Hogyan vált a mesterséges intelligencia és egy magyar bankszámla egy csalás főszereplőjévé?
A mesterséges intelligencia (MI) fejlődése új lehetőségeket teremtett a bűnözők számára, akik egyre kifinomultabb módszerekkel hajtanak végre banki csalásokat. Az MI-alapú hangutánzó és deepfake technológiák segítségével a csalók képesek megtévesztő módon utánozni mások hangját és megjelenését, így könnyebben férnek hozzá pénzügyi információkhoz és számlákhoz.
Egy figyelemre méltó eset az Egyesült Arab Emírségekben történt, ahol bűnözők egy cég igazgatójának hangját utánozva 35 millió dollárt (kb. 11 milliárd forintot) loptak el. A csalók felhívták a bankfiók vezetőjét, és az igazgató hangján arra utasították, hogy utaljon át egy jelentős összeget egy megadott számlára. A banki alkalmazott a hitelesnek tűnő hívás és a kísérő e-mailek alapján nem gyanakodott, így teljesítette a kérést.
Egy másik esetben egy brit energetikai vállalat ügyvezetője azt hitte, hogy az anyavállalat német vezetőjével beszél telefonon, aki arra kérte, hogy 220 ezer eurót utaljon át egy magyarországi bankszámlára. A csalók egy MI-alapú hanggenerátort használtak, amely képes volt utánozni a német akcentust és a cégvezető hanghordozását. Az átutalt összeget azonnal továbbutalták más számlákra, így az elkövetőket azóta sem találták meg.
Ezek az esetek rávilágítanak arra, hogy a bűnözők milyen mértékben képesek kihasználni az MI nyújtotta lehetőségeket a banki csalások során. A hangutánzó szoftverek és a deepfake technológiák alkalmazásával a csalók megtévesztő módon lépnek kapcsolatba banki alkalmazottakkal vagy ügyfelekkel, és érzékeny információkat szereznek meg, vagy jogosulatlan tranzakciókat hajtanak végre.
A védekezés érdekében a pénzintézeteknek és az ügyfeleknek is fokozott figyelmet kell fordítaniuk az ilyen típusú csalások felismerésére és megelőzésére. Fontos a többfaktoros hitelesítés alkalmazása, a tranzakciók alapos ellenőrzése, valamint a dolgozók és ügyfelek folyamatos tájékoztatása a lehetséges veszélyekről és az elhárítás módjairól. Mielőtt valakinek megadjuk az adatainkat vagy - akár ismerős, munkatárs, rokon kérése nyomán - pénzt utalunk át, érdemes egy másik csatornán lebonyolított telefonnal, további rákérdezéssel egy pótellenőrzést is végezni.
English Summary
The advancement of artificial intelligence (AI) has provided criminals with sophisticated tools to conduct banking frauds. Using AI-based voice imitation and deepfake technologies, fraudsters can convincingly mimic others' voices and appearances, facilitating unauthorized access to financial information and accounts. Notable cases include a $35 million theft in the United Arab Emirates, where criminals impersonated a company's director, and a €220,000 fraud in the UK involving AI-generated voice replication. To combat these threats, financial institutions and clients must implement multi-factor authentication, thoroughly verify transactions, and continuously educate staff and customers about potential risks and prevention strategies.
Kapcsolódó cikkek
- Egyre inkább elfogadott a mesterséges intelligencia Németországban
- Mi várható az SAP szerint az AI-ban 2025-ben?
- K&H: az óvatosság már kevés a csalókkal szemben, többre van szükség
- Együttműködési megállapodást jelentett be a SentinelOne és a Lenovo
- Kell-e a digitalizáció és az MI a cégekben, vagy divatos pénzkidobás?
- Adatvezérelt, AI-alapú ügyfélélmény és döntéshozatal: a GBS jövője
- Nem féltik az állásukat a ChatGPT-től a magyar újság- és szövegírók
- Kihirdették az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendeletét
- A Lenovo lett a PC piac legnagyobb nyertese 2024 első félévében
- ESET kiberfenyegetettségi jelentés: egyre gyakoribb a mesterséges intelligencia és a deepfake a támadásokban
Biztonságtechnika ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A csaló telefonhívásokon és a nem létező gázszámlákon túl – 7 módszer, amivel ellophatják az adatainkat az interneten
Ha az adataink ellopásáról van szó, a legtöbbünknek valószínűleg a klasszikus adathalász üzenetek – például a NAV, a Netflix vagy a futárszolgálatok nevében érkező hamis levelek – vagy a magukat banki ügyintézőnek kiadó, telefonon próbálkozó csalók jutnak az eszünkbe. Bár valóban ezek a legnépszerűbb módszerek, a bűnözők számos más technikát is bevetnek, amit pusztán óvatossággal lehetetlen kivédeni. Az ESET kiberbiztonsági szakértői most összefoglalják, milyen más módszerekkel lophatják el a személyes adatainkat – és mit tehetünk azért, hogy ez ne történhessen meg.
Michelangelo és James Bond találkozása: High-tech védelem a 2025-ös konklávén
„Az Ön eszköze veszélyben van, össze fog omlani” – 8 tipp a félelemkeltő csalások elleni védelemhez
Történt már veled olyan, hogy a számítógéped vagy okostelefonod képernyőjén váratlan felugró ablakok jelentek meg, amelyek arra figyelmeztettek, hogy egy vírus megtámadta az eszközödet? Ha igen, akkor valószínűleg scareware-rel, azaz félelemkeltő programmal találkoztál, ami egy igen gyakori átverés. A félelem hatékony fegyver, és a hackerek tudják, hogyan győzzék meg az embereket, hogy azonnali és meggondolatlan lépéseket tegyenek. Hidegvér és megfelelő tudás – az ESET kiberbiztonsági szakértői szerinte erre van szükség, hogy ne ijedjünk meg a csalók megfélemlítő taktikáitól.
Az ESET nyerte az AV-Comparatives 2024-es Év Terméke díját
Az ESET, a világ egyik vezető kiberbiztonsági vállalata elnyerte az AV-Comparatives 2024-es Év Terméke díját az ESET HOME Security Essential megoldásával. Ez a rangos elismerés az ESET HOME Security Essential for Windows kiemelkedő teljesítményét és megbízhatóságát díjazza, amely hatékony védelmet nyújt a felhasználóknak a kiberfenyegetések széles skálájával szemben.
Hogyan vált a mesterséges intelligencia és egy magyar bankszámla egy csalás főszereplőjévé?
A mesterséges intelligencia (MI) fejlődése új lehetőségeket teremtett a bűnözők számára, akik egyre kifinomultabb módszerekkel hajtanak végre banki csalásokat. Az MI-alapú hangutánzó és deepfake technológiák segítségével a csalók képesek megtévesztő módon utánozni mások hangját és megjelenését, így könnyebben férnek hozzá pénzügyi információkhoz és számlákhoz.