Prim Hírek

A jogdíjak reálértéke 5,9%-kal a pandémia előtti szint fölé nőtt

Az Artisjus 2025-ben összesen 15 milliárd 195 millió forintot fizetett ki a zeneszerzőknek, szövegíróknak és zeneműkiadóknak. Ez 12%-os növekedést jelent a 2024-ben kifizetett 13 milliárd 538 millió forinthoz képest. Míg 2024-ben a jogdíjak reálértéke még 1,5%-kal elmaradt a pandémia előtti szinttől, 2025-ben már 5,9%-kal meg is haladta azt. Ezzel lezárult a világjárvány és az azt követő gazdasági válság okozta visszaesés időszaka. A növekedéshez nemcsak a zenét felhasználó iparágak erős teljesítménye járult hozzá, hanem az is, hogy 2025-ben lehetőség nyílt a jogdíjak inflációkövető emelésére.

A jogdíjak 59%-a magyar zenéhez kötődik

Az elmúlt tíz évben folyamatosan nőtt a magyar szerzők részesedése az összes jogdíjból. Ennek egyik fő oka az online zenehallgatás utáni bevételek bővülése, mivel ezen a területen az Artisjus közvetlenül a magyar dalok után érvényesítheti a jogdíjakat. 2025-ben a teljes jogdíjösszeg közel 59%-a magyar zenéhez kapcsolódott.

A jelenség mögött a „glokalizáció” áll: világszerte megfigyelhető, hogy a globális platformokon a közönség egyre inkább a helyi előadókat és dalokat választja. 2024-re a streaming szolgáltatók magyarországi lejátszásainak fele már hazai zenéhez kötődött. Magyarország azon kevés európai országok közé tartozik, ahol az éves top 10-es lista kizárólag helyi előadókból áll.

A növekedés másik fontos tényezője az arénakoncertek számának emelkedése, valamint az, hogy ezekben egyre nagyobb arányban szerepelnek magyar fellépők. Míg a pandémia előtt az arénaszínpadok főként nemzetközi sztárok terepei voltak, 2024–2025-ben a hazai előadók számára is kiemelt piaccá váltak.

Egyre többen részesülnek jogdíjban

Az elmúlt években átlagosan évi 10% körüli mértékben nőtt a jogdíjban részesülők száma, és ez a tendencia 2025-ben is folytatódott: már 22 945 szerző kapott kifizetést az Artisjustól. Az újonnan csatlakozók jellemzően a jogdíjpiramis alsóbb szintjein jelennek meg, míg a jelentősebb bevételek mögött általában kiterjedt életmű áll. A legalább bruttó egymillió forint jogdíjat elérő szerzők művei átlagosan 411 alkalommal hangzottak el különböző formákban.

A jogdíjak általános növekedése a piramis felsőbb szintjein is érezhető. 2025-ben 76 szerző érte el kizárólag jogdíjból az átlagkereset kétszeresét – ez eddigi rekord (a korábbi csúcs 70 fő volt 2020-ban). Mivel egy hivatásos zenész bevételének átlagosan ötödét adják a szerzői jogdíjak, figyelemre méltó, hogy 915-en érték el az átlagkereset legalább 20%-át ebből a forrásból. Ez is a pandémia utáni helyreállás végét jelzi.

Az új szerzők több mint ötöde húsz év alatti

2025-ben 1403 új szerző regisztrált az Artisjushoz. Különösen figyelemre méltó a fiatalok arányának emelkedése: míg 2021-ben 106 húsz év alatti alkotó jelentkezett, 2023-ban már 193, 2025-ben pedig 298. Ez négy év alatt közel háromszoros növekedést jelent, így a húsz év alattiak aránya elérte a 21,2%-ot az új regisztráltak között.

Ezzel szemben a harminc év alattiak aránya az elmúlt években stabilan 51–53% között alakult, ami azt jelzi, hogy a húsz és harminc év közötti korosztály részesedése csökkenő tendenciát mutat.

Bár nem tudható biztosan, hogy a fiatalok valóban korábban kezdenek-e zenét írni, az biztos, hogy a dalok rögzítése és digitális megjelentetése ma minden korábbinál egyszerűbb. A közösségi média és a streaming platformok elterjedése széles körben ismertté tette ezt a lehetőséget. Nemzetközi szinten is robbanásszerűen nő az újonnan feltöltött dalok száma: napi átlagban már mintegy 100 ezer új zeneszám kerül fel a streaming oldalakra. Bár sokan amatőrként tekintenek magukra, egyre többen döntenek úgy, hogy hivatalosan is regisztrálnak szerzőként.

Közel 29 ezer új dal – az MI szerepe is erősödhet

Az újonnan regisztrált művek száma is jelentősen emelkedett. 2024-ben már több mint 26 ezer új dalt jegyeztek be, ami 27%-os növekedést jelentett az előző évhez képest, és meghaladta a pandémia idején tapasztalt csúcsot is. 2025-ben további 9%-os emelkedéssel 28 874-re nőtt az új szerzemények száma.

A látványos bővülés egyik lehetséges magyarázata, hogy a dalszerzést, szövegírást és hangszerelést egyre több mesterséges intelligencián alapuló eszköz segíti. Ezek nem helyettesítik az emberi alkotást – az Artisjusnál regisztrált művek mindig tartalmaznak emberi kreatív hozzájárulást –, de megkönnyítik és szélesebb kör számára elérhetővé teszik az alkotói folyamatot.

A szerzők adatai alapján a legnépszerűbb műfajok 2025-ben a pop (24%), a rock–metal (18%) és az electro–dance (15%) voltak.

A többszerzős dalok dominálnak az online térben

Bár az új művek közel kétharmadának egyetlen szerzője van, a legsikeresebb dalok esetében gyakori az együttműködés. A rádiókban legtöbb jogdíjat termelő magyar dalok átlagosan 2,6 szerző munkájából születtek. Az online térben még erősebb ez a tendencia: a 30 legtöbb digitális jogdíjat generáló dal átlagosan 4,8 szerző közös alkotása volt, ami jelentős emelkedés az előző évi 4-hez képest. 2025-ben először nem szerepelt a legjobb harminc között olyan szám, amelynek csak egyetlen szerzője lett volna.

English Summary

In 2025, Artisjus distributed a record HUF 15.2 billion in royalties to songwriters, composers and music publishers, surpassing pre-pandemic levels in real terms by 5.9%. Nearly 59% of the total amount went to Hungarian repertoire, reflecting the continued growth of local music consumption on streaming platforms and the rising presence of Hungarian performers at large-scale concerts. The number of royalty recipients increased to 22,945, with more creators reaching higher income tiers than in previous years. Registrations by new authors also grew, with over one-fifth of them under the age of 20. The number of newly registered works approached 29,000, partly driven by the wider use of AI-supported creative tools.