Jogviták a közösségi médiában – Mit tehet a felhasználó, ha törlik a tartalmát vagy fiókját?
Az online kommunikáció térnyerése új, izgalmas jogi kérdéseket vet fel, különösen a felhasználók és a közösségi média platformokat működtető szolgáltatók kapcsolatát illetően. Egyre gyakoribb kérdés, hogy ha egy szolgáltató eltávolít egy jogsértőnek minősített bejegyzést, vagy akár véglegesen törli egy felhasználó fiókját, van-e jogi lehetőség e döntés megtámadására. Gass István, az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője ismerteti a joggyakorlatot.
Elvárható-e, hogy a platform fellépjen a jogsértő tartalommal szemben?
Igen, ez jogilag és társadalmilag is elvárható. A közösségi oldalak nemcsak jogosultak, hanem kötelesek is megakadályozni a jogsértő tartalmak terjedését, mert csak így előzhető meg a jogsérelmek bekövetkezése. Mivel a jogi szankciók általában utólagosak, a szolgáltatók szerepe kulcsfontosságú a megelőző jogvédelemben. Ezt szolgálja például a „notice and takedown” rendszer is, amely a tárhelyszolgáltatók felelősségét is szabályozza.
Jogvita egy törölt felhasználói fiók ügyében – magyar bírósági döntés
Egy magyar ügyben a közösségi média szolgáltató – többszöri figyelmeztetés után – véglegesen törölte egy felhasználó fiókját, mert az több bejegyzésével megsértette a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályokat. A felhasználó polgári pert indított, kérve fiókja visszaállítását, azzal az indokkal, hogy ezzel megsértették a véleménynyilvánításhoz és kapcsolattartáshoz fűződő személyiségi jogait.
A bíróságok döntése: szerződéses kérdés, nem alapjogi
A Szegedi Törvényszék és az ítélőtábla is elutasította a keresetet. Indoklásuk szerint a felek között szerződés jött létre, melynek feltételeit a felhasználó regisztrációkor elfogadta. Ennek alapján a szolgáltató maga határozhatja meg, milyen tartalmakat engedélyez, és jogszerűen törölheti a szabályokat sértő fiókokat.
A Kúria végső, precedens értékű döntése is megerősítette: az ilyen esetek szerződéses jogvitának minősülnek, nem pedig alapjogi kérdésnek. A platform által meghatározott tartalmi szabályokat kell vizsgálni, nem pedig a felhasználó véleményének jogszerűségét. A szolgáltató tehát a felhasználási feltételek alapján jogosult dönteni a tartalmak törléséről.
A jövőben változhat a gyakorlat?
– A közösségi oldalak egyre aktívabban ellenőrzik a tartalmakat, a felhasználói panaszok pedig növekvő tendenciát mutatnak. Ez alapján a jövőben újabb ügyek és bírósági döntések várhatók, amelyek árnyalhatják a jelenlegi, szigorúan szerződéses megközelítést – mondta Gass István, az Oppenheim Ügyvédi Iroda szakértője.
English Summary
The rapid growth of communication via social media platforms raises important legal questions, particularly concerning the relationship between users and service providers. A recent Hungarian court case addressed whether a user can legally challenge the deletion of their account after posting content deemed as hate speech. The courts, including the Curia (Supreme Court), ruled that the platform acted within its contractual rights, as users accept the terms and content rules upon registration. Therefore, the matter was treated purely as a contractual dispute, not a violation of fundamental rights like freedom of expression. This decision highlights the strong legal position of platforms and the limits of users' legal recourse in such cases.
Kapcsolódó cikkek
- Jog, laikusoknak – Hogyan segíthet az AI eligazodni a paragrafusok tengerében?
- Új néven és kibővített feladatkörrel folytatja munkáját az IAB Hungary szakmai csoportja
- Kritikus gondolkodás nélkül a digitális világban – veszélyben a magyar médiafogyasztók
- Adatvédelem egyszerűbben: GDPR könnyítések jöhetnek a kisebb cégeknek
- Miért vonakodnak a nagy filmstúdiók az AI használatától?
- Az Instagram uralja a tinik világát – így netezik a Z generáció
- Hírfogyasztási szokások Magyarországon
- Digitális igazság vagy illúzió? – Védekezés a deepfake ellen
- Kiskorú influencerek a közösségi médiában
- TikTok-szokások Magyarországon: Mennyire népszerű a platform?
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
„Podcastes világban élünk” – A rádiózás múltja, jelene és jövője egy műsorban
A podcastek egyre növekvő népszerűsége arra mutat rá, hogy erős hallgatói igény van a szóbeli tartalmakra, a jelenségre pedig a rádióknak is reflektálniuk kellett – egyebek mellett erről beszélt Jáksó László és Várkonyi Attila a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete (RAME) jubileumi podcast-sorozatának első adásában.
Új szintre emelt videóhívások: itt a Sandberg 4K-s, távirányítós webkamerája
A dán Sandberg legújabb technológiai újdonságai – egy 4K-s felbontású USB-C/A webkamera és egy USB-C-s Bluetooth-adapter – kifejezetten a mai digitális munkavégzés és szórakozás igényeihez igazodnak. Legyen szó professzionális felhasználókról vagy hétköznapi feladatokról, ezek az eszközök növelhetik a hatékonyságot és a felhasználói élményt.
A home office helyzete és kihívásai Magyarországon
A rugalmas munkavégzési formák, különösen az otthoni munka („home office”) iránti igény folyamatosan nő a munkavállalók körében. Ennek ellenére a magyar dolgozók 81%-a jelenleg nem tud élni ezzel a lehetőséggel – derül ki a WHC Csoport legújabb munkaerőpiaci elemzéséből. A home office nemcsak a munkavégzés helyét változtatja meg, hanem hosszú távon a munkához való viszonyt is átformálja.
Ki ül a volán mögött, ha nincs sofőr? – Az önvezető autók felelősségi dilemmái
Ki felelős, ha egy önvezető autó balesetet okoz – az utas, a gyártó vagy maga az algoritmus? Milyen autonóm szintet értek el a ma forgalomban lévő járművek, és ez milyen hatással van a közlekedésbiztonságra? Az önvezető autók körüli kérdések továbbra is élénk vitát váltanak ki, jóllehet a lidar, radar és kamerák integrált használata már ma is egy biztonságosabb jövő ígéretét hordozza. Dr. Herke Csongor és Kis Kornél István – a téma két neves szakértője – a technológia jogi és műszaki kihívásait vizsgálták meg közelebbről.