Prim Hírek

Napjainkban a mobiltelefon szinte elválaszthatatlan része lett az életünknek. Az elmúlt másfél évtizedben az okostelefon a mindennapok egyik legfontosabb szervezőeszközévé vált: egyszerre kommunikációs csatorna, személyi asszisztens, pénztárca, navigációs eszköz, információforrás és szórakoztató platform. Állandó jelenléte alapvetően alakította át életvitelünket, miközben egyre inkább összemosódnak a munka és a magánélet, illetve a privát és nyilvános tér határai. A telefonhasználatból származó adatok ezért nemcsak technológiai, hanem társadalmi szempontból is értékes információkat hordoznak.

Az NMHH 2025-ös vizsgálata azt elemezte, hogy a 20–60 éves felnőtt lakosság körében miként jelennek meg a társadalmi különbségek a mobilhasználati mintákban. A kutatás alapját egy 2024 márciusa és májusa között zajló, 508 fő részvételével végzett szoftveres adatgyűjtés, valamint egy ezt kiegészítő reprezentatív online kérdőíves felmérés adta. A vizsgálat különlegessége, hogy a hagyományos társadalmi adatokat valós digitális viselkedési adatokkal vetette össze, nem csupán önbevallásra támaszkodva.

Forrás: Magnific

A kutatásban három generáció – az X, Y és Z – képviselői szerepeltek. A legfiatalabb és legidősebb résztvevők között közel negyven év korkülönbség volt, ami technológiai tapasztalatok szempontjából is jelentős eltéréseket eredményez. A mintában így egyaránt jelen voltak a digitális bevándorlók és azok a fiatalok, akik már az internet és az okostelefonok világába születtek bele.

Az eredmények szerint fordított arány figyelhető meg a társadalmi státusz és a napi képernyőidő között. A vezető beosztású, magasabban képzett értelmiségiek átlagosan napi 2 óra 3 percet töltöttek telefonhasználattal, míg a szakképzetlen munkások esetében ez az idő közel három óra, pontosabban 2 óra 58 perc volt. A különbség részben abból fakad, hogy az alacsonyabb státuszú csoportok számára a mobiltelefon gyakran az egyetlen digitális eszköz, amelyet munkára, kapcsolattartásra és szórakozásra egyaránt használnak, míg a magasabb státuszú felhasználók több eszközt párhuzamosan alkalmaznak.

A legnagyobb eltérés azonban nem a használat mennyiségében, hanem annak céljában mutatkozott meg. Ahogy csökken a társadalmi státusz, úgy tolódik el a telefonhasználat fókusza a produktivitást és önfejlesztést támogató funkcióktól – például pénzügyi vagy egészségmegőrző alkalmazásoktól – a szórakozás és a közösségi média irányába. Az életvitelt segítő alkalmazások használata a magasabb státuszú csoportokban 14–16 százalék körül alakult, míg az alacsonyabb társadalmi rétegekben ez az arány fokozatosan 11 százalékra csökkent.

A közösségi média használata szintén jól kirajzolta a társadalmi különbségeket: a magasabb státuszú csoportokban 24–25 százalékos arány volt jellemző, míg a fizikai munkát végzők – különösen a szakmunkások és a szakképzetlen munkások – körében 29–31 százalékot is elért.

Hasonló tendencia figyelhető meg a mobilos játékhasználatban is. Míg a magasabb társadalmi státuszú csoportokban ez az arány 10–11 százalék körül mozgott, addig a szakmunkások és szakképzetlen munkások körében 15–18 százalékra emelkedett.

A kutatás összegzése szerint a digitális térben is újratermelődnek a társadalmi egyenlőtlenségek. Azok, akik kedvezőbb társadalmi és gazdasági háttérrel – például magasabb végzettséggel vagy jobb anyagi helyzettel – rendelkeznek, hatékonyabban képesek kihasználni az online világ nyújtotta lehetőségeket. Ennek következtében a digitális előnyök tovább mélyíthetik a már meglévő társadalmi különbségeket.

English Summary

A recent study by the Hungarian National Media and Infocommunications Authority (NMHH) highlights the connection between smartphone usage and social status. The research found that people with lower socioeconomic status tend to spend more time on their phones and use them primarily for entertainment and social media, while higher-status groups more often use productivity and lifestyle-related applications. The study combined real digital behavior data with traditional survey methods, providing a more accurate picture of everyday smartphone habits. Researchers also observed clear generational differences between digital natives and older users. Overall, the findings suggest that digital technologies may reinforce existing social inequalities rather than reduce them.