Hírfogyasztási szokások Magyarországon
Nem elsősorban a médiatermékek témája, politikai irányultsága, célközönsége vagy demográfiai összetétele, hanem leginkább azok típusa befolyásolja a hírfogyasztók közötti főbb csoportosulások kialakulását Magyarországon – többek között ez derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb kutatásából, amelyet a Társadalomkutató Kft. közreműködésével végeztek 2024. december 4. és 20. között. A reprezentatív felmérés szerint a magyar lakosság hírfogyasztási szokásait nem kizárólag ideológiai vagy pártpolitikai szempontok határozzák meg – a médiafogyasztás sokszínű, és csak kevesen zárkóznak be egy-egy véleménybuborékba. A tájékozódás fő szempontja inkább a választott médiatípus.
A kutatás a lakosság hírfogyasztási szokásait vizsgálta, különös tekintettel nemcsak a hagyományos hírforrásokra – televíziókra, rádiókra, nyomtatott sajtóra és online hírportálokra –, hanem a közösségi oldalakra, videómegosztókra, blogokra, fórumokra, podcastokra és influenszerek által készített tartalmakra is.
Az eredmények alapján a közösségi média és a televízió a két legmeghatározóbb csatorna: a megkérdezettek 71%-a a közösségi oldalakon, 69%-a pedig televízión keresztül jut el hírekhez. Az online hírportálokat a 16 év feletti internetezők több mint fele (55%) használja rendszeresen. Emellett a videómegosztó platformok (38%) és a rádiók (35%) is jelentős szerepet töltenek be. Egyre többen tájékozódnak podcastokból (18%), blogokból és fórumokból (15%), valamint influenszerektől (14%). A nyomtatott sajtó azonban háttérbe szorult, rendszeres hírforrásként csupán a válaszadók 11%-a jelölte meg.
A különböző fogyasztói csoportok között leginkább az igazságszolgáltatásba és a politikusokba vetett bizalom, az egészségi és élethelyzettel való elégedettség, valamint a gazdasági kilátások és a kormányzati teljesítmény megítélése mentén rajzolódnak ki törésvonalak. Ugyanakkor a környezetvédelem fontossága, a háborús konfliktusoktól, a mesterséges intelligenciától, illetve a globális felmelegedéstől való félelem terén széles körű egyetértés mutatkozik.
English Summary
A recent representative study conducted by the National Media and Infocommunications Authority (NMHH) in cooperation with Társadalomkutató Kft. reveals that in Hungary, the type of media people consume plays a greater role in shaping audience groups than political stance, target demographics, or content themes. Social media (71%) and television (69%) are the dominant sources of news, followed by online news portals (55%). The study also shows that most people rely on a diverse range of information sources, with only a small minority confined to ideological "bubbles." While there is division over political trust and economic outlook, there is broad consensus on concerns such as climate change, war, and the impact of artificial intelligence.
Kapcsolódó cikkek
- Külföldi médiahatóságokat is érintő ügyekről döntött a Médiatanács
- Tízből kilenc mozilátogató fontosnak tartja a korhatár-jelöléseket
- Jogellenes műsorok miatt marasztalták el az RTL-t
- A helyi rádiók továbbra is erős szereplői a hazai médiapiacnak
- Digitális jövő: hogyan viszonyulnak a tinédzserek az MI-hez?
- Podcastláz Magyarországon: Már a lakosság kétharmada követ adásokat
- Mit reklámozunk és kinek? – A magyar reklámpiac változásai 2024-ben
- Az év legolvasottabb online tartalmai
- Káros mintákat közvetített az egzotikus reality
- 125 millió forint támogatás közösségi médiaszolgáltatóknak
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Szegeden debütált az ország első hibrid okosboltja
A Coop Szeged üzlethálózatában indult el az ország első hibrid okosboltja, amely a 247 Shop mobilalkalmazáson keresztül érhető el. Az üzlet nappal hagyományos kiszolgálással működik, zárás után pedig teljesen automatizált üzemmódra vált, így bolti személyzet nélkül is elérhető marad a vásárlók számára. A boltot a magyar fejlesztésű Laurel technológia tette lehetővé, és akár kisebb települések fenntartható kisboltmodelljeként is működhet.
Rekordszámú illegális tartalom: Az INHOPE riasztó éves jelentése
Napvilágot látott az INHOPE – a gyermekek online szexuális kizsákmányolása ellen fellépő nemzetközi szervezet – 2024-re vonatkozó éves jelentése. A szervezet tagjai, köztük a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által működtetett Internet Hotline, tavaly közel 1,64 millió olyan online tartalmat azonosítottak, amelyek feltételezhetően gyermekek szexuális bántalmazását ábrázolták.
Új utak a bizonytalanságban – Online tanfolyamok segíthetnek a pályakezdő fiataloknak
Egyre több érettségizett fiatal bizonytalan abban, merre induljon tovább, és halogatja a pályaválasztást. Számukra jó megoldást kínálhatnak a rövid, gyakorlati tudást nyújtó online képzések – mondja Nagy László oktatási szakértő. Ezek a tanfolyamok néhány hét alatt elvégezhetők, és olyan népszerű területeket fednek le, mint a webdesign, videókészítés vagy a mesterséges intelligencia. A cél: ne teljenek el tétlenül azok a hónapok sem, amikor már túl vannak az iskolán, de még nem találták meg a következő lépést.
Mesterséges intelligencia: az új ipari forradalom?
A PwC legújabb tanulmánya szerint a mesterséges intelligencia (AI) a következő tíz évben évente akár egy százalékponttal is gyorsíthatja a globális gazdasági növekedést. Ez a hatás a 19. századi ipari forradalom idején tapasztalt fejlődéshez mérhető.
Új szabályok, magasabb bérek: így alakul idén nyáron a diákfoglalkoztatás
Közeleg a nyári szünet, a diákmunka iránti kereslet pedig már most érezhetően megnőtt. A legnépszerűbb állásokat szinte napok alatt betöltik, miközben a cégek is egyre inkább a diákfoglalkoztatás felé fordulnak – részben az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) szigorodó szabályozása miatt. A Mind-Diák Szövetkezet friss adatai alapján 2025 nyarán az átlagos órabér bruttó 2000 forint körül mozog, de bizonyos – főként gyakornoki – pozíciókban ez akár 3000 forint felett is lehet.