A média és a szólásszabadság kérdéseiről indít sorozatot az NMHH
A magyar médiarendszer megosztottságának gyökerei egészen a rendszerváltozásig vezethetők vissza, és napjainkra a közéletben szinte minden szereplő elsősorban a saját táborához szól – hangzik el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) új podcast-sorozatában. A műsor a szólás- és sajtószabadság kérdéskörét járja körül közérthető módon, több nézőpontból megvilágítva a témát.
A nyitóepizódban Koltay András, az NMHH és a Médiatanács elnöke beszélget Lampé Ágnes újságíróval és Exterde Tibor műsorvezetővel a szólásszabadság időtálló és aktuális dilemmáiról.
A sorozat arra keresi a választ, hogy hol húzódnak a szólás- és sajtószabadság jogi korlátai, illetve ezek mennyiben fedik le azokat a társadalmi elvárásokat, amelyek meghatározzák, ki mit és milyen formában mondhat ki. Az első adásban kiemelt figyelmet kap az a kérdés is, hogy mit tekintünk ma médiának, valamint hogyan formálta át a technológiai fejlődés az újságírás működését. Lampé Ágnes szerint a jelenlegi magyar médiarendszer kétpólusú, mivel a politikai szereplők többnyire csak a saját közönségükhöz szólnak, az újságírók pedig gyakran nem tudják érdemben számon kérni rajtuk a közérdeklődésre számot tartó ügyeket. Úgy véli, a kiegyensúlyozott tájékoztatás elképzelhetetlen akkor, ha az újságírók csupán „kímélő” kérdéseket tesznek fel, hiszen így csak egyetlen nézőpont érvényesül.
Koltay András ezzel összefüggésben arra mutat rá, hogy a médiamegosztottság történeti okokra vezethető vissza, és a társadalom egyre inkább „törzsi” alapon szerveződik. Ebben a közegben a különböző csoportok inkább egymásnak kiabálnak, semmint párbeszédet folytatnának vagy megértenék a másik álláspontját. Véleménye szerint a média nem csupán leképezi ezt a folyamatot, hanem maga is alakítója annak.
A beszélgetés során szóba kerülnek a sajtó működési feltételei is. Lampé Ágnes hangsúlyozza, hogy az egyes médiumok eltérő körülmények között próbálnak fennmaradni, ami jelentősen befolyásolja működésüket. A diskurzus kitér a média és a politika feszült kapcsolatának okaira, arra a kérdésre, hogy megkülönböztethetők-e az újságírók a propagandistáktól, illetve arra is, hogy van-e ma piaci igény a független, minőségi újságírásra. Koltay András szerint a jogi szabályozás nem jelent mindenre megoldást, hiszen természetéből adódóan önkorlátozó: egy médiahatóság vagy médiatörvény nem képes maradéktalanul rendezni ezeket a problémákat, különösen azért, mert nem avatkozhat be aránytalanul a sajtószabadságba, amit az európai jogfelfogás sem enged meg. A résztvevők a média és a kultúra kapcsolatáról is megosztják gondolataikat; Koltay András hangsúlyozza, hogy minden kritikája ellenére a médiát kulturális szolgáltatásnak tekinti, amelynek fennmaradása közös érdek.
A most induló sorozat további epizódjai a szólásszabadság határterületeit vizsgálják: szó esik a személyiségi és közösségi jogok védelméről, arról, hogy közszereplőnek számítanak-e a celebek, valamint meddig terjedhet a politikai kampányokban a felek egymással szembeni kritikája. Az NMHH podcastje – a korábbi sorozatokhoz hasonlóan – elérhető a hatóság YouTube-, Spotify- és Apple Podcasts-csatornáin.
English Summary
The National Media and Infocommunications Authority (NMHH) has launched a new podcast series exploring the legal and social boundaries of freedom of speech and press freedom. In the first episode, NMHH President András Koltay discusses with journalist Ágnes Lampé and host Tibor Exterde the deep-rooted polarization of the Hungarian media landscape, tracing its origins back to the political transition. The conversation highlights how public figures increasingly address only their own audiences, contributing to a divided public sphere in which meaningful dialogue is rare. The participants also examine the relationship between media and politics, the distinction between journalism and propaganda, and whether there is still market demand for independent, high-quality journalism. The series is available on NMHH’s YouTube, Spotify, and Apple Podcasts channels.
Kapcsolódó cikkek
- A magyar hívők már online keresik a lelki tartalmakat
- Algoritmusok és minőség: így fogyasztunk híreket 2025-ben
- Online tér, offline tudás: ösztöndíjas képzés szakembereknek
- NMHH: tízből öt előfizető túlméretezi a mobilcsomagját
- Az online vásárlás rejtett buktatói – riasztó képet fest az NMHH kutatása
- Digitális szülőség – útmutató a modern gyermekkorhoz
- Óvodások mobilon, tinik a közösségi médiában – új korszak a digitális gyerekkorban
- Nem csak a nők érintettek: egyre több férfit zsarolnak intim képekkel az online térben
- A magyarok napjuk tizedét videózással töltik – itt a friss NMHH-kutatás
- Kapcsolat a világűrből: „megszólalt” a BME diákműholdja, a Hunity
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Nem dobjuk ki, inkább elfelejtjük – így gyűlik az e-hulladék
Bár a vásárlói tudatosság folyamatosan növekszik, a magyarok továbbra sem szívesen válnak meg régi elektronikai eszközeiktől. A MediaMarkt legfrissebb kutatása szerint az e-hulladék otthoni „felhalmozása” továbbra is széles körben elterjedt jelenség: a háztartások 83%-ában található legalább egy használaton kívüli készülék. Ugyanakkor a felújított termékek piaca egyre érettebbé válik, a lakosság egyharmada már vásárolt is ilyen eszközt.
Hibrid munka: a csendes fegyver a legjobb IT-szakemberekért vívott harcban
A rugalmas munkavégzés mára kulcsfontosságú tényezővé vált a technológiai tehetségekért folytatott versenyben. A vállalatok egyre inkább felismerik, hogy a versenyképes fizetés önmagában már nem elegendő a kiemelkedő digitális és mesterséges intelligencia készségekkel rendelkező szakemberek megszerzéséhez és megtartásához.
IVSZ: A tudásalapú gazdaság az egyetlen út a fenntartható növekedéshez
Annak érdekében, hogy Magyarország ne veszítse el végleg versenyképességét, gyors technológiai és tudásalapú fordulatra van szükség – erre hívja fel a figyelmet az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége az új kormányzati ciklus kezdetére időzített állásfoglalásában.
A hangzás új korszaka: valós idejű zajszűrés a Galaxy S26-tal
A Galaxy készülékek Hangsávszerkesztő funkciója hatékonyan kiszűri a zavaró zajokat a videókból, miközben kiemeli a fontos hangokat, így a felhasználók még jobban elmerülhetnek az élményben. A technológia a Galaxy S25 szériával jelent meg, akkor még elsősorban a már elkészült felvételek utólagos finomhangolására.
Kriptovaluták: Magyarország optimistább, mint a régió
A magyar lakosság a környező országokhoz képest jóval nagyobb bizalmat tanúsít a kriptovaluták iránt, különösen azok inflációval szembeni ellenálló képessége miatt. Míg Csehországban és Szlovákiában visszafogottan fogadják a hagyományos pénzek kriptóra történő teljes lecserélésének gondolatát, addig Magyarországon a megkérdezettek közel 22%-a el tudja képzelni a jövőt forint vagy euró nélkül. Ugyanakkor továbbra is a konzervatív szemlélet a meghatározó: a válaszadók 71%-a nem támogatná ezt a változást.

