Prim Hírek

A résztvevők több mint 70 százaléka állítása szerint magabiztosan kezeli közösségi médiafiókjait, tudatosan használja a beállításokat, és tisztában van azzal, ki láthatja a megosztott tartalmait. A tanulmány szerint minél fiatalabb valaki, annál rutinosabban használja a közösségi oldalakat, ám az is kiderült, hogy az idősebbek aktivitása – például lájkolás, kommentelés, posztolás – alig marad el a fiatalabbakétól.

A megkérdezettek körülbelül 40 százaléka bevallotta, hogy egyáltalán nem szokott utánajárni, mennyire hitelesek a közösségi médiában látott hírek. Ez nemcsak a véleménybuborék-jelenséget erősíti, hanem növeli az álhírek és manipulált tartalmak hatását is. Az is aggasztó, hogy a válaszadók fele nem találkozik olyan nézetekkel a közösségi médiában, amelyek eltérnek a sajátjától – ami arra utal, hogy sokan információs buborékban élnek.

A mesterséges intelligencia (MI) használata gyorsan terjed: a 18–29 évesek közel 60 százaléka, a diplomások közel fele már használ valamilyen MI-alapú eszközt. A válaszadók több mint 70 százaléka saját bevallása szerint ellenőrzi is az MI által szolgáltatott információk hitelességét, és többségük megbízhatónak is tartja azokat.

Freepik

A kutatás azt is kimutatta, hogy sokan nincsenek tisztában a különböző médiatípusok – például a közszolgálati és kereskedelmi csatornák – finanszírozási forrásaival. A válaszadók egyharmada nem említette a reklámbevételeket a kereskedelmi csatornák működésének kapcsán, míg mintegy felük nem tudott arról, hogy a közszolgálati médiumokat nagyrészt az állam finanszírozza. Pedig a média gazdasági hátterének ismerete kulcsfontosságú ahhoz, hogy a fogyasztók megértsék, milyen hatással lehet mindez a tartalmakra és azok szerkesztésére.

Adatvédelem terén már valamivel tudatosabbak a felhasználók: tízből nyolcan tisztában vannak azzal, hogy a közösségi platformok adatokat gyűjtenek róluk. Ugyanakkor az idősebb generációk még mindig jelentős lemaradásban vannak ezen a téren.

Habár a fiatalok magabiztosan használják az internetet, ez nem feltétlenül párosul a kritikus információfeldolgozás képességével. Gyakran nem ellenőrzik a cikkek valóságtartalmát, még akkor sem, ha azok egyébként egyeznek a saját véleményükkel. Ugyanakkor keresők vagy MI-alapú asszisztensek használatakor már jobban odafigyelnek a kapott információk ellenőrzésére.

A kutatás rávilágít arra, hogy a felhasználók önértékelése és a tényleges médiahasználati tudatosság között jelentős eltérés van. Ezért különösen fontos lenne, hogy a digitális térben való eligazodást oktatással és tudatosítással segítsük – különösen egy olyan korszakban, ahol az adatvédelem helyett egyre inkább az adatmegosztás válik uralkodóvá.

English Summary

Hungarian internet users are increasingly confident in navigating the digital space, but they often lack critical skills in evaluating sources and verifying content. According to recent research by the National Media and Infocommunications Authority (NMHH), younger users are particularly active on social media, yet this also makes them more vulnerable to online risks. Many respondents admitted they rarely fact-check information, and a significant portion are unaware of differing opinions in their online feeds, highlighting the impact of information bubbles. While awareness of data privacy is improving, especially among younger users, gaps remain—particularly in understanding media financing and the influence it has on content. The study emphasizes the growing need to promote critical thinking and media literacy in an era where data sharing increasingly overshadows data protection.