Nem minden közügy, amiről a média beszámol
Helytelen közügynek minősíteni egy történést pusztán azért, mert azt médiafigyelem övezi – egyebek mellett erre mutat rá a Koltay András és Szomora Zsolt által szerkesztett új könyv. A kötet hazai bíróságok több száz egyedi döntésén keresztül mutatja be a szólásszabadság és a személyiségvédelem ütközésének kérdéseit, rávilágítva arra is, hogy egy közlés nem jogellenes önmagában azért, mert valótlan tényállítást tartalmaz, illetve hogy a vélemények rendkívül széles körben védettek a joggyakorlatban.
„A hírnév- és becsületvédelem joggyakorlata a polgári és büntetőjogban” címmel újabb hiánypótló jogtudományi kötet jelent meg az ORAC Kiadó és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) együttműködésében. A szerkesztőkön kívül a kötet szerzője Kovács Helga, Monori Zsuzsanna, Sorbán Kinga és Szikora Tamás. A mű egy olyan átfogó kutatás eredményeit foglalja össze, amely egyedülálló módon csaknem ezer hazai hírnév- és becsületvédelmi ügyet (illetve az azokban született valamennyi döntést) vett górcső alá.
A kötet kiemelt figyelemmel vizsgálja, hogy a bíróságok milyen érvek alapján tekintenek valakit közszereplőnek, illetve milyen szempontok szerint döntik el, mi számít közügynek, amelyre vonatkozóan a szólásszabadság kiemelt védelemben részesül. A szerzők hangsúlyozzák: az, hogy egy ügy sokak figyelmét felkelti, önmagában még nem indokolja, hogy az abban érintettek személyiségi jogait korlátozzák. Hozzáteszik: ez alapján hibásnak tekinthető az a bírósági gyakorlat, amely kizárólag a közérdeklődésre hivatkozva minősít egy esetet közügynek. Úgy fogalmaznak: ez a megközelítés – helytelenül – a médiát emeli döntéshozói szerepbe, hiszen az értelmezés mentén bármely ügyet közügyként definiálhatnánk, amelyről a sajtó beszámol, és amely ezáltal felkelti a tömegek érdeklődését.
A szerzők vitatják azt a bírói gyakorlatot is, amely önmagában azért minősít jogellenesnek egy közlést, mert az valótlan tényállítást tartalmaz. Az Alkotmánybíróság joggyakorlata szerint ugyanis bizonyos körülmények között akár valótlan tényállítások is jogszerűek lehetnek, ha azok közszereplők közügyekben betöltött funkciójához kapcsolódnak, és nem szándékos hazugságról van szó, illetve a közlő nem járt el súlyosan gondatlanul.
A mű arra is rámutat, hogy a tényállítások és vélemények elhatárolásakor a bíróságok jellemzően figyelmen kívül hagyják, hogy az utóbbi körbe utalt közlések nagy része nem tisztán véleménynyilvánítás. A bírák többnyire tényekre épülő véleményekkel találkoznak, ezeket azonban sok esetben tisztán véleményközlésekként azonosítják. A szerzők hangsúlyozzák: a jövőben szerencsésebb lenne a közlések köztes, árnyaltabb bírói értelmezése, a tényállításon alapuló véleményközlések e jellegének figyelembevétele, és elhatárolása a teljesen szubjektív véleményektől.
A kötet bemutatja azt is, hogy miképp határozzák meg a bíróságok az emberi méltósághoz való jog jelentéstartalmát. A szerzők emellett az újságírói beszéd szabadságának gyakorlati terjedelmét és a közvetítő szolgáltatók felelősségével kapcsolatos bírói érveléseket is vizsgálják. „A hírnév- és becsületvédelem joggyakorlata a polgári és büntetőjogban” című kötet izgalmas és tanulságos olvasmány jogászok, kommunikációs szakemberek, közszereplők, véleményformálók és mindazok számára, akik érdeklődéssel fordulnak a témához.
A kiadvány megvásárolható az ORAC Kiadó honlapján.
Kapcsolódó cikkek
- Szerződéses vállalások teljesítését vizsgálta a Médiatanács
- Közösségi média nélkül ma már szinte lehetetlen érvényesülni
- Médiaszolgáltatók műszaki fejlesztéseit támogatja a Médiatanács
- Újévi fogadalmak nyomában: a média hatása a nők testképére
- Sajtószabadság nélkül demokrácia sincs
- Az MI terjedése is a globális platformoknak kedvez
- Okosan a karácsonyi rohanásban! Válogassunk megfontoltan a mobilszolgáltatók ajánlatai között
- Nincs karácsony Kevin nélkül: górcső alatt a televíziós ismétlések
- Az AI sem tudja, mégis kitalálhatja, hol nyugszik Attila király
- Elindult az NMHH Podcast 2. évada, fókuszban az online gyermekvédelem témájával
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Hogyan építsünk fenntartható üzleti jövőt Majka példája nyomán?
Egyre több vállalkozás panaszkodik arra, hogy csökken az ügyfelei száma, ikonikus üzletek, cégek húzzák le a rolót. Egy friss felmérés szerint többek között a visszautasítástól való félelem és a modern, digitális marketing hiánya is oka a kudarcoknak. A szakértő szerint Majka a jó példa arra, hogyan lehet hosszú távon fenntartható üzleti sikert építeni.
Középárfolyamon vásárolhatnak a K&H ügyfelei külföldön
A K&H február 10-én egy új, kedvező visszapénz kupont vezetett be, amely jelentősen megkönnyíti az ügyfelek külföldi költéseit. Az ajánlat lényege, hogy az aktivált kuponnal az ügyfelek havi 500 000 forintig középárfolyamon fizethetnek – bár a tranzakció a normál áron történik, a bank visszatéríti a különbözetet.
A Zyxel Networks bővíti az iparágvezető WiFi 7 portfólióját
A Zyxel Networks, a vezető biztonságos, AI-alapú felhőhálózati megoldások szállítója, négy új WiFi 7 hozzáférési pontot (AP) mutatott be, amelyek tovább bővítik az iparág legkiterjedtebb termékpalettáját, és új lehetőségeket kínálnak a különböző méretű vállalatok számára a vezeték nélküli kapcsolódás testreszabására.
Az LG tovább erősíti vezető szerepét az üzleti kijelzőtechnológiák piacán
Az LG Electronics február 4. és 7. között, a barcelonai Integrated Systems Europe (ISE) kiállításon mutatta be legújabb digitális kijelző megoldásait. A vállalat "Testreszabott megoldások, optimalizált növekedés" témájú standján a különböző iparágak számára készült kijelzők egy-egy szektorhoz rendelt zónákban kaptak helyet, és bemutatták azokat a legújabb technológiai újításokat, amelyek a vásárlói élmény javítására koncentrálnak.
Partnerség a fenntartható töltési megoldásokért
Az elektromobilitás terjedésének elősegítése érdekében együttműködési megállapodást kötött a Schneider Electric és a The Mobility House Solutions. A cél, hogy minél több, tömegközlekedési és logisztikai járműflotta számára biztosítsanak intelligens és fenntartható töltési megoldást, támogatva ezzel a globális dekarbonizációs törekvéseket is.