A TikTok és a YouTube a tinédzserek első számú mobilos platformja
Mintegy négy órát töltenek telefonjuk képernyője előtt egy átlagos napon a 16–35 évesek, ennek csaknem felét közösségi médiumok alkalmazásai teszik ki – egyebek mellett ez derült ki az NMHH friss kutatásából. A fiatal felnőttek digitáliseszköz-használati szokásait vizsgáló reprezentatív tanulmány a megszokott online kérdőíves felmérés mellett szoftveres adatgyűjtéssel, objektív készülékhasználati adatok elemzésével is dolgozott a minél megbízhatóbb eredmények érdekében.
A tanulmány online kérdőíves felmérésében több mint ezer fiatal vett részt, az androidos felhasználók ezenkívül készülékhasználati adataik önkéntes szoftveres megosztásával is hozzájárulhattak a kutatás sikeréhez. Az eredmények alapján a 16–35 évesek átlagos napi képernyőideje 3 óra 49 perc, amely 60 képernyő be- és kikapcsolási ciklushoz kötődik. A vizsgált telefonokat általában 22 óra környékén használták a legtöbben – ilyenkor az eszközök mintegy negyede aktív volt. A résztvevők a kutatás időtartama alatt átlagosan 58 különböző alkalmazást indítottak el okostelefonjukon, de képernyőidejük mintegy felét a legnépszerűbb közösségimédia-platformok tették ki: a Facebook és üzenetküldő alkalmazása, a TikTok, a YouTube és az Instagram.
A 16–19 éves lányok első számú közösségimédia-felülete egyértelműen a TikTok, a fiúk körében azonban a YouTube bizonyult népszerűbbnek. A tinédzserlányok képernyőidejük 37 százalékát a TikTokon, 9 százalékát pedig a YouTube-on töltötték – ezzel szemben a fiúk képernyőidejének 19 százalékát a YouTube tette ki, és „csupán” 15 százalékát a TikTok. Platformhasználati szokásaik alapján a fiatalok két generációra oszthatók: a 16–24 évesek körében elsősorban a TikTok, míg a 25–35 éveseknél a Facebook a favorit. Az életkor előrehaladtával a közösségi platformokon töltött idő jellemzően csökken.
A kutatás négy fő felhasználói csoportot is azonosított az alapján, hogy milyen jellegű alkalmazások határozzák meg leginkább az eszközhasználatukat – a mérésben részt vevők 43 százaléka került a közösségimédia-használók csoportjába, míg 25 százalékuknál a böngészőhasználat, 22 százalékuknál a mobiljátékok, 10 százalékuk estében pedig a videótartalmak fogyasztása volt a legmeghatározóbb használati mód. Általánosságban elmondható, hogy minél idősebb valaki, annál inkább jellemző rá a böngészőalapú készülékhasználat, illetve minél fiatalabb valaki, annál inkább dominál a közösségimédia-alapú felhasználás. Érdekes adat, hogy a közhelyszerű sztereotípiákkal ellentétben a hölgyek közül többen tartoznak a játékhasználók kategóriájába (26%), mint a férfiak közül (18%), illetve a 25 éven felüliek között is több a játékközpontú felhasználó (25%), mint a 16–19 évesek között (10%).
A kérdőíves felmérésben a válaszadók kétharmada nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen találkozik álhírekkel az online és a közösségi médiában. Érdekes adat, hogy azok, akik nem fogyasztanak napi rendszerességgel politikai tartalmakat, hozzávetőleg ugyanakkora arányban nyilatkozták, hogy rendszeresen találkoznak álhírekkel az interneten, mint a politika iránt kifejezetten érdeklődők. Bár általában lenne lehetőség az álhírek jelentésére, ezzel a válaszadók csupán 27 százaléka szokott élni, 60 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy általában csak továbbgörget, ha félrevezető információval találkozik. Csupán 35 százalékuk szokta ellenőrzi a bizonytalan információkat megbízható források segítségével, 13 százalékuk pedig másokkal beszéli meg a problémás tartalmakat.
Az alábbi videóban dr. Németh Gábor Sándor, az NMHH Online Platformok Főosztályának jogi szakértője beszél:
Kapcsolódó cikkek
- Hatósági eljárások megindításáról döntött a Médiatanács
- Idén is példaértékű életműveket díjazott az NMHH elnöke
- A gyermekeket is megszólította az Internet Hotline őszi kampánya
- A Black Friday-akciók veszélyeire figyelmeztet az NMHH
- Egyre több fiatal diagnosztizálja magát félre pusztán az internetre hagyatkozva
- Szerződéses vállalások megsértése miatt bírságolt a Médiatanács
- Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok
- Így tudósított a nagyvilágról a hazai sajtó negyvenöt éve és ma
- Pedagógusokkal épít közösséget a médiatudatosság növelése érdekében az NMHH
- A valóságshow-gyártás kulisszatitkait mutatja be az NMHH friss tanulmánykötete
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A magyar cégek már használják az MI-t, de még nem élnek vele
Bár a magyarországi vállalatok döntő többsége már megkezdte a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazását, a technológia szervezeti szintű, mélyebb integrációja még korántsem tekinthető általánosnak. A Serverelite közel 500 hazai cégvezető, informatikai szakember és rendszergazda bevonásával készült országos felmérése szerint a válaszadó vállalatok 92 százaléka már használ valamilyen formában mesterséges intelligenciát.
Közeleg a kvantumkorszak: már most fel kell készülni a változásokra
A kvantumtechnológia az évtized végére alapjaiban alakíthatja át a kiberbiztonság, az egészségügy, a közlekedés és az energetika egyes területeit. A technológia fejlődése új lehetőségeket, ugyanakkor komoly biztonsági és szabályozási kihívásokat is tartogat. A hazai szereplőknek ezért már most érdemes megkezdeniük a felkészülést – hangzott el az NMHH szakmai konferenciáján.
Okosszállodák új alapokon: összevonja erőit az LG és a Marriott
Az LG Electronics (LG) stratégiai együttműködést alakított ki a világ egyik vezető szállodaipari vállalatával, a Marriott Internationallel (Marriott), hogy közösen dolgozzanak az okosszállodák következő generációjának fejlesztésén. Az együttműködés keretében a két vállalat olyan, okostelevíziókra és felhőalapú technológiára épülő integrált platformot fejlesztett, amely egyetlen rendszerben ötvözi a szórakoztató tartalmakat, a szállodai szolgáltatásokat és az eszközök központi kezelését.