Terjed az AI, de a bizalom még várat magára
A mesterséges intelligencia egyre inkább a mindennapok részévé válik, azonban sokan továbbra is bizonytalanul viszonyulnak hozzá – állítja a KPMG és a Melbourne-i Egyetem legfrissebb nemzetközi felmérése. Bár a megkérdezettek jelentős része már rendszeresen használ AI-t, gyakran nem elég körültekintően teszik ezt, ami fokozza az anyagi és reputációs kockázatokat.
Az AI mára szinte minden iparágban – a pénzügytől az oktatáson és egészségügyön át a mezőgazdaságig – megjelent, a szabályozás és az etikai kontroll viszont nem tart lépést a technológia gyors elterjedésével. Sok szervezet anélkül vezeti be az AI-megoldásokat, hogy átgondolt irányítási rendszert vagy etikai kereteket alakítana ki.
A globális kutatás célja az volt, hogy feltérképezze az emberek AI-hoz fűződő bizalmát, felhasználási szokásait és jövőbeli elvárásait. Több mint 48 ezer embert kérdeztek meg 47 országban. A felmérésből kiderült: a munkavállalók háromnegyede már tudatosan használ AI-t, sokan pedig hetente élnek a lehetőséggel – gyakran ingyenes, nyilvános platformokon, mint a ChatGPT. Sokan azonban nem jelzik, hogy mesterséges intelligenciát használnak – sőt, az AI által készített tartalmat sajátjukként tüntetik fel. Ez a diákokra még inkább igaz: kétharmaduk így jár el, és több mint háromnegyedük állítja, hogy AI nélkül nem tudná teljesíteni tanulmányi kötelezettségeit. Ugyan hatékonyságról és tehermentesítésről számolnak be, sokan úgy vélik, a technológia hátráltatja a kritikus gondolkodás és a kollaboráció fejlődését.
A bizalom hiánya komoly kihívás
Noha az AI egyre inkább beépül a munkafolyamatokba, a bizalom nem nő vele egyenesen arányosan: a válaszadók több mint fele bizalmatlan vele szemben – főként a fejlett országokban. A válaszadók 70%-a igényelne szigorúbb szabályozást, sokan pedig úgy érzik, hogy a jelenlegi törvények nem nyújtanak megfelelő védelmet. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az AI iránti korábbi lelkesedést ma már józanabb, mérlegelő hozzáállás váltotta fel, amely a megbízhatóságra és az átláthatóságra helyezi a hangsúlyt.
Magyarországon is elterjedt, de nem veszélytelen az AI
A kutatásban több mint ezer magyar válaszadó is részt vett. Közülük 67% használ tudatosan AI-t – ez megegyezik a nemzetközi átlaggal. Munkájukhoz 57% veszi igénybe rendszeresen, de 42%-uk hibázott már miatta, és sokan (35%) anélkül hagyatkoztak az eredményekre, hogy ellenőrizték volna azokat. 38% már saját nevében tüntetett fel AI által generált tartalmat.
A válaszadók 36%-a úgy érzi, AI nélkül nem tudná elvégezni munkáját, és majdnem fele tart attól, hogy lemarad, ha nem használja. Ugyanakkor a magyar munkahelyeken a szabályozottság vegyes képet mutat: 41% szerint cégüknek van AI-stratégiája, 51% szerint van képzés a felelős használatról, de csak felük gondolja úgy, hogy valóban léteznek működő irányelvek is.
Hatékonyság kontra kockázatok
A magyarok 51%-a tapasztalt javulást a hatékonyságban, minőségben vagy kreativitásban az AI-nak köszönhetően, 42%-uk bevételnövekedést is látott. Ugyanakkor 30% említette a megfelelési és adatvédelmi kockázatok növekedését, 22% pedig a stresszt és terhelést érzékelte nagyobbnak. 27% úgy látja, hogy munkája egyes részeit már most el tudja végezni az AI.
Érett, de óvatos magyar felhasználók
A magyar válaszadók 75%-a támogatja az AI használatát, 54%-uk bízik is benne. Kiemelten pozitív a megítélés az egészségügy területén, ahol a megkérdezettek kétharmada támogatja a technológia alkalmazását. Ugyanakkor ahol kevesebb a pozitív tapasztalat (például a közigazgatásban vagy a médiában), ott alacsonyabb az AI-ba vetett bizalom is.
A magyarok óvatosabbak az átlagnál: 77% aggódik a mesterséges intelligencia negatív hatásai miatt, és 34% szerint a kockázatok meghaladják az előnyöket. Az egyik leggyakrabban említett probléma a pontatlan eredmény – ezt a válaszadók több mint fele tapasztalta már.
Szabályozás nélkül nincs bizalom
A kutatás szerint az AI megbízhatóságát nagymértékben befolyásolja, hogy milyen szabályozási és etikai keretek veszik körül. Bár 79% szerint szabályozásra szükség van, csak 6% ismeri a hazai vagy EU-s AI-irányelveket. Az emberek jobban elfogadják az AI-t, ha saját maguk használják, viszont sokkal kritikusabbak, ha más alkalmazza – különösen társadalmi vagy ipari méretekben.
A tanulmány négy kulcsterületet nevez meg, ahol a szervezeteknek fejlődniük kell: a vezetői szemlélet formálása, a technológiába vetett bizalom erősítése, a munkavállalók tudásának fejlesztése, valamint a belső szabályozás szilárdabbá tétele.
English Summary
A joint international study by KPMG and the University of Melbourne reveals that while artificial intelligence (AI) is increasingly used worldwide, many people still feel uncertain about it. The survey found that many respondents use AI regularly, seeing its benefits, but often apply it without sufficient caution, which increases financial and reputational risks. Despite AI's widespread adoption across sectors like finance, healthcare, and education, its governance and regulation lag behind. The study highlights growing public demand for stricter AI regulation and shows that while AI is viewed as an efficiency booster, there are significant concerns about its potential negative impacts, especially regarding accuracy and privacy.
Kapcsolódó cikkek
- Új AI-alapú intelligens felügyeleti megoldás a jövő vállalkozásainak
- 110 évig élni? A technológia gyorsabb, mint a mentális felkészültségünk
- Forradalmi kép- és hangélmény: itt az új LG QNED evo termékcsalád
- Digitális igazság vagy illúzió? – Védekezés a deepfake ellen
- Kiberbiztonság 2025: Új kihívások és stratégiai válaszok a digitális térben
- Milliárdos támogatással startol az AI- és greentech-inkubátor
- Az AI forradalma és a hardverek új szerepe
- Új szintre lép az AI innováció: A HONOR és a Google Cloud partnersége
- Ő Dani, a TanfolyamGURU digitális arca
- A Microsoft mesterséges intelligenciával gyorsítja a szoftver-frissítéseket
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Ezüstöt ért a Telekom Self-tuning programja
A Magyar Telekom Self-tuning – Vedd kezedbe a fejlődésed! kezdeményezése ezüst minősítést nyert a HRBEST verseny Skill Master kategóriájában. A program olyan szemléletet képvisel, amelyben a munkatársak aktív szerepet vállalnak saját szakmai fejlődésük alakításában, a Telekom pedig megteremti ehhez a megfelelő feltételeket és lehetőségeket.
AI-korszakra tervezett biztonság: 40 millió eurós AI-fejlesztéssel erősít az ESET
Miközben a vállalatok hatékony virtuális kollégaként üdvözlik munkafolyamataikban a mesterséges intelligenciát, eközben a digitális tér túloldalán a kiberbűnözők kezében az AI villámgyors és kíméletlen szövetségessé vált. A fenyegetések léptéke és sebessége új nézőpontot igényel, ahol a biztonság kérdése újraértékelődik. Erre válaszul új B2B funkciókat fejlesztett az ESET, amelyek lehetővé teszik a cégek számára az AI nyújtotta előnyök biztonságos kihasználását anélkül, hogy kiszolgáltatnák magukat az újgenerációs digitális veszélyeknek.
Magyarország ismét robotika-világversenyek házigazdája lehet
Újabb rangos nemzetközi robotikaversenyek megrendezését tűzte ki célul az Edutus Egyetem: az intézmény 2029-ben az Európai Nyílt Bajnokságot, 2031-ben pedig a World Robot Olympiad (WRO) világdöntőjét hozná Magyarországra. A nemzetközi szervezettel már megkezdődtek az előzetes egyeztetések.
Új arculat, komoly beruházások: magasabb fokozatba kapcsol a Panasonic Európában
A Panasonic Heating & Cooling új, önálló szervezeti struktúrával erősítette meg európai működését, miközben jelentős beruházásokat hajtott végre a régiós gyártás, a kutatás-fejlesztés és a szakmai kompetenciák fejlesztése terén. A vállalat fejlődésének új szakaszát új logó és megújult vizuális márkaarculat bevezetése is jelzi.
Ők a hazai üzleti élet példaképei – kiosztották a Digital Hungary díjait
Kiderült, hogy kik kapták idén a Digital Hungary által alapított Példakép díjat. A négy kategória győzteseiről a szakmai grémiumok és a közönség közösen döntöttek, az online szavazáson több ezer voks érkezett. A díjakat október 6-án, a siófoki Internet Hungary konferencián adták át.

