Videojáték és e-sport kutatás 2024
Az e-sport hazai ismertsége és népszerűsége folyamatosan növekszik, a felnőtt magyar lakosság háromnegyede hallotta már a kifejezést, és 1 millió fő játszik is heti szinten e-sport játékkal – derült ki a Reacty Digital és a HUNESZ 2024-es videójáték és e-sport kutatásából. A bázis növekvő méretének köszönhetően a kapcsolódó költések összege is növekedett, éves szinten elérte a 80 milliárd forintot. Egyre több e-sport játék jelenik meg okostelefonra is, ami 2024-ben már érzékelhető hatással van a videójátékozási szokásokra.
Magyarországon a 18-65 év közötti lakosság körében 3,5 millió fő szokott videójátékozni, ebben azok is benne vannak, aki csak ritkán veszik elő a mobiljukat egy szókeresőre. Közülük 2,5 millió főt tekinthetünk aktív videójátékosnak, ők azok, akik heti rendszerességgel hódolnak ennek a hobbinak. Bár a videójátékosok száma évek óta stabil, a csoporton belül az e-sport játékokkal (is) játszók aránya folyamatosan növekszik: 2024-re a legalább heti rendszerességgel játszók száma elérte az 1 millió főt, ebből 0,5 millió fő napi szinten foglalkozik e-sport játékkal.
„Az e-sport játékokkal játszók megnövekedett számának köszönhetően már egy reprezentatív mintán is statisztikailag megbízható mennyiségű és megoszlású válaszadó érhető el a körükből, ezért 2024-ben összevontuk egy közös nagymintás reprezentatív kutatássá a korábban két külön mintán vizsgált témát (videójáték és e-sport). Ez az adatok megbízhatóságát növeli, a korábbi évek adataival való összehasonlíthatóságot viszont korlátozza.” – emeli ki Vass Dorottya, a kutatás vezetője.
A mobil az élre tör
Az e-sport platformja 8-10 évvel ezelőtt még egyértelműen a PC volt. Néhány éve már látható a laptopok felzárkózása, ezek is egyre nagyobb kapacitással bírnak, kiegészítő hardverekkel, felhőben futtatott játékkal már alig van különbség a két eszköz nyújtotta élmény között. 2024-ben pedig már az okostelefonok is kifejezetten népszerűek, egyre több hagyományosan PC-s vagy konzolos játék érhető el ezen a platformon is. Jelenleg az e-sport játékokkal játszók 70 százaléka használ PC-t vagy laptopot, kétharmada okostelefont, fele pedig konzolt (is) ehhez a tevékenységhez. A legnépszerűbb játékok a Call of Duty, az EA Sports FC (FIFA), a Fortnite, a PUBG, a League of Legends és a Counter Strike 2.
A költések az online felé haladnak
Az e-sport bázis költése ~70 milliárd forintról ~80 milliárd forintra emelkedett, mely nagyobb részt a hardverköltések, kisebb részt a játék-előfizetések növekedésének köszönhető. A hardver piac normalizálódott, a covid járvány okozta áruhiány, majd az ezt követő áremelkedések hatása lecsengett. A 2024 júniusát (az adatfelvételt) megelőző egy évben az e-sport bázis tagjai 40 milliárd forintot költöttek hardverre, 16,2 milliárd forintot videójátékra, 11,7 milliárd forintot előfizetésekre, 9,2 milliárd forintot ingame tartalmakra, míg 1,4 milliárd forintot ajándéktárgyakra. Ez a játékvásárlásban és a játékon belüli költésben egy megtorpanást, a merchandise piacon pedig csökkenést jelent.
Nem csak játékosok néznek streameket
A 18-65 éves magyar lakosság 17 százaléka (~1 millió fő) szokott e-sport videókat, közvetítéseket, streameket nézni, köztük olyanok is, akik egyébként egyáltalán nem videójátékoznak. A játékmenet (gameplay) videók a legnépszerűbbek, megelőzve ezzel az e-sport mérkőzéseket. Az e-sportos videós tartalmakat fogyasztók harmada a kérdezést megelőző hónapban több időt töltött videók/streamek nézésével, mint játékkal, ötöde pedig nagyjából egyforma időt töltött a kettővel, tehát a streaming majdnem ugyanolyan domináns tevékenység, mint maga a játék. Ezen a területen az okostelefon mint platform egyáltalán nincsen lemaradásban, a jövőben piacvezetővé is válhat.
Sztereotípiák vs valóság
Minden évben vizsgáljuk azt a gyakori sztereotípiát, miszerint akik videójátékoznak, azok kevesebbet mozognak, sportolnak, mint mások. A valóságban ennek éppen az ellenkezője igaz, aminek elsősorban demográfiai oka van: a fiatalabb korosztály jellemzően aktívabban tölti a szabadidejét. A 18-65 éves magyar lakosság fele, míg az e-sport bázis 80 százaléka szokott sportolni. Hasonlóképpen cáfolható az a sztereotípia is, hogy az e-sport magányos tevékenység, elszigeteli az egyént, aki kevesebb időt tölt emiatt társaságban: a társasági élmény kifejezetten motiváló erő a videójátékra, az e-sport játékokra pedig különösen jellemző, hogy azokat barátoknál, barátokkal játszák.
__________________
Röviden a kutatás hátteréről: 2023-tól kezdve a Reacty Digital Kft. végzi a videójáték és e-sport kutatássorozatot, amit még 2016-ban az eNET kezdett el. 2024-ben egy közös nagymintás reprezentatív kutatássá alakítottuk a korábban két külön mintán vizsgált témát (videójáték és e-sport). A minta reprezentatív a hazai 18 és 65 év közötti népességre nem, kor, régió és iskolai végzettség alapján. A kutatás júniusban készült, a mintaméret 1216 fő, melyből 276 fő játszik e-sport játékokkal.
Közreműködő partnerek: HUNESZ, Esport1 és Esportmilla.
Kapcsolódó cikkek
- Megjelent az E-sport Tudásbázis tanulmánykötet
- A legfontosabb európai gaming eseményeken kapnak központi szerepet az LG UltraGear monitorai
- Hódít az e-sport láz
- Hamarosan indul a Deutsche Telekom által szervezett e-sport bajnokság
- Az Európai E-sport Szövetség tisztújításán magyar tisztségviselő is bizalmat kapott
- Az MNASZ első iRacing bajnokságának szakmai partnere és társ kiírója a HUNESZ
- Új programmal jelentkezett a HUNESZ
- Egyesültek a hazai e-sport szervezetei a HUNESZ tisztújító közgyűlésén
- A magyarok több mint fele használ ár-összehasonlító oldalakat online vásárlás során
- Továbbra is folyamatosan növekszik az e-sport ismertsége és népszerűsége Magyarországon
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Fiatalok veszélyben: Hogyan hatnak az álhírek a diákokra?
A fiatalokat az álhírek komoly veszélyeztetik – mutatja az első Nagy Diák TudatosNet Teszt eredménye. A DUE Médiahálózat és a Yettel második alkalommal indította el országos edukatív játékát, amelynek célja, hogy a diákok megtanulják megvédeni magukat a káros online tartalmaktól. A teszt olyan témákban vizsgálja a fiatalok felkészültségét, mint a biztonságos jelszavak, a cyberbullying, a digitális detox, valamint az AI szerepe az álhírek terjedésében.
Az AI szerepe a modern párkapcsolatokban
A digitális világ jelentős változásokat hozott kapcsolatainkban, különösen a párkapcsolatokban. Bár a technológia folyamatos elérhetőséget biztosít, új kihívások is felmerülnek. Egy gyors üzenet vagy reakció elegendőnek tűnhet, de vajon tényleg mélyebb kapcsolatot eredményez? A mesterséges intelligencia és a digitalizáció nemcsak az ismerkedés és kapcsolattartás terén, hanem az intimitás, közelség és bizalom megélésében is szerepet játszik.
Öt dolog, amire szoftver-beszerzéskor érdemes figyelni
A vállalati szoftverekkel kapcsolatban számos olyan szellemi tulajdonjogi, adatvédelmi jogi és titokvédelmi kérdés felmerülhet, amelyre a cégek sajnos nem mindig gondolnak a beszerzés során. Az üzletmenet szempontjából kritikus szoftverek esetében az említett kérdésekből eredő problémák akár jelentősen is befolyásolhatják a cég mindennapos működését, és az adatvédelmi és titokvédelmi kötelezettségek megsértése nemcsak jogi következményekkel járhat, de a cég iránti bizalmat is megingathatja – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
Valentin nap: ma másképp vallunk szerelmet, mint sok éve
A Valentin-nap, vagyis február 14-e, a szerelmesek ünnepe, ám mivel ilyenkor megnő az üzenetküldési kedv, az infokommunikációs szektor számára is kiemelkedő nap. De persze ez sem ismétlődik évről évre ugyanúgy, az elmúlt években jelentős változások figyelhetők meg az üzenetküldési szokásokban és a technológia használatában ezen a napon.
A hazai e-kereskedelmi piac kihívásai és lehetőségei 2024-ben
2024-ben a teljes magyar e-kereskedelmi piac a PwC Q1-Q3 közötti mérései és Q4-re vonatkozó előzetes adatai alapján 15%-os árbevétel-növekedés mellett 1920 milliárd forintos forgalmat érhetett el, melyből 17%-ot – mintegy 330 milliárdot – már az import kereskedelem generált. Az import 2024-ben egyértelműen a növekedés motorjává is vált, mivel a belföldi online kiskereskedelmi forgalom csupán 10%-ot tudott emelkedni.