Szenzorok a testen – lezárult a 2009-ben indított All-Fitt projekt
Öttagú magyar konzorcium dolgozott két évig azon a KMOP-projekten, amelynek eredményeképpen elkészült a viselhető szenzorokon alapuló, az idősek és a rendszeresen sportolók életvitelét támogató multimédiás és mobilkommunikációs termék prototípusa. (Képünk illusztráció, nincs köze a félmilliárdos pályázat keretében elkészült termékekhez). A rendszer három alapelemet integrál: a felügyelt személy életfunkcióit monitorozó, testre rögzíthető eszközt, az adatbázist, valamint a regisztrált adatokat megjelenítő portált.
A viselhető eszközökből különböző bonyolultságúak készültek; a legösszetettebb változat kétcsatornás EKG-t és mozgásérzékelőt tartalmaz. Ez utóbbiak rádiós kommunikációval tartják a kapcsolatot a külvilággal; így jutnak el a mért adatok a távoli szerver adatbázisába. A családtagok, orvosok, ápolók az interneten követhetik a távol lévő felügyelt személy szívműködését, mozgását.
A testre helyezhető eszköz tervezésekor az Innomed a kis méretet, az egyszerű kezelhetőséget és a kényelmes viselhetőséget tartotta szem előtt. Alapkövetelmény volt az akkumulátor hosszú élettartama és egyszerű tölthetősége. Az eszköz rádiós úton egy közeli PC-re, illetve Bluetooth-on vagy a mobilhálózaton keresztül egy távoli adatbázisszerverre képes továbbítani a mért adatokat. A Liferay portáltechnológiával készített felhasználói felület tervezésekor az Aitia fiatalos, divatos és ergonomikus portál kialakítására törekedett, és nem feledkezett meg a web 2.0 lehetőségekről sem. Ezen kívül a sportolóknak, vagy olyan személyeknek, akik naponta nagy stressz hatásainak vannak kitéve, elkészítette azokat a készülékeket, amelyekkel ezek a stresszes időszakok kimutathatóak. Az Apertech egy Oracle alapú adatbázisszervert tervezett, amellyel mind a projekt, mind más mérőműszerek adatai letárolhatók, és elemezhetők. Az adatbázis adatai csak az adatok tulajdonosai számára érhetőek el, betartva az adatvédelmi törvényeket.
„A projektben megterveztük és kifejlesztettük a rendszert, majd elkészítettünk néhány prototípust. Eddigi munkánknak azonban csak akkor van igazi értelme, ha a rendszer minél több idős ember és sportoló életvitelét támogatja. A következő feladat tehát az, hogy megszervezzük a gyártást, továbbá partnereket keressünk a szolgáltatáshoz. A szerszámozáshoz, a sorozatgyártáshoz, a marketinghez és a rendszer majdani működtetéséhez sok-sok pénzre van szükség. Az elkövetkező időszak nagy kérdése, vajon beindíthatjuk-e a sorozatgyártást, és találunk-e partnereket ahhoz a szolgáltatáshoz, amit még a konjunktúra idején álmodtunk meg” – fogalmazott Dévai Endre, az Innomed Zrt. elnöke. A további tervek között szerepel az is, hogy olyannyira lekicsinyítik az élettani funkciókat érzékelő eszközöket, hogy azokat akár ékszerekbe is be lehet majd építeni.
Kapcsolódó cikkek
- Több mint félszáz cég és új innováció az Invitel pályázatán
- Az IBM bemutatta az egészségügyet támogató informatikai megoldásait
- Mobiltelefonos szolgáltatás cukorbetegek számára
- Online marketinggel a budapesti Állatkertért
- Nincs üzleti siker innováció nélkül
- Öt pályázó jelentkezett a 26 GHz-es sáv elnyerésére
- A Magyar Telekom 2 db 1 MHz szélességű frekvenciablokkot nyert a 900 MHz-es frekvenciaárverésen
- A Magyar Posta konzorciuma nyerte a 900 MHz-es frekvenciasávot
- Pályázatok a biztonságos internet használatról
- Amatőr fotósok is pályázhatnak az Év Esküvőfotósa címre
Prim.hu - Kiemelt hír ROVAT TOVÁBBI HÍREI
21 cég részesült elismerésben a 2024-es Kiválóan Vezetett Vállalatok díjátadóján
Szeptember 26-án, egy díjátadó gála keretein belül lezárult a Deloitte Private 2024-es Best Managed Companies mentorprogramja, mely a hazai magánvállalatok támogatására és elismerésére jött létre. Az idei év során 8 új cég csatlakozott a magyar, és egyben a nemzetközi Best Managed közösséghez, összesen pedig 21 hazai magánvállalat érdemelte ki a minősítést.
Az európaiak csupán 15%-a tudja, hogyan fordíthatja az AI-t a mindennapi élet javára
A Samsung legfrissebb kutatása* rámutat, hogy az európaiaknak csak töredéke érzi magát biztosnak abban, hogy képes használni az AI-t a mindennapokban. A tíz európai országban, több mint 11 000 résztvevő megkérdezésével végzett felmérés szerint a válaszadók több mint fele szeretné, ha az AI egyszerűsítené az életét (53%), fokozná a szórakozási lehetőségeket és javítaná az életminőséget: a takarítás és az időmegtakarítás a prioritások közé tartozik. A válaszadók 42 százaléka örülne, ha az AI segítené az intelligens otthoni eszközök hatékony összekapcsolódását.
Az űrhajósokat is kisegítő, ötvenéves kézi számítógépet is bemutatnak a Kutatók Éjszakáján
A Neumann Társaság idén is izgalmas programmal várja az érdeklődőket a 2024. szeptember 27-i Kutatók Éjszakáján: a szegedi Szent-Györgyi Albert Agorában található Informatika Történeti Kiállításon az idén 50 éves HP-65-öst, a világ első programozható zsebszámológépét is megismerhetik, amely a hetvenes években még az amerikai űrhajósokat is segítette az Apollo-Szojuz program során.
Szenzációs eredmény a Nemzetközi Mesterséges Intelligencia Diákolimpián
A négy magyar versenyző négy medált szerzett az első olyan mesterséges intelligenciára fókuszáló diákolimpián, amelyen nem csapatban, hanem egyéni versenyzésben mérték össze tudásukat. Az IAIO-t (International Artificial Intelligence Olympiad) az első alkalommal szeptember 8-12. között rendezték meg Rijádban.
Kiváló magyar eredmény a Nemzetközi Informatikai Diákolimpián
Négy magyar diák képviselte hazánkat a szeptember 1-8. között Egyiptomban zajlott Nemzetközi Informatikai Diákolimpián (IOI), ami a legrangosabb informatikai világverseny a középiskolás korosztály számára. A magyar fiatal tehetségek egy arany- és egy ezüstérmet szereztek, egyikük pedig dicséretben részesült. A diákolimpikonok a Neumann Társaság tehetséggondozási programja keretében, az ELTE Informatikai Karának együttműködésével készültek fel a versenyre.