Digitális jövő: hogyan viszonyulnak a tinédzserek az MI-hez?
A mesterséges intelligenciára épülő technológiák ma már szinte minden területen jelen vannak, és alapjaiban formálják át a mindennapi életünket. Mivel ezek a megoldások a gyerekek életének is egyre természetesebb részévé válnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2024 őszén kutatást indított annak feltérképezésére, hogyan viszonyulnak a 13 és 16 év közötti fiatalok az MI-hez.
A mai gyerekek számára az okoseszközök használata már teljesen hétköznapi tevékenység. Könnyedén eligazodnak az online térben, és egyre magabiztosabban használják a mesterséges intelligencián alapuló alkalmazásokat is. Az NMHH kutatása több mint ezer tinédzser bevonásával készült, célja pedig az volt, hogy kiderítse: mit gondolnak a fiatalok az MI-eszközökről és az általuk generált tartalmakról.
A kérdőívet összesen 1197-en töltötték ki, a nemek aránya közel egyenlő volt. A válaszadók közül a legtöbben 13 évesek voltak – ők a minta 36,8%-át tették ki –, és többségük nem a fővárosban él.
A felmérés arra is kíváncsi volt, mennyire ismerik és hogyan érzékelik a fiatalok a mesterséges intelligencia jelenlétét. A válaszokból kiderült, hogy bár sokakban van némi bizonytalanság, inkább kíváncsian, mintsem félelemmel közelítenek a technológiához. A résztvevők 98%-a már hallott az MI-ről, és több mint háromnegyedük (76,5%) ki is próbált legalább egy ilyen programot. Érdekesség, hogy a diákok több mint 70%-a iskolai feladatokhoz is használta már ezeket az eszközöket.
A kutatás alapján a gyerekek többsége az MI-t hasznosnak tartja, ugyanakkor a válaszadók fele (50,6%) már belefutott olyan tartalomba, amit valódinak hitt, de később kiderült, hogy mesterséges intelligencia készítette. A felmérés eredményei azt is mutatják, hogy sok fiatal nem ismeri fel az MI által generált hamis tartalmakat, noha a személyes beszélgetések során többen úgy gondolták, hogy ezt könnyedén meg tudják tenni.
Érdekes különbség mutatkozott a nemzetközi és a hazai eredmények között is: míg más országokban elsősorban a biztonsági kockázatoktól tartanak a fiatalok, Magyarországon inkább a munkahelyek megszűnését (29,6%) és az emberi kapcsolatok elhidegülését (23,6%) nevezték meg a mesterséges intelligencia legnagyobb veszélyeként.
Az alábbi videóban Fóris Alexandra, az NMHH gyermekvédelmi elemző munkatársa beszél a kutatás eredményeiről:
English Summary
In the fall of 2024, the Hungarian National Media and Infocommunications Authority (NMHH) conducted a nationwide survey among 13–16-year-olds to explore their attitudes toward artificial intelligence (AI). The findings revealed that while many teens feel uncertain about AI, curiosity generally outweighs fear. Nearly all respondents had heard of AI, and over 76% had tried AI-based tools—more than 70% even used them for school assignments. Although most teens believe they can recognize AI-generated content, many were misled by fake materials, highlighting a gap between perceived and actual digital literacy.
Kapcsolódó cikkek
- A Microsoft mesterséges intelligenciával gyorsítja a szoftver-frissítéseket
- Hogyan tanuljuk meg a mesterséges intelligenciát, ha nem tanítják?
- Podcastláz Magyarországon: Már a lakosság kétharmada követ adásokat
- Mit reklámozunk és kinek? – A magyar reklámpiac változásai 2024-ben
- Az év legolvasottabb online tartalmai
- Új laboratóriumok az adatközpontok és mikrohálózatok fejlesztésére
- A Schneider Electric MI-alapú ipari biztonsági megoldása
- Hogyan formálja át az MI a vállalatirányítási rendszereket?
- Káros mintákat közvetített az egzotikus reality
- 125 millió forint támogatás közösségi médiaszolgáltatóknak
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Szegeden debütált az ország első hibrid okosboltja
A Coop Szeged üzlethálózatában indult el az ország első hibrid okosboltja, amely a 247 Shop mobilalkalmazáson keresztül érhető el. Az üzlet nappal hagyományos kiszolgálással működik, zárás után pedig teljesen automatizált üzemmódra vált, így bolti személyzet nélkül is elérhető marad a vásárlók számára. A boltot a magyar fejlesztésű Laurel technológia tette lehetővé, és akár kisebb települések fenntartható kisboltmodelljeként is működhet.
Rekordszámú illegális tartalom: Az INHOPE riasztó éves jelentése
Napvilágot látott az INHOPE – a gyermekek online szexuális kizsákmányolása ellen fellépő nemzetközi szervezet – 2024-re vonatkozó éves jelentése. A szervezet tagjai, köztük a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által működtetett Internet Hotline, tavaly közel 1,64 millió olyan online tartalmat azonosítottak, amelyek feltételezhetően gyermekek szexuális bántalmazását ábrázolták.
Új utak a bizonytalanságban – Online tanfolyamok segíthetnek a pályakezdő fiataloknak
Egyre több érettségizett fiatal bizonytalan abban, merre induljon tovább, és halogatja a pályaválasztást. Számukra jó megoldást kínálhatnak a rövid, gyakorlati tudást nyújtó online képzések – mondja Nagy László oktatási szakértő. Ezek a tanfolyamok néhány hét alatt elvégezhetők, és olyan népszerű területeket fednek le, mint a webdesign, videókészítés vagy a mesterséges intelligencia. A cél: ne teljenek el tétlenül azok a hónapok sem, amikor már túl vannak az iskolán, de még nem találták meg a következő lépést.
Mesterséges intelligencia: az új ipari forradalom?
A PwC legújabb tanulmánya szerint a mesterséges intelligencia (AI) a következő tíz évben évente akár egy százalékponttal is gyorsíthatja a globális gazdasági növekedést. Ez a hatás a 19. századi ipari forradalom idején tapasztalt fejlődéshez mérhető.
Új szabályok, magasabb bérek: így alakul idén nyáron a diákfoglalkoztatás
Közeleg a nyári szünet, a diákmunka iránti kereslet pedig már most érezhetően megnőtt. A legnépszerűbb állásokat szinte napok alatt betöltik, miközben a cégek is egyre inkább a diákfoglalkoztatás felé fordulnak – részben az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) szigorodó szabályozása miatt. A Mind-Diák Szövetkezet friss adatai alapján 2025 nyarán az átlagos órabér bruttó 2000 forint körül mozog, de bizonyos – főként gyakornoki – pozíciókban ez akár 3000 forint felett is lehet.