IVSZ: néhány éven belül megduplázható a szoftverexport
Az infokommunikációs (IKT) szektor szoftver- és szolgáltatásexportja jelenleg mintegy 275 milliárd forint, és évente 20 százalékos bővülést mutat, a szektor exportja reálisan 3-5 éven belül megduplázható - mondta Vityi Péter, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) alelnöke a szervezet szerdai budapesti konferenciáján.
Ismertette, hogy a hazai IKT szektor árbevétele fele-fele arányban oszlik meg a külföldi multinacionális és a magyar, illetve magyar részvételű vállalkozások között. A hazai kis- és középvállalkozások az árbevétel 29 százalékát, a startup vállalkozások a 10 százalékát adják.
Beszélt arról is, hogy az iparág munkerőhiánnyal küzd, szükség lenne a szakemberképzés növelésére. Hozzáfűzte, hogy Magyarországon évente 2500 diplomás informatikus végez, míg Romániában 8 ezer, Lengyelországban pedig 20 ezer ez a szám.
Egy kérdésre válaszolva, miszerint a magyar informatikusokat nem a nyugat-európai országok számára képezzük-e ki, mivel ott kevesebb az ilyen szakember, Vityi Péter úgy vélekedett, hogy amennyiben "érdekes" munkát tudnak adni számukra a hazai vállalkozások, úgy megelőzhető az elvándorlás.
Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a rendezvényen elmondta: az infokommunikációs vállalatok termelik a GDP 12 százalékát, a szektor exportjának döntő része azonban hardver, a szoftver és szolgáltatás részaránya csak 10 százalék, a cél a hozzáadott érték arányának javítása.
Kifejtette, hogy a külügyi és külgazdasági tárca és háttérintézményeinek átszervezése azt a célt szolgálja, hogy segítse a versenyképes magyar vállalatok külpiacra jutását. Ennek érdekében minden külföldi képviseleten megerősítik a gazdasági diplomáciát, és még több országban nyílnak magyar kereskedőházak, amelyek ügynöki szolgáltatást nyújtanak a magyar exportőröknek.
A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. a héten nyitotta meg a huszonegyedik kereskedelmi képviseletét, az államtitkár szerint jövőre 50-re nőhet a külföldi kereskedőházak száma.
Kapcsolódó cikkek
- Lassul az okostelefonok értékesítése
- Ötszörösére nőttek a 4K TV eladások
- Egyre fontosabb a távmunka és a rugalmas időbeosztás lehetősége
- Drónok támadása
- Üzleti növekedés és innováció: informatikai igazgatók új szerepben
- Ericsson: tízszeresére nő a videóforgalom hat év alatt
- Emberi kérdések, technológiai válaszok − Symposium a digitalizációról
- A városok adhatnak megoldást a jövő kihívásaira
- Elszívják az informatikusokat a termelőágazatok
- Megújíthatják a vállalkozásokat az infokommunikációs eszközök
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Adatok, adatbázisok a háborús bűnökről
A háborús bűncselekmények bizonyítékainak megőrzése és kezelése kulcsfontosságú az igazságszolgáltatás számára, különösen az olyan konfliktusok esetében, mint az Ukrajnában zajló háború. Az Eurojust, az Európai Unió igazságügyi együttműködési ügynöksége, jelentős lépéseket tett ezen bizonyítékok összegyűjtése és megőrzése érdekében, ugyanakkor szükség lenne a közösségi platformok törölt adataira is.
Új raktárnyitásával a Prologis átlépte az 5 millió m²-t a közép-európai piacon
A Prologis, a logisztikai ingatlanok globális piacvezetője, közép-európai portfóliójában meghaladta az 5 millió m²-nyi modern raktárterületet. A lengyelországi Prologis Park Ruda Śląskában található új, 37 000 m²-es raktár megnyitásával a vállalat sikeresen átlépte ezt a határt a régiós portfóliójában.
Pécsett folytatódott a HR Fest: A régió munkaerőpiaci kihívásai és lehetőségei
Március 20-án Pécsett folytatódott a HR Fest, az ország egyik legnépszerűbb HR rendezvénysorozata, amely ezúttal a dél-dunántúli régió munkaerőpiaci kihívásaira összpontosított. Az egész napos eseményen neves szakértők osztották meg tudásukat, miközben a helyi gazdasági szereplők a fiatal munkaerő megtartása és a beruházások ösztönzése érdekében folytattak eszmecserét. A rendezvényen szó esett a British American Tobacco pécsi beruházásáról, valamint a helyi kis- és középvállalkozások növekedési lehetőségeiről is.
Humanoid robotok, Nobel-díj és MI-orvosok: Mi vár ránk a következő évtizedekben?
Ha valakinek rendelkezésére áll 12–14 millió forint, januártól Magyarországon is megvásárolhat egy humanoid robotot. De mit gondolnak a magyarok a technológiai újítások, különösen a mesterséges intelligencia (MI) kapcsán? Elképzelhető-e, hogy a jövőben egy robot nyeri az aranyérmet valamelyik olimpiai sportágban? Vagy akár egy MI nyeri el a Nobel-díjat? Hajlandóak lennének-e MI-orvossal vagy MI-ügyvéddel konzultálni? A legfrissebb nemzetközi kutatás eredményeit most megosztjuk.