában.
Huawei Mate XT: Ilyen okostelefon még nem volt!
A Huawei számos új terméket mutatott be malajziai innovatív bemutatóján, ahol a HUAWEI Mate XT, a világ első háromba hajtható okostelefonja is debütált, amely kategóriájában a legvékonyabb és legnagyobb kijelzővel rendelkezik. A gyártó három új okoseszközt is bemutatott, köztük első fül köré akasztható fülhallgatóját, a HUAWEI FreeArc-ot, a HUAWEI MatePad Pro 13.2” tabletet és a HUAWEI Band 10 okoskarkötőt.