Egy magyar fiatal továbbjutott a tudományos versenyek olimpiájára az EU Fiatal Tudósok Versenyén

forrás: Prím Online, 2017. szeptember 27. 14:18

Az Európa Unió által évente szervezett, legjelentősebb és legrangosabb tehetség-kutató és gondozó programnak, a Fiatal Tudósok Versenyének, döntőjét melyre a világ 38 országából érkeztek fiatalok, az idén szeptember 22. és 26. között Tallinnban rendezték meg. Molnár Áron továbbjutott a világdöntőre, az ISEF-re.

A több tízezer, 15-20 év közötti fiatalból kiválasztott döntősök között Magyarországot a Magyar Innovációs Szövetség által, a 2016/2017. évben megrendezett Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny három első díjas pályázatának készítője képviselhette. A magyar delegációt Ivánka Gábor, bírálóbizottsági tag vezette. 

 

A négy lépcsős ifjú tudósok versenyének első két fordulóját a résztvevő országok bonyolítják, ahonnan a kiválasztott legjobb 2-4 pályamunkáról a nemzetközi bírálóbizottság mond véleményt. Ezt követően a kiválasztottak háromnapos, kiállítással egybekötött prezentáción vesznek részt, ahol a nemzetközi zsűri személyes konzultációk során alakítja ki a végleges sorrendet.

 

Az idei döntőn 38 ország több mint 100 fiatalja vett részt. A tallinni döntőn a 89 projekt közül, Molnár Áron (a Székesfehérvári SzC Széchenyi István Műszaki Szakgimnázium végzett diákja, jelenleg a BME hallgatója) az „Új típusú ferrofluidos dőlésérzékelő szenzor” c. projekttel az Intel ISEF (Intel International Science and Engineering Fair) díját nyerte el, ennek köszönhetően részt vehet a 2018 májusában, Pittsburgh-ben megrendezendő tudományos versenyek olimpiáján. A fiatal kutatásának célja egy ferrofluidummal működő dőlésérzékelő szenzor kifejlesztése és tesztelése volt. A kifejlesztett megoldásban a vasmagot egy üvegcellába töltött ferrofluid helyettesíti, ami nanoméretű ferromágneses részecskékből és egy hordozófolyadékból álló folyékony anyag. Az így kapott eszköz egy ferrofluidum maggal ellátott differenciál transzformátor lesz. A jelenleg a piacon megtalálható MEMS (Mikro-elektromechanikai) dőlésszög szenzorok tipikus felbontása század-, illetve ezredfok körüli, tehát az elkészült szenzor pontosságban felül tudja múlni a piaci eszközök jelentős részét. Ebből adódóan felhasználási lehetőségei igen széleskörűek, leginkább az igen pontos szögmérésben segítheti a kutatók és mérnökök munkáját.

 

 

Puskás Dávid (a Bolyai Farkas Elméleti Líceum diákja) pedig a „3D nyomtatott Holdbázis” c. munkájával elnyerte az Európai Űrügynökség (ESA) egyetlen díjnyertes számára felajánlott különdíját. Az ifjú kutató Holdbázis terve az Európai Űrügynökség ötletén alapul, eszerint a Földről odaszállított modul magába foglalna egy automatikusan felfúvódó dóm-szerkezetet, amely tartalmazná az életfenntartó rendszereket, valamint a 3D nyomtató-rovereket. A távvezérlésű mobil-nyomtatók a dómot körbeépítenék megszilárdított holdporral így a bázis megfelelő biztonságot nyújtana. A kutatás célja a 3D nyomtatással előállított bázis kivitelezhetőségének, az ötlet gyakorlatba ültetésének, valamint a követelményeknek (védelem, biztonság, gazdaságosság) való megfelelésnek a vizsgálata.

 

 

A nyertes fiatalok pályázata, a 26. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny leglátványosabb pályamunkáival együtt, szept. 29-én megtekinthetőek lesznek a Kutatók Éjszakáján, az Ericsson Magyarország K+F Központjában (1117 Budapest, Irinyi József u. 4-20.).

 

A következő 2016/2017. évi Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt október 4-én egy szakmai rendezvény keretében hirdetjük meg az Ericsson Magyarország K+F Központjában, ahol szintén lehet találkozni Molnár Áronnal.

Tudomány ROVAT TOVÁBBI HÍREI

Új együttműködéssel gyorsítják a COVID-19 variánsainak azonosítási folyamatát

A koronavírus még fertőzőbb mutánsainak megjelenése magában hordozza annak veszélyét, hogy lelassul a globális felépülés és meghiúsul a vakcinák által nyert immunitás. Annak érdekében, hogy segítsék a kormányokat és az orvosszakmát az új variánsok felismerésében és a gyors reagálásban, az Oxfordi Egyetem és az Oracle egy globális kórokozó-elemző rendszert (Global Pathogen Analysis System, GPAS) hozott létre, amely egyesíti az Oxfordi Egyetem kórokozó-adatokat elemző platformját (Scalable Pathogen Pipeline Platform, SP3) az Oracle felhőalapú infrastruktúrájával (Oracle Cloud Infrastructure, OCI).

2021. május 18. 13:45

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Hétszeres Business Superbrands díjas az ABB

2021. május 17. 16:40

Digitalizációs „bumm” a bankszektorban!

2021. május 4. 19:29

Óvakodjunk a COVID-19 vakcinával kapcsolatos csalásoktól és álhírektől

2021. április 19. 14:58

Új pályázatokat indít az EIT Digital

2021. április 8. 14:15