Nem tesznek eleget a cégek a globális felmelegedés kordában tartásáért
A vállalatok még mindig nem fordítanak elegendő figyelmet a Párizsi Megállapodás kulcsfontosságú céljainak teljesítésére, amivel 1,5 Celsius-fok alatt maradhatna a globális felmelegedés mértéke – derül ki az EY nemzetközi klímaaktivitási barométeréből.
Tízből csupán négy vállalatnak van kidolgozott cselekvési terve a fenntarthatóbb működésre való átállásra az éghajlatváltozás lassítása érdekében. A válaszadók több mint harmadának pedig még szándékában sem áll egy ilyen stratégia elkészítése. Az országok hozzáállása is látványosan eltér ebben a kérdésben. A világ legnagyobb kibocsátói között az átállási tervek elfogadása még alacsonyabb – Kínában csupán 8%, az Egyesült Államokban pedig mindössze 32%. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban és Európában a tervek elfogadása 66%, illetve 59% – köszönhetően a szigorúbb szabályozási rendszereknek.
A problémát tovább súlyosbítja, hogy még kevesebb vállalat tett egyértelmű pénzügyi kötelezettségvállalást az átállási tervek támogatására. Mindössze 4% hozta nyilvánosságra a működési költségeket (a napi üzleti tevékenységből származó kiadásokat), és 17% számolt be tőkekiadásokról (a vállalat eszközeibe a jövőbeli nyereség érdekében befektetett pénz). Ez azt jelzi, hogy még ha a vállalatok rendelkeznek is cselekvési tervekkel, nem állnak készen azok végrehajtására.
Bár minden nyolcadik cég tűzött ki rövid távú célokat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére 2030-ig, mindössze felüknek van ennél hosszabb távú elképzelése a helyzet megoldására. A vállalkozások több mint kétharmada alkalmaz forgatókönyv-elemzést a klímaváltozás hatásának vizsgálatára, viszont mindössze harmaduk teszi ezt közzé a pénzügyi jelentéseiben. Még kevesebben osztják meg azokat az éghajlati kockázatokat, amelyeknek jelentős pénzügyi hatása van a cég működésére.
„Kulcsfontosságú, hogy a vállalatok időben felkészüljenek és megtegyék a szükséges lépéseket a klímaváltozás enyhítésére, ahogy az is, hogy mindezekről számot is adjanak” – hangsúlyozta Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági Partnere. „A fogyasztók, az alkalmazottak és a befektetők egyre inkább elvárják a cégek felelősségteljes viselkedését, így a halogatás nem csupán bolygónkat, de a társaságok hosszú távú működését is veszélyezteti” – tette hozzá a szakértő.
Az átlállási terveikben a cégek gyakran nem veszik figyelembe az emissziók teljes spektrumát. A dekarbonizációs intézkedések több mint fele a megvásárolt energia felhasználásából származó közvetett kibocsátásra (Scope 2) fókuszál, mivel ezek csökkentése viszonylag egyszerűbb. Ugyanakkor mindössze harmaduk foglalkozik a vállalat közvetlen kibocsátásaival (Scope 1), és csupán minden tizedik tér ki az ellátási láncon belüli közvetett emissziókra (Scope 3), például a nyersanyag-beszállítók által okozott kibocsátásokra.
Magyarországon a széthúzás akadályozhatja a klímacélok elérését
Az EY egy korábbi hazai kutatása alapján a Magyarországon megkérdezett vállalatok döntő többsége (70%) biztos benne, hogy eléri a kitűzött klímavédelmi céljait és valódi változást ér el a fenntarthatóság területén. A fenntarthatósági fejlesztéseket azonban leginkább a belső együttműködés hiánya akadályozza, különösen a technológiai vezetőkkel. A globális átlaghoz (36%) képest ez a kooperációs probléma idehaza jóval gyakoribb (58%). Emellett a válaszadók 40%-a a szervezet lomhaságára fogja a klímacélok elérésének hiányát.
Kapcsolódó cikkek
- Az ABB mexikói gyártóüzeme két év alatt 80 százalékkal csökkentette a károsanyag-kibocsátást
- A Mercedes-Benz kecskeméti gyára elnyerte a CSR Hungary Díj fenntarthatósági elismerését
- EY: csak átmeneti a megtorpanás az elektromos autók piacán
- Az adózás területén is új korszakot hoz a mesterséges intelligencia
- Nagyot lépett előre fenntarthatósági programja megvalósításában a Schneider Electric
- A Xiaomi bemutatta az alapvető kulcstechnológiákon alapuló fenntartható fejlődési stratégiáját
- Az ABB felmérése szerint a legtöbb európai vállalat le akar válni a fosszilis tüzelőanyagokról
- Átformálják a villamos hálózatokat a Schneider Electric Enlit Europe-on bemutatott újdonságai
- Kiderült, mi alapján választanak villanymotort a vállalatok
- Kibervédelem: napokon belül szankcionálhatják a figyelmetlen hazai cégeket
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Real Madrid az első klub, amely átlépte az 1 milliárd eurós bevételt
A Deloitte Football Money League 2025-ös jelentése rávilágít arra, hogy a legnagyobb futballklubok a 2023/24-es szezonban jelentős bevételnövekedést értek el, és a Real Madrid lett az első klub, amely átlépte az 1 milliárd eurós álomhatárt. A csapatok pénzügyi sikerét a pályán elért eredményeik, stadionfejlesztések és a jól megtervezett kereskedelmi stratégiák tették lehetővé. A Premier League csapatai továbbra is az élvonalban szerepelnek a bevételi rangsorban, míg a női futball is kiemelkedő növekedést mutat, jelezve a sportág egyre nagyobb népszerűségét és piaci értékét.
Megalakult a Kyndryl Institute
A mai gyorsan fejlődő digitális gazdaságban a vezetők egyre komplexebb kihívásokkal szembesülnek, miközben a technológia folyamatosan változik. A The Kyndryl Institute célja, hogy változatos nézőpontokkal és cselekvésre ösztönző meglátásokkal támogassa a felsővezetőket a legfontosabb aktuális kérdésekben, mint például a mesterséges intelligencia hatásai, szabályozások, kibervédelem, IT-modernizáció és más kulcsfontosságú témák. Az iparági vezetők, start-up közösségek, civil társadalom és akadémiai szakértők bevonásával a The Kyndryl Institute azon dolgozik, hogy segítse a stratégiai döntéshozatalt és ösztönözze az innovációt világszerte.
Ismét a K&H lett Magyarország legjobb digitális bankja
A K&H Bank 2022 óta immár harmadik alkalommal nyerte el a "Magyarország legjobb digitális bankja" díjat, melyet a rangos brit pénzügyi szaklap, a Global Banking and Finance Review ítélt oda. Az indoklásban a szaklap a bank digitális innováció iránti elkötelezettségét és ügyfélközpontú banki megoldásait emeli ki. A K&H Csoport korábban kétszer is elnyerte a Euromoney „Legjobb digitális bank” címét, és a Mastercardtól is megkapta ezt az elismerést.
Hibrid mozdonyok a fenntartható vasút szolgálatában
A svájci központú Müller Technologie az ABB vontatási berendezéseit alkalmazza a régi dízelmozdonyok hibrid és felsővezetékes üzemmódra történő átalakítására. Az ABB technológiájának köszönhetően a mozdonyok három különböző hajtásmódot kínálnak, amely nagyobb rugalmasságot és hosszabb élettartamot biztosít, hogy megfeleljenek a környezetvédelmi előírásoknak. A nulla károsanyag-kibocsátású üzemmód különösen előnyös lesz munkaterületeken és alagutakban.