A TikTok és a YouTube a tinédzserek első számú mobilos platformja
Mintegy négy órát töltenek telefonjuk képernyője előtt egy átlagos napon a 16–35 évesek, ennek csaknem felét közösségi médiumok alkalmazásai teszik ki – egyebek mellett ez derült ki az NMHH friss kutatásából. A fiatal felnőttek digitáliseszköz-használati szokásait vizsgáló reprezentatív tanulmány a megszokott online kérdőíves felmérés mellett szoftveres adatgyűjtéssel, objektív készülékhasználati adatok elemzésével is dolgozott a minél megbízhatóbb eredmények érdekében.
A tanulmány online kérdőíves felmérésében több mint ezer fiatal vett részt, az androidos felhasználók ezenkívül készülékhasználati adataik önkéntes szoftveres megosztásával is hozzájárulhattak a kutatás sikeréhez. Az eredmények alapján a 16–35 évesek átlagos napi képernyőideje 3 óra 49 perc, amely 60 képernyő be- és kikapcsolási ciklushoz kötődik. A vizsgált telefonokat általában 22 óra környékén használták a legtöbben – ilyenkor az eszközök mintegy negyede aktív volt. A résztvevők a kutatás időtartama alatt átlagosan 58 különböző alkalmazást indítottak el okostelefonjukon, de képernyőidejük mintegy felét a legnépszerűbb közösségimédia-platformok tették ki: a Facebook és üzenetküldő alkalmazása, a TikTok, a YouTube és az Instagram.
A 16–19 éves lányok első számú közösségimédia-felülete egyértelműen a TikTok, a fiúk körében azonban a YouTube bizonyult népszerűbbnek. A tinédzserlányok képernyőidejük 37 százalékát a TikTokon, 9 százalékát pedig a YouTube-on töltötték – ezzel szemben a fiúk képernyőidejének 19 százalékát a YouTube tette ki, és „csupán” 15 százalékát a TikTok. Platformhasználati szokásaik alapján a fiatalok két generációra oszthatók: a 16–24 évesek körében elsősorban a TikTok, míg a 25–35 éveseknél a Facebook a favorit. Az életkor előrehaladtával a közösségi platformokon töltött idő jellemzően csökken.
A kutatás négy fő felhasználói csoportot is azonosított az alapján, hogy milyen jellegű alkalmazások határozzák meg leginkább az eszközhasználatukat – a mérésben részt vevők 43 százaléka került a közösségimédia-használók csoportjába, míg 25 százalékuknál a böngészőhasználat, 22 százalékuknál a mobiljátékok, 10 százalékuk estében pedig a videótartalmak fogyasztása volt a legmeghatározóbb használati mód. Általánosságban elmondható, hogy minél idősebb valaki, annál inkább jellemző rá a böngészőalapú készülékhasználat, illetve minél fiatalabb valaki, annál inkább dominál a közösségimédia-alapú felhasználás. Érdekes adat, hogy a közhelyszerű sztereotípiákkal ellentétben a hölgyek közül többen tartoznak a játékhasználók kategóriájába (26%), mint a férfiak közül (18%), illetve a 25 éven felüliek között is több a játékközpontú felhasználó (25%), mint a 16–19 évesek között (10%).
A kérdőíves felmérésben a válaszadók kétharmada nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen találkozik álhírekkel az online és a közösségi médiában. Érdekes adat, hogy azok, akik nem fogyasztanak napi rendszerességgel politikai tartalmakat, hozzávetőleg ugyanakkora arányban nyilatkozták, hogy rendszeresen találkoznak álhírekkel az interneten, mint a politika iránt kifejezetten érdeklődők. Bár általában lenne lehetőség az álhírek jelentésére, ezzel a válaszadók csupán 27 százaléka szokott élni, 60 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy általában csak továbbgörget, ha félrevezető információval találkozik. Csupán 35 százalékuk szokta ellenőrzi a bizonytalan információkat megbízható források segítségével, 13 százalékuk pedig másokkal beszéli meg a problémás tartalmakat.
Az alábbi videóban dr. Németh Gábor Sándor, az NMHH Online Platformok Főosztályának jogi szakértője beszél:
Kapcsolódó cikkek
- Hatósági eljárások megindításáról döntött a Médiatanács
- Idén is példaértékű életműveket díjazott az NMHH elnöke
- A gyermekeket is megszólította az Internet Hotline őszi kampánya
- A Black Friday-akciók veszélyeire figyelmeztet az NMHH
- Egyre több fiatal diagnosztizálja magát félre pusztán az internetre hagyatkozva
- Szerződéses vállalások megsértése miatt bírságolt a Médiatanács
- Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok
- Így tudósított a nagyvilágról a hazai sajtó negyvenöt éve és ma
- Pedagógusokkal épít közösséget a médiatudatosság növelése érdekében az NMHH
- A valóságshow-gyártás kulisszatitkait mutatja be az NMHH friss tanulmánykötete
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A pillanatok művészete – Fotózz úgy, mint még soha
Örömmel mutatjuk be legújabb közösségi média kampányunkat, amely arra hív, hogy gondold újra, mit is jelent megörökíteni az élet legértékesebb, legmúlékonyabb pillanatait. A „Ragadd meg a pillanatot!” kampány a HONOR 400 Lite erejét mutatja meg: egy eszközt, ami segít, hogy semmi fontos ne maradjon ki.
Díjazták a szellemi tulajdon hazai példaképeit
A Szellemi Tulajdon Világnapja alkalmából idén is átadták a rangos Millenniumi Díjakat. Az elismerést olyan intézmények, vállalkozások és szellemi műhelyek kapják, amelyek kiemelkedő munkát végeznek a szellemi tulajdon védelmében, és fontos szerepet játszanak a magyar innováció előmozdításában. A 2025-ös év díjazottjai: a Music Hungary Szövetség, a Dalfutár című műsor, a Hagyományok Háza, a Mezőgazdasági és Ipari Mikroorganizmusok Nemzeti Gyűjteménye (MIMNG), valamint a Nivelco Ipari Elektronika Zrt.
Zöldebb, okosabb, elérhetőbb: A Xiaomi 2024-es ESG jelentése
A Xiaomi Corporation (a továbbiakban „Xiaomi” vagy „Vállalatcsoport”), a világ egyik vezető fogyasztói elektronikai és okoseszközöket gyártó vállalata, bemutatta hetedik éves környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) jelentését.
Digitális igazság vagy illúzió? – Védekezés a deepfake ellen
Az internetes térben egyre súlyosabb problémát jelent a deepfake technológia térnyerése, amely mesterséges intelligencia segítségével hoz létre megtévesztő képeket, videókat és hanganyagokat. A technológia fejlődésével egyre nehezebb megkülönböztetni a valós és a mesterségesen generált tartalmakat, ami komolyan rontja az online információkba vetett bizalmat.
Tízből kilenc mozilátogató fontosnak tartja a korhatár-jelöléseket
A mozilátogatók többsége elégedett a filmek hazai korhatár-besorolási rendszerével, és úgy véli, ez hatékony eszköze a gyermekek védelmének – derül ki a Nemzeti Filmiroda és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közös kutatásából. A felmérésből az is kiderül, hogy a magyarok közel fele nincs tisztában azzal, hogy a korhatár-besorolások csak ajánlások, nem kötelező érvényű előírások.