Digitális óvodások: mikor válik a játék veszélyessé?
Bár tízből kilenc magyar óvodás használ valamilyen digitális eszközt, a szülők többsége komoly aggodalommal kíséri ezt a jelenséget. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) megbízásából készült kutatás szerint a szülők 71 százaléka úgy véli, hogy a képernyőidő inkább negatívan befolyásolja a gyermekek fejlődését. A gyakorlatban azonban nehéz korlátozni a tartalomfogyasztást: a szülők beszámolói alapján a digitális eszközt használó gyerekek 83 százaléka nehezen válik meg tőlük.
A kutatás 1875 szülő bevonásával vizsgálta a 3–6 évesek digitális szokásait, részleteiben feltérképezve a legfiatalabb korosztály képernyőhasználatát. Az eredmények ellentmondásra világítanak rá: a szülők tisztában vannak a veszélyekkel, mégis sokszor tehetetlennek érzik magukat a mindennapokban.
Nemzetközi ajánlások, például az Egészségügyi Világszervezet (WHO) irányelvei szerint a 2–5 évesek napi képernyőideje nem haladhatja meg az egy órát. A Bethesda Gyermekkórház által kiadott, hazai gyermekorvosok és szakmai szervezetek által is támogatott szakmai charta szerint hároméves kor alatt egyáltalán nem ajánlott a képernyőhasználat, óvodáskorban pedig legfeljebb napi 30 perc javasolt. Ezzel szemben a magyar óvodások átlagosan heti 7,7 órát töltenek digitális eszközök előtt, és a helyzet a hétvégén különösen kritikus: egy átlagos hétvégi napon a gyerekek fele már egy-két órát vagy annál is többet néz a képernyőre.
Forrás: Freepik
A kutatás rávilágít arra, hogy a túlzott eszközhasználat kézzelfogható viselkedési problémákat okoz. A szülők leggyakrabban az agresszív viselkedést, ingerlékenységet, figyelem- és koncentrációs problémákat, valamint a mozgáshiányt és alvászavarokat tapasztalják. A képernyőtől való elszakadás a mindennapi konfliktusok egyik legfőbb forrása, hiszen az óvodáskorúak még nem tudják hatékonyan szabályozni impulzusaikat: a szülők 83 százaléka jelezte, hogy gyermeke nehezen hagyja abba a digitális eszközök használatát.
A szülők bűntudata és a kényszerhelyzetek is jól láthatók az adatokban: tízből négy szülő érezte már kellemetlenül magát gyermeke digitális eszközhasználata miatt. Gyakran azért, mert a készülék figyelemelterelésre vagy megnyugtatásra szolgál: a digitális eszközt használó óvodások harmadánál előfordult, hogy a szülő csak így tudta megnyugtatni a gyermeket.
Az NMHH és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem „Óvodások és a média” című kiadványa, amely a nagymintás hazai kutatás eredményeit is tartalmazza, hiánypótló szakmai munka. A kiadvány részletesen vizsgálja a legfiatalabb korosztály digitális eszközhasználatának sajátosságait, kockázatait és társadalmi vonatkozásait.
English Summary
Although nine out of ten Hungarian preschoolers use digital devices, most parents are concerned about the impact on their children. A study commissioned by the National Media and Infocommunications Authority (NMHH) found that 71% of parents believe screen time negatively affects child development, yet 83% report that their children struggle to stop using devices. Despite international guidelines recommending no more than one hour of screen time per day for 2–5-year-olds, Hungarian preschoolers spend an average of 7.7 hours per week in front of screens, with weekend usage often even higher. Parents frequently notice behavioral issues such as irritability, attention problems, and sleep disturbances linked to excessive device use. The NMHH and Eszterházy Károly Catholic University publication “Preschoolers and Media” highlights these challenges and examines the risks and social implications of early digital exposure.
Kapcsolódó cikkek
- Közszereplő vagy magánember? – Ki mit köteles eltűrni?
- Milliárdos károk, gyenge védelem: riasztó képet fest az NMHH kutatása
- Képernyők helyett élmények: útmutató a tudatos digitális gyermekkorhoz
- Hívószám‑hamisítás: nyártól a mobilok is védettebbek lesznek
- Egyszerűsödő csomagok, csökkenő extrák: a hazai mobilpiac trendjei
- NMHH: Nincs hatáskörünk a Facebook‑tartalmak vizsgálatára
- Már minden ötödik feltöltőkártyás jobban járna havidíjas csomaggal
- Internet Hotline: egyre több áldozatot érint az MI‑vel generált visszaélés
- Lájkok árnyékában: amikor a gyerekkor tartalommá válik
- Gyanús SMS-ek és e-mailek: az Internet Hotline tanácsai
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Ki tud többet az online veszélyekről: a szülő vagy a gyerek?
A Rakuten Viber felmérése szerint a szülők mindössze 21%-a beszél rendszeresen gyermekükkel az online biztonságról, miközben az idegenekkel való kapcsolatfelvétel és az online zaklatás aggodalmat jelent a családok számára.
Közel kétszeresére növeli csomagfeldolgozási kapacitását a FOXPOST
Saját forrásból, mintegy 2 millió eurós beruházással fejleszti fóti logisztikai központját a FOXPOST. Az új, automatizált szortológépsor üzembe állításával közel kétszeresére nő a vállalat csomagfeldolgozási kapacitása. A fejlesztés gyorsabbá és pontosabbá teszi a csomagok feldolgozását, miközben tovább javítja a szolgáltatás minőségét, biztonságát és megbízhatóságát.
Amikor a tévé már nem tévének látszik: bemutatkozott az LG Wallpaper TV
A televíziózás fejlődését hosszú időn át elsősorban a nagyobb képátló, a magasabb felbontás és az egyre élethűbb képmegjelenítés határozta meg. Az elmúlt években azonban egy új szempont is egyre fontosabbá vált: egy prémium televíziótól ma már nemcsak kiváló képminőséget várunk, hanem azt is, hogy harmonikusan illeszkedjen az otthonunkba. Ezt a szemléletet képviseli az LG OLED evo AI W6, vagyis a True Wireless Wallpaper TV, amely ezen a héten kerül a hazai üzletekbe.
Nem mindenre kell AI: így épül fel a banki automatizáció 2026-ban
Banki folyamatoptimalizálás, automatizáció, fejlesztések – mekkora szerepet kap mindebben 2026-ban a mesterséges intelligencia? Ma könnyű azt gondolni, hogy az AI már nem csupán trend, hanem szinte kötelező eleme minden fejlesztésnek. A banki működésben azonban ennél árnyaltabb a kép: a mesterséges intelligencia nem minden esetben determinisztikus, kiszámítható eszköz, ezért a fejlesztési és automatizációs folyamatokban jól meghatározott szerepet kell neki kijelölni.

