Kiskorú influencerek a közösségi médiában
A mai világ véleményformálói az influencerek, akik gyakran márkanagykövetekként működnek, és ismertségükre alapozva építenek pénzügyi modelleket. De miért bízzuk éppen az online média szereplőire, hogy eligazítsanak bennünket az élet különböző területein, legyen szó egészséges életmódról, gyereknevelésről vagy öltözködésről? Ezt a kérdést teszik fel az NMHH Podcast gyermekek online biztonságával foglalkozó nyolcadik adásában Aczél Petra kommunikációkutató, az NMHH Médiatudományi Intézetének kutatásvezetője és Guld Ádám médiakutató, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi docense.
Manapság az „instant szakértők” korát éljük, ami azt jelenti, hogy bárki kezdhet foglalkozni egy témával anélkül, hogy valóban szakértője lenne – hangzik el az adásban. Az „instant szakértők” hitelesítése a nézettségtől függ: ha egy influencert sokan követnek, egy idő után sokan elfogadják hitelesnek azt, amit mond vagy mutat.
Az adásban megszólaló szakértők a „kidfluencerek”, azaz a kiskorú influencerek kapcsán arra figyelmeztetnek, hogy problémás, ha egy gyereket gazdasági haszonszerzés céljára használnak. A szakemberek rámutatnak arra is, hogy aki tartalomkészítőként arccal és névvel jelenik meg a közösségi médiában, az előbb-utóbb találkozni fog olyan felhasználókkal, akik sértő, provokatív kommentekkel támadják a tartalmát. Egyetlen gyermek sem rendelkezik olyan érettséggel, hogy megfelelően kezelni tudja az ilyen típusú támadásokat.
A kidfluencerek esetében tehát a gyermekmunka árnyéka is felvetődik, ráadásul sosem lehet biztosan megítélni, hogy 10-15 év múlva hogyan hat a gyermekkorban történt nyilvános szereplés a felnőttként való boldogulásukra. Miért tennénk a gyermekeink lelkére olyan nyomot, ami egész életükben kísérteni fogja őket? – kérdezi Aczél Petra az adásban.
A figyelemért folytatott versenyben a legtöbb influencer arra kényszerül, hogy ne a valóságot mutassa, hanem egy túlszínezett, túlfilterezett illúziót, ami eltávolodik a valóságtól – és ezt a gyerekek nem tudják teljesen felfogni. Ahogyan azt sem, hogy az influencer érdeklődésének középpontjában nem a felhasználó, hanem a gazdasági haszonszerzés lehetősége áll – figyelmeztet Guld Ádám.
Az NMHH gyermekvédelmi podcastsorozata elérhető a hatóság közösségimédia- és streamingfelületein: a YouTube-on, az Apple Podcastsen és a Spotifyon. Az adások kétheti rendszerességgel kerülnek fel az NMHH felületeire.
English Summary
The podcast discusses the growing influence of online personalities, especially influencers, who build financial models based on their fame. Experts question why we look to these figures for guidance on topics like health, parenting, and fashion. The discussion also highlights the risks of child influencers ("kidfluencers"), particularly the potential harm of using children for economic gain and the long-term effects of public exposure. Additionally, the experts warn about the unrealistic portrayals often presented by influencers, which can mislead young audiences.
Kapcsolódó cikkek
- Új pályázati lehetőségek a televíziós műsorkészítők számára
- TikTok-szokások Magyarországon: Mennyire népszerű a platform?
- Magyar tehetségek a CanSat műholdépítő versenyen
- A távközlési fejlesztések döntéshozói Budapesten találkoztak
- A csomagautomaták térhódítása Magyarországon
- A gamer élet rejtelmei: Hogyan hatnak a videójátékok a gyerekek fejlődésére?
- Médiatanács: Hogyan harcoljunk a jogellenes hozzászólások ellen?
- A Médiatanács újabb műsorkészítési támogatásokat hagyott jóvá
- Sporttartalmak a médiában: Hogyan változnak a szokásaink?
- 120 milliós támogatás a közösségi médiaszolgáltatóknak
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A pillanatok művészete – Fotózz úgy, mint még soha
Örömmel mutatjuk be legújabb közösségi média kampányunkat, amely arra hív, hogy gondold újra, mit is jelent megörökíteni az élet legértékesebb, legmúlékonyabb pillanatait. A „Ragadd meg a pillanatot!” kampány a HONOR 400 Lite erejét mutatja meg: egy eszközt, ami segít, hogy semmi fontos ne maradjon ki.
Díjazták a szellemi tulajdon hazai példaképeit
A Szellemi Tulajdon Világnapja alkalmából idén is átadták a rangos Millenniumi Díjakat. Az elismerést olyan intézmények, vállalkozások és szellemi műhelyek kapják, amelyek kiemelkedő munkát végeznek a szellemi tulajdon védelmében, és fontos szerepet játszanak a magyar innováció előmozdításában. A 2025-ös év díjazottjai: a Music Hungary Szövetség, a Dalfutár című műsor, a Hagyományok Háza, a Mezőgazdasági és Ipari Mikroorganizmusok Nemzeti Gyűjteménye (MIMNG), valamint a Nivelco Ipari Elektronika Zrt.
Zöldebb, okosabb, elérhetőbb: A Xiaomi 2024-es ESG jelentése
A Xiaomi Corporation (a továbbiakban „Xiaomi” vagy „Vállalatcsoport”), a világ egyik vezető fogyasztói elektronikai és okoseszközöket gyártó vállalata, bemutatta hetedik éves környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) jelentését.
Digitális igazság vagy illúzió? – Védekezés a deepfake ellen
Az internetes térben egyre súlyosabb problémát jelent a deepfake technológia térnyerése, amely mesterséges intelligencia segítségével hoz létre megtévesztő képeket, videókat és hanganyagokat. A technológia fejlődésével egyre nehezebb megkülönböztetni a valós és a mesterségesen generált tartalmakat, ami komolyan rontja az online információkba vetett bizalmat.
Tízből kilenc mozilátogató fontosnak tartja a korhatár-jelöléseket
A mozilátogatók többsége elégedett a filmek hazai korhatár-besorolási rendszerével, és úgy véli, ez hatékony eszköze a gyermekek védelmének – derül ki a Nemzeti Filmiroda és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közös kutatásából. A felmérésből az is kiderül, hogy a magyarok közel fele nincs tisztában azzal, hogy a korhatár-besorolások csak ajánlások, nem kötelező érvényű előírások.