Nem minden közügy, amiről a média beszámol
Helytelen közügynek minősíteni egy történést pusztán azért, mert azt médiafigyelem övezi – egyebek mellett erre mutat rá a Koltay András és Szomora Zsolt által szerkesztett új könyv. A kötet hazai bíróságok több száz egyedi döntésén keresztül mutatja be a szólásszabadság és a személyiségvédelem ütközésének kérdéseit, rávilágítva arra is, hogy egy közlés nem jogellenes önmagában azért, mert valótlan tényállítást tartalmaz, illetve hogy a vélemények rendkívül széles körben védettek a joggyakorlatban.
„A hírnév- és becsületvédelem joggyakorlata a polgári és büntetőjogban” címmel újabb hiánypótló jogtudományi kötet jelent meg az ORAC Kiadó és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) együttműködésében. A szerkesztőkön kívül a kötet szerzője Kovács Helga, Monori Zsuzsanna, Sorbán Kinga és Szikora Tamás. A mű egy olyan átfogó kutatás eredményeit foglalja össze, amely egyedülálló módon csaknem ezer hazai hírnév- és becsületvédelmi ügyet (illetve az azokban született valamennyi döntést) vett górcső alá.
A kötet kiemelt figyelemmel vizsgálja, hogy a bíróságok milyen érvek alapján tekintenek valakit közszereplőnek, illetve milyen szempontok szerint döntik el, mi számít közügynek, amelyre vonatkozóan a szólásszabadság kiemelt védelemben részesül. A szerzők hangsúlyozzák: az, hogy egy ügy sokak figyelmét felkelti, önmagában még nem indokolja, hogy az abban érintettek személyiségi jogait korlátozzák. Hozzáteszik: ez alapján hibásnak tekinthető az a bírósági gyakorlat, amely kizárólag a közérdeklődésre hivatkozva minősít egy esetet közügynek. Úgy fogalmaznak: ez a megközelítés – helytelenül – a médiát emeli döntéshozói szerepbe, hiszen az értelmezés mentén bármely ügyet közügyként definiálhatnánk, amelyről a sajtó beszámol, és amely ezáltal felkelti a tömegek érdeklődését.
A szerzők vitatják azt a bírói gyakorlatot is, amely önmagában azért minősít jogellenesnek egy közlést, mert az valótlan tényállítást tartalmaz. Az Alkotmánybíróság joggyakorlata szerint ugyanis bizonyos körülmények között akár valótlan tényállítások is jogszerűek lehetnek, ha azok közszereplők közügyekben betöltött funkciójához kapcsolódnak, és nem szándékos hazugságról van szó, illetve a közlő nem járt el súlyosan gondatlanul.
A mű arra is rámutat, hogy a tényállítások és vélemények elhatárolásakor a bíróságok jellemzően figyelmen kívül hagyják, hogy az utóbbi körbe utalt közlések nagy része nem tisztán véleménynyilvánítás. A bírák többnyire tényekre épülő véleményekkel találkoznak, ezeket azonban sok esetben tisztán véleményközlésekként azonosítják. A szerzők hangsúlyozzák: a jövőben szerencsésebb lenne a közlések köztes, árnyaltabb bírói értelmezése, a tényállításon alapuló véleményközlések e jellegének figyelembevétele, és elhatárolása a teljesen szubjektív véleményektől.
A kötet bemutatja azt is, hogy miképp határozzák meg a bíróságok az emberi méltósághoz való jog jelentéstartalmát. A szerzők emellett az újságírói beszéd szabadságának gyakorlati terjedelmét és a közvetítő szolgáltatók felelősségével kapcsolatos bírói érveléseket is vizsgálják. „A hírnév- és becsületvédelem joggyakorlata a polgári és büntetőjogban” című kötet izgalmas és tanulságos olvasmány jogászok, kommunikációs szakemberek, közszereplők, véleményformálók és mindazok számára, akik érdeklődéssel fordulnak a témához.
A kiadvány megvásárolható az ORAC Kiadó honlapján.
Kapcsolódó cikkek
- Szerződéses vállalások teljesítését vizsgálta a Médiatanács
- Közösségi média nélkül ma már szinte lehetetlen érvényesülni
- Médiaszolgáltatók műszaki fejlesztéseit támogatja a Médiatanács
- Újévi fogadalmak nyomában: a média hatása a nők testképére
- Sajtószabadság nélkül demokrácia sincs
- Az MI terjedése is a globális platformoknak kedvez
- Okosan a karácsonyi rohanásban! Válogassunk megfontoltan a mobilszolgáltatók ajánlatai között
- Nincs karácsony Kevin nélkül: górcső alatt a televíziós ismétlések
- Az AI sem tudja, mégis kitalálhatja, hol nyugszik Attila király
- Elindult az NMHH Podcast 2. évada, fókuszban az online gyermekvédelem témájával
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Úttörő adatkezelési megoldás az SAP és a Databricks partnerségében
Az SAP bejelentette legújabb, úttörő megoldását, az SAP Business Data Cloudot, amely egységesíteni képes a vállalatoknál az SAP rendszereiből és külső forrásokból származó adatokat. Ez biztosítja azt a megbízható adatalapot, amelyre a vállalatoknak szükségük van a megalapozott döntésekhez és a mesterséges intelligencia hatékony és megbízható működtetéséhez. A megoldás összehangolja a szervezet kritikus alkalmazásainak adatait adatmérnöki és üzleti analitikai képességek révén, ami magasabb szintre emeli az áttekinthetőséget és az innovációs képességek kibontakozását.
A TCL elnyerte az EcoVadis 2025 arany minősítést
A TCL, a funkciókban gazdag okostelefonok, táblagépek és csatlakoztatott eszközök kijelzőinek úttörője elnyerte az EcoVadis 2025 arany minősítést, mellyel a vállalat kiemelkedő környezetvédelmi, társadalmi és kormányzási (ESG) teljesítményét ismerték el. Ez a rangos tanúsítvány az összes kiértékelt vállalat top 2%-ába helyezi a TCL-t, megerősítve ezzel a világ legfenntarthatóbb vállalatai között elfoglalt helyét.
Online és offline sikerek a MediaMarktnál
Annak ellenére, hogy a gazdasági helyzet továbbra is nehéz, a MediaMarkt anyavállalata, a Ceconomy az első negyedévben jelentős forgalom- és nyereségnövekedést ért el a 2024/25-ös pénzügyi évben. A cégcsoport közleménye szerint az eredmények azt mutatják, hogy a MediaMarkt stratégiája, amely egyszerre és összehangoltan van jelen az online térben és a hagyományos üzletekben, azaz az omnichannel modell, sikeresnek bizonyult.
Bosch: 54 milliárdos beruházás és új raktárkapacitás
A Bosch, a globális technológiai és szolgáltatási vállalat, átadta legújabb, csúcstechnológiás logisztikai és disztribúciós központját Miskolcon. A központ, amelynek építése 2021-ben kezdődött, a Robert Bosch Power Tool Kft. több mint 54 milliárd forintos beruházásával valósult meg.
Ezek okozhatják a legtöbb meglepetést idén a kriptopiacon
A BITmarkets kriptovaluta-tőzsde közzétette listáját 2025 TOP 5 kriptós meglepetéseiről. A Cardano és a SUI mellett három új szereplő is helyet kapott, amik potenciálisan átalakíthatják majd a szektort: az XRP, a Dogecoin és a Stellar.