Prim Hírek

A céges AI-előfizetések tekintetében 14 százalékpontos különbség mutatkozik a férfiak javára. Más mutatókban az eltérés csak néhány százalékpont, ám hosszabb távon ezek a különbségek is tartós lemaradáshoz vezethetnek.

A felmérés arra is rámutat, hogy a kisebb vállalatok az aktív, napi szintű AI-használatban kifejezetten előrébb járnak. Ugyanakkor gyakran előfordul, hogy a prémium funkciókhoz szükséges előfizetéseket nem a cég, hanem maguk a dolgozók fizetik. Ezzel párhuzamosan globálisan egyre erősebb a nők jelenléte az AI-ökoszisztémában: a kreatív ipartól és az akadémiai kutatástól kezdve az etikai és társadalmi keretek alakításán át egészen az üzleti felhasználást egyszerűsítő platformok fejlesztéséig.

„Az AI bevezetése és használata során most is hasonló különbségeket látunk, mint a számítógépek és az internet elterjedése idején. Érdemes lenne tanulni a múlt tapasztalataiból, és egyenlő feltételeket biztosítani a női és férfi munkavállalók számára” – mondta Török Balázs AI-szakértő.

Férfi–női különbségek Magyarországon: nemcsak hozzáférés, hanem önbizalom kérdése is

A kutatás szerint a férfiak körében magasabb a fizetős AI-előfizetések aránya – mind céges, mind magánszinten –, ami a hatékonysági mutatókban is visszaköszön. Bár a különbségek első pillantásra csak néhány százalékpontosnak tűnnek, hosszabb távon komoly hátrányt jelenthet, ha a nők, illetve a jellemzően háttérfolyamatokban dolgozó csapatok kimaradnak a képzésekből és a prémium eszközhasználatból.

Üzleti szempontból ez azért is fontos, mert ha egy szervezetben az AI-hoz kapcsolódó tudás és hozzáférés egyenlőtlenül oszlik el, akkor a technológia nem egységes termelékenységnövelőként működik. Inkább elszigetelt „szigeteket” hoz létre a szervezeten belül, ami széttöredezett működéshez, eltérő minőséghez és bizonytalan felelősségi viszonyokhoz vezethet.

Nők az AI-iparban, akiket érdemes figyelni: kreativitás, tudomány, kritika

A nemzetközi AI-diskurzusban több női szereplő is fontos iránytű lehet a vállalati döntéshozók számára – különösen azoknak, akik nem a technológiai hype-ot, hanem a kiszámítható üzleti értéket és a kontrollált kockázatkezelést keresik.

Maya Ackerman

Maya Ackerman munkássága különösen a kreatív iparban dolgozók számára lehet inspiráló. Gyakran szerepel a Google szakmai felületein is, és azt hangsúlyozza, hogy az AI úgynevezett „hallucinációi” nem csupán hibák: a kreativitás egyik alapmechanizmusát tükrözik. Emberek és gépek egyaránt képesek félreértelmezni információkat, és éppen ebből születhetnek új minták és ötletek. Az AI-t ezért inkább kreatív partnerként érdemes kezelni, amely segíti az önkifejezést és az új gondolatok feltárását, nem pedig az ember helyettesítőjeként.

Fei-Fei Li

Fei-Fei Li, a Stanford professzora és az ImageNet projekt megalkotója az AI egyik meghatározó alakja. 2017–2018 között a Google alelnökeként, valamint a Google Cloud AI/ML vezető tudósa­ként dolgozott. Jelentősége abban áll, hogy ritka módon egyszerre járult hozzá az AI tudományos alapjainak kialakításához és a vállalati felhasználás irányának formálásához.

Karen Hao

Karen Hao újságíróként az AI-iparra nem pusztán technológiai áttörések sorozataként tekint, hanem erőforrás- és hatalmi struktúraként elemzi. Írásaiban ezért hangsúlyos szerepet kapnak olyan, gyakran háttérbe szoruló kérdések, mint az adatok, az emberi munka, az energia- és vízfelhasználás, valamint a technológia társadalmi mellékhatásai.

Az olyan vállalatokat, mint az OpenAI vagy más nagy AI-infrastruktúrát építő cégek, sokszor egy újfajta digitális birodalomként írja le, amelyek hatalmukat a tömegek által létrehozott adatokra és munkára építik. Magyarul is megjelent könyve, Az AI birodalma, részletesen bemutatja Sam Altman és az OpenAI szerepét, valamint azt, hogy az AI milyen hatással van a világ különböző régióira – az afrikai falvaktól a dél-amerikai nagyvárosokig.

Amanda Askell

Amanda Askell filozófusként dolgozik az AI területén, és az Anthropic kutatójaként azon dolgozik, hogy a Claude nevű modell viselkedése kiszámíthatóbb, őszintébb és emberileg is elfogadhatóbb legyen. Munkája középpontjában az úgynevezett AI-alignment és finomhangolás áll: olyan módszereket fejleszt, amelyek segítik, hogy a modellek biztonságosan kezeljék az érzékeny témákat, és ne adjanak félrevezető vagy manipulatív válaszokat.

Az ő nevéhez kötik a Claude „alkotmányának” koncepcióját is – egy olyan elveket és döntési szempontokat rögzítő keretrendszert, amely közvetlenül meghatározza, hogyan mérlegel és hol húz határokat a modell a válaszaiban.

A kutatás módszertana

A kérdőíves felmérés 2025 áprilisa és májusa között zajlott, összesen 1082 résztvevővel. A válaszadók 44 százaléka cégvezető vagy felsővezető, 27 százalékuk alkalmazott volt. A nemek aránya közel azonos, a kitöltők mintegy ötöde legalább 250 fős vállalatnál dolgozik.

A leggyakrabban használt AI-eszköz a ChatGPT: a válaszadók közel egyharmada állította, hogy heti legalább hat órát takarít meg a használatával.

English Summary

A 2025 survey of 1,082 Hungarian professionals shows that while 70% of companies support the use of AI at work, access to paid AI tools remains uneven. Men are significantly more likely to have company-sponsored AI subscriptions, with a 14-percentage-point gap compared to women. Although many of the other differences appear small, even a few percentage points can lead to long-term disadvantages if certain groups are excluded from training and premium tools. The study also finds that smaller companies often lead in daily AI usage, but employees frequently pay for advanced features themselves. At the same time, women are playing an increasingly visible role in the global AI ecosystem—from creative industries and academia to ethics and platform development. The findings highlight that AI adoption is not only a technological issue, but also one of access, skills, and organizational fairness.