A városi autópályák hatása a személyes kapcsolatokra
Egy friss, a Budapesti Corvinus Egyetem részvételével készült nemzetközi kutatás szerint a városi autópályák átlagosan 1-16 százalékkal csökkentik a társas kapcsolatok számát azok között, akik az út két oldalán élnek.
A forgalmas utak és a társadalmi kapcsolatok csökkenése közötti összefüggést a városfejlesztési kutatások már az 1960-as évek óta széles körben ismerik, ám eddig soha nem vizsgálták empirikusan. Az ITU Copenhagen, a bécsi Complexity Science Hub, a Budapesti Corvinus Egyetem és az University of Amsterdam kutatói most először számszerűsítették ezt a hatást. Az eredményeket 2025 márciusában publikálták a Proceedings of the National Academy of Science (PNAS) folyóiratban.
A kutatók 1 millió Twitter-felhasználó 2013-as lakóhelyadatait és online kapcsolatait elemezték az Egyesült Államok 50 legnagyobb városának autópálya-hálózataival összevetve. Ennek alapján egy olyan véletlenszerű kapcsolathálózatot hoztak létre, amely nem érzékeny az autópályák elhelyezkedésére, és így mérhetővé vált az autópályák társas kapcsolatokra gyakorolt hatása, egy úgynevezett "elválasztási pontszám" (barrier score) segítségével.
Az eredmények azt mutatják, hogy minden egyes amerikai városban csökkentek a társadalmi kapcsolatok, átlagosan 1-16 százalékkal. A legnagyobb hatás 5 kilométeren belül volt érzékelhető, és összhangban áll azzal a múltbéli amerikai politikai törekvéssel, amikor az autópályákat kifejezetten úgy építették, hogy elválasszák egymástól a közösségeket, különösen a fekete közösségeket. A legnagyobb csökkenést Clevelandben és Orlandóban mérték, míg a legkevesebb hatást Portlandben és New Yorkban tapasztalták.
„A várakozásaink szerint a városi autópályák elválasztó hatása nemcsak az Egyesült Államokban, hanem más országokban, például Magyarországon is megfigyelhető lesz. Ehhez azonban további kutatások szükségesek” – mondta Juhász Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem CIAS Kutatóintézetének tudományos munkatársa és a tanulmány egyik szerzője.
A kutatás révén most először állnak rendelkezésre kvantitatív bizonyítékok arra, hogy a közlekedési infrastruktúra kialakítása zavarhatja a szociális hálókat és szegregálhatja a városrészeket. A kutatók szerint a döntéshozóknak érdemes olyan infrastrukturális döntéseket hozniuk, amelyek figyelembe veszik a társadalmi hatásokat, és segíthetnek újra összekapcsolni a városi közösségeket.
A kutatás a Carlsberg Alapítvány COCOONS projektje, az EU Horizont Projekt JUST STREETS és az EU Marie Skłodowska-Curie Posztdoktori Programja támogatásával készült.
English Summary
A recent international study involving Corvinus University of Budapest reveals that urban highways reduce social connections by 1-16% for people living on either side. The research, published in Proceedings of the National Academy of Sciences, analyzed Twitter data and urban highway networks in the 50 largest U.S. cities. Findings show that highways, especially within 5 kilometers, can isolate communities, reflecting past U.S. policies aimed at segregating neighborhoods. The study suggests similar effects may be observed in other countries, including Hungary, with implications for urban planning and community cohesion.
Kapcsolódó cikkek
- Digitális kompetenciák fejlesztése: A Codecool és a Corvinus Egyetem közös projektje
- A QS rangsor alapján a Corvinus a hazai oktatás éllovasa
- Másfél milliárd forint értékű, uniós fenntarthatósági kutatásban vesz részt a Corvinus
- Frissesség és tradíció harmóniája: A Corvinus Egyetem új arculata
- Magyar egyetem a világ élvonalában
- Együttműködésbe kezdett a Corvinus és a Mastercard
- Szigor vagy rugalmasság: mi kell a sikeres digitalizációhoz?
- Idén is legalább 1500 térítésmentes helyet kínál a Corvinus
- Az ázsiai autóipar lehagyta digitalizációban Európát
- A félelem és a kapzsiság irányítja a kriptopiacot
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Hűvös forradalom: így változtatta meg mindennapjainkat a légkondicionálás
Néhány évtizeddel ezelőtt még különlegességnek számított, ha egy moziban, szállodában vagy autóban légkondicionáló működött. Ma már szinte észre sem vesszük, hogy egy forró nyári napon klimatizált otthonból ülünk be a hűvös autóba, majd hasonló hőmérsékletű irodába, üzletbe vagy étterembe érkezünk.
Magyarország letöltési sebességben lekörözte a régiót
Az nPerf adatai alapján Magyarország 2026 januárja és szeptembere között az Európai Unió keleti régiójának öt vizsgált országa közül az első helyen végzett a vezetékes internetes letöltési sebesség tekintetében.
Az LG PRISM AI-ja nyerte a 2026-os SABRE Awards AI-kategóriáját
Az LG Electronics (LG) saját fejlesztésű, mesterséges intelligenciára épülő kommunikációs platformja, a PRISM AI a szakma egyik legrangosabb elismerését nyerte el: a 2026-os IN2 (Insight & Innovation) SABRE Awards Asia-Pacific versenyen a Best AI Tool or Product kategória győztese lett. A PRISM AI emellett a 2026-os SABRE Awards Asia-Pacific Consumer Electronics & Telecommunications kategóriájának döntőjébe is bekerült.
Az AI a magyar fejlesztők új munkaeszköze: évente több mint 300 órát takaríthatnak meg vele
A magyar szoftverfejlesztők 82 százaléka már naponta alkalmaz mesterséges intelligencián alapuló eszközöket munkája során, amelyekkel átlagosan heti 6,5 munkaórát takarít meg. A fejlesztők 77 százaléka érzékel termelékenységnövekedést, 71 százalékuk pedig már most vállalati versenyelőnyt lát az AI használatában.
Egy fotóból videó, egy ötletből iparági szolgáltatás
Közel két év fejlesztés és tesztelés után a magyar AI House Tour bekerült a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetségének (MIOSZ) rendszerébe, így több száz ingatlanszakember számára vált közvetlenül elérhetővé. A szolgáltatás meglévő ingatlanfotókból és hirdetési anyagokból készít narrált, különböző digitális felületekre optimalizált videókat, újabb helyszíni forgatás nélkül. A fejlesztés ezzel a technológiai kísérletből a szakmailag validált, a mindennapi ingatlanmarketingbe integrált szolgáltatássá vált.

