Így tanultunk meg közlekedni – avagy a KRESZ története és oktatása Magyarországon
A KRESZ története jól mutatja, ahogy a közlekedés szabályozása a forgalom bonyolultságával együtt fejlődött. Alapvető célja mind a mai napig a biztonság növelése, ami azonban más-más hangsúlyt jelentett a történelem folyamán. A kezdeti időszakban a közlekedés alapszabályait alkották meg, ezt követte a motorizáció fejlődése miatt szükséges korlátozások beépítése a szabályozásba. Napjainkban pedig már az emberi tényezőt is figyelembe kell venni, azaz a biztonságot előtérbe helyező közlekedési kultúra kialakítása a feladat.
A közlekedés fejlődésével az oktatásnak is lépést kellett tartani. A nyomtatott formában kiadott, egyre nagyobb terjedelmű oktatóanyagot mára már felváltotta a térben és időben rugalmasan tanulható, mobil eszközökön is működő digitális tananyag, ami nagy felbontású, valós forgalmi környezetben bemutatott videókkal, 3D-s, interaktív animációkkal és szimulációkkal segíti a tanulást.
De honnan is indultunk?
1890-ben született az első olyan jogszabály Magyarországon, amely az egész ország területére érvényes közlekedési szabályokat tartalmazott. Kimondta a „balra tarts, jobbról előzz” elvet – azaz a bal oldali közlekedést –, és előírta azt is, hogy a királyi udvari, katonai, posta-, tűzoltó- és mentőjárműveknek elsőbbséget kell adni.
1900-ban a Magyar Királyi Posta elindította az első automobil-vezetői tanfolyamot. A legelső vezetőjelölteket a biztonság kedvéért még a kerékpározni tudó, a lovakhoz is értő postások közül válogatták ki, a tananyagnak pedig része volt az automobilok szétszerelése és összeszerelése is.
1901-ben jelent meg az első, a fővárosra érvényes közlekedési rendelet, amely szerint az automobilokat számmal kellett ellátni, és sötétedés után az autóknak is kötelező volt bekapcsolniuk a világítást. Az előírt legnagyobb sebesség széles utakon 15 km/óra, keskeny és nagy forgalmú úton 10, lakott területen kívül pedig 30 km/óra volt. Ebben az évben jelent meg az első magyar nyelvű autós könyv is, 1909-ben pedig megkezdte működését az első budapesti magán-autósiskola. Egy évvel később a Magyar Királyi Belügyminisztérium már országos érvényű közlekedési szabályokat fogalmazott meg, amiben csupán 4 jelzőtábla szerepelt – veszélyes útkereszteződésre, vasúti átjáróra, bukkanóra és éles kanyarra hívták fel a figyelmet.
Az első Közúti Közlekedési Rendészeti Szabályzat (KRESZ) 1930. január 1-jén lépett hatályba, egy évvel megelőzve a mobilizációban akkor élen járó Nagy-Britanniát. Többek között előírta az autók kötelező műszaki vizsgáztatását, bevezette a rendszámtáblákat és a járművezetők képzését. A gépjárművek megengedett legnagyobb sebessége lakott területen belül már 20–40 km/óra lett. Magyarország 1941-ben tért át a jobb oldali közlekedésre, ami vidéken július 6-án, Budapesten pedig november 9-én, hajnali három órakor történt meg, de a kis forgalom miatt ez teljesen zökkenőmentesen zajlott.
Közlekedés a II. világháború után
A „második KRESZ” 1950-ben már 217 paragrafusban részletezte a közlekedés szabályait. Bevezették az elsőbbségi szabályt, miszerint a kanyarodó járműveknek elsőbbséget kell adniuk az egyenesen haladók számára. A kanyarodási szándékot – irányjelzővel vagy ennek hiányában karral – már kötelező volt jelezni. Ekkor írták elő a féklámpa használatát, és tilos volt ittasan vezetni. 1953-ban jelent meg a „harmadik KRESZ”, ami már 59 közlekedési táblát tartalmazott.
1962-es a „negyedik KRESZ”: ez már tartalmazta az osztott pályás út és a forgalmi sáv fogalmát, illetve előírta a vasút-közút kereszteződéseknél a fénysorompókat. A közúti jelzőtáblák száma 158-ra nőtt, kötelező lett a kerékpárok kivilágítása, és lakott területen belül a sebességhatárt 60 km/órára emelték. A traffipaxkészülékek 1972-től jelentek meg Magyarországon.
1976-ban megtörtént a KRESZ átfogó reformja, ami bevezette az általános sebességlimiteket. Lakott területen kívül itt jelent meg személyautókra az első korlátozás: autópályán maximum 120, egyéb úton 100 km/óra sebességgel közlekedhettek. Szintén ekkortól írták elő a biztonsági öv használatát.
A KRESZ 1993-as módosítása tartalmazta az európai szabványoknak megfelelő közúti jelzőtáblákat, kötelezővé tette a biztonsági öv használatát minden ülésen, és szigorította a gyermekülések használatát – ez utóbbit egyébként 2002. január 1-jétől tették kötelezővé. 1998. január 1-jétől tilos járművezetés közben kézben tartott „mobil rádiótelefont”, azaz mobilt használni. 2001. május 1-től autópályán már 130 km/órával lehet haladni.
A 2010-es változtatások szintén a közlekedésbiztonság javítását és a balesetek számának csökkentését célozták. Az egyik legjelentősebb újítás az ún. „zéró tolerancia” elvének bevezetése volt, ami az ittas vezetés minden formáját tiltja. Emellett az autóvezetők számára kötelezővé vált a láthatósági mellény használata, ha lakott területen kívül állnak meg. A változások folytatódnak, hiszen már dolgoznak a KRESZ legújabb módosításán, ami várhatóan 2026-tól lép életbe, és többek között szabályozza az elektromobilitási eszközök használatát is.
A KRESZ oktatása az elmúlt 70 évben
1949-ben az államosítás a magán-autósiskolákat is elérte: megalakult az Állami Autóműszaki Intézet (AMI), ami a magániskolák felszerelését és személyzetét is átvette. 1956-ban jött létre az Autóközlekedési Tanintézet (ATI), ami már országos hatáskörű iskolahálózattal rendelkezett. Szakember viszont kevés volt, mert 1956 után nagyon sok, a KRESZ oktatásában dolgozó munkatárs hagyta el az országot.
A 70-es végére a magyar járművezető-képzés újraépült, és szervezettségében, színvonalában elismert, példaértékű volt Európában, pedig nálunk is egyre inkább megmutatkoztak a „motorizációs robbanás” árnyoldalai, és nőtt a súlyos balesetek száma.
1983-ban elindult az emelt szintű szakoktatóképzés, az 1988-as Közlekedési Törvény pedig már tartalmazta a szaktanfolyamok és vizsgák tanterveit, és korszerűsítették a tantárgyi tesztvizsgákat is. 1992-ben megszületett a rendelet, ami a magyarországi képzés és vizsgáztatás átfogó, korszerű szabályozását hozta. A Magyar Vöröskereszt szervezésében az Elsősegélynyújtási ismeretek tanfolyamot és vizsgát 1995-től vezették be.
2012-ben a „B” kategória esetében eltörölték a rutinvizsgát, ami beépült a forgalmi vizsgába. Bevezették az elméleti oktatásban a tantermi képzés mellett a távoktatást (e-learning) is, mára pedig már a tanulók 90%-a ezzel a módszerrel tanulja a KRESZ-t. A digitális tananyag célja már nem csak a vizsga letételéhez elegendő ismeret, hanem mélyebb szintű tudás átadása, ami a biztonságos közlekedést szolgálja, és egy magasabb szintű közlekedési kultúra betartására ösztönöz.
Kapcsolódó cikkek
- Rangos szabadalmi díjat nyert az LG innovatív megoldása
- Fenntartható járműipar és közlekedés: nemzetközi mérnöki konferenciát rendezett a Széchenyi-egyetem
- A Continental kampányt indít a kultúrált és balesetmentes közlekedésért
- Nem akarnak fizetni az M0-n az autósok
- Kognitív mobilitás: új tudományterület forradalmasíthatja a közlekedést
- Technológiai versenyfutás a teherautó- és autóbusz abroncsok terén
- Tíz autósból hét rosszul reagál egy megkülönböztető jelzésű jármű érkezésére
- Újabb üzemanyaghiánytól tart az autósok harmada
- Mesterséges intelligencián alapuló közlekedésirányítási rendszert fejlesztettek ki
- Aki megfizeti a prémium árat, mehet gyorsabban: dugómentesít a Kyndryl Tel-Avivban
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Magyar és szaúd-arábiai digitalizációs fórum Rijádban
A Magyar-Szaúd-Arábiai Digitalizációs Klaszter tagjainak részvételével lezajlott Rijádban a magyar és szaúd-arábiai digitalizációval foglalkozó vállalkozások közötti üzleti kapcsolatok erősítését célzó üzleti fórum.
Gyors fájlátvitel és hatékony hálózati munka a QNAP új adaptereivel
A QNAP Systems, Inc. bemutatta legújabb USB 4 Type-C – 10 GbE hálózati adaptereit, melyeket kifejezetten USB 4 vagy Thunderbolt 3/4 porttal rendelkező Mac-ekhez és Windows PC-khez terveztek. Ezek az adapterek lehetővé teszik a csatlakozást a 10 GbE nagy sebességű hálózatokhoz, jelentősen növelve a felhasználói kényelmet és a munkahatékonyságot.
Vidéki Otthonfelújítási Program: Támogatás már nyugdíjasoknak is
A Vidéki Otthonfelújítási Program 2025 januárjában indult, és a legújabb kormánydöntés értelmében most már a nyugdíjasok is részt vehetnek benne. Bár nehéz pontosan meghatározni, hogy mekkora költséggel kell számolni egy átlagos fűtéskorszerűsítés esetén, van néhány tényező, amelyek segítenek megbecsülni a kiadásokat. Szakértői segítség nyújt a szabályok és a lehetőségek közötti eligibilitásban.
Egyre több egészségpénztár fogadja el a Huawei újdonságát
A nemrégiben Magyarországon elérhetővé vált HUAWEI WATCH D2 okosóra most már több egészségpénztár által is elszámolható. Az okosóra egyedülálló, mivel a világ első csuklón viselhető orvostechnikai eszköze, amely 24 órás ambuláns vérnyomás-monitorozásra (ABPM) képes.
Innovatív akkumulátorok a cseh vasút jövőjéért
Az ABB és a Skoda Group bejelentették első közös partneri együttműködésüket, amely mérföldkőnek számít a vasúti villamosítás területén. Az együttműködés első szakaszában az ABB innovatív Traction Battery Pro Series akkumulátorokat szállít, melyek könnyűek, kompaktak, és úgy lettek tervezve, hogy növeljék a járművek teljesítményét, miközben csökkentik a karbantartás és az állásidő szükségességét.