Prim Hírek

Mit tanulhat az AI Bartóktól és Kodálytól? Miért vallja Geszti Péter, hogy az alkotás maradt a legemberibb tevékenység? És mit jelent ma dalszerzőnek lenni, amikor a zeneipar, a technológia és a figyelem új szabályok szerint formálódik? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ a Dalszerző Bookazin, az Artisjus különleges kiadványa, amely 2025-ben a magyar dalszerzés évét ünnepli.

A tematikus év három egymásba fonódó történetre épül: hatvan éve írták meg Szörényi és Bródy az első magyar nyelvű beatdalokat, százhúsz éve indult Bartók és Kodály népzenei gyűjtése, és százötven éve született Huszka Jenő, az operett mestere és a hazai szerzői jogvédelem úttörője. Esszék, interjúk és fotós anyagok mutatják be, hogyan változik a zene szerepe a technológia korában, és mitől marad emberi minden, ami dalban születik. A százoldalas kiadvány nem csupán magazin, hanem időkapszula is, ahol a magyar zenei kultúra múltja, jelene és jövője találkozik.

A Dalszerző különszám nemcsak olvasnivaló: könyvespolcra illő, gazdagon illusztrált, archív és kortárs fotókkal teli kiadvány, amely lassú, elmélyült olvasást kínál. A dal érték – és ez a lap is annak megőrzéséről szól.

„Ez a kezdeményezés reményeink szerint közelebb hozza a közönséget az alkotókhoz, és ráirányítja a figyelmet arra, hogy a dal – legyen az népdal, műdal, rock, popdal vagy kortárs zene – régóta része kultúránknak és nemzeti identitásunknak” – mondja Németh Alajos Lojzi, az Artisjus elnöke.

„A tematikus év három szálát úgy fonjuk össze, ahogy a valóságban is folyamatosan találkoznak és átszövik egymást. Célunk, hogy ez a könyvespolcon elférő, színes, tartalmas és bármikor fellapozható bookazin útmutatóként szolgáljon a jövőbe. Olyan jövőbe, amelyben a dal, kultúránk egyik legfontosabb alapegysége, komoly kihívásokkal szembesül a mesterséges intelligencia és a szintetikusan generált tartalmak korában” – írja Horváth Gergely főszerkesztő.

A tartalomról:

Stumpf András esszéje új megvilágításba helyezi Szörényi és Bródy közös örökségét, Szűcs Krisztián pedig egy közelgő novelláskötetéből közöl részletet, hogy bemutassa, miként válik a dal irodalommá. Both Miklós az AI és a népzene kapcsolatát elemzi, Geszti Péter pedig arról ír, mit jelent embernek maradni a technológia korában.

A beat örökségét több generáció szemszögéből mutatja be egy körkérdés: az Ivan & The Parazol, a Blahalouisiana, a Carson Coma, valamint a Kisbetűs Ünnepnapok tagjai beszélnek arról, mi él tovább a hagyományból – tudatosan vagy öntudatlanul. Szabó Attila (Csík Zenekar) a magyar beat és folk kapcsolódási pontjait tárja fel, míg a főváros 6+1 emblematikus beat-helyszínének krónikája megmutatja, hogyan vált a zenehallgatás otthoni élménye közösségi eseménnyé.

Gyöngyösi Levente és Dr. Ertüngealp Alpaslan hidakat rajzolnak az Illés-örökség és Bartók világa között. A lapszám írásai a beat forradalmától a vasfüggönyön túli exportkísérletekig, Cseh Tamás örökségétől Huszka Jenő úttörő munkásságáig kalauzolnak – egyszerre múltidézők és jövőbe tekintők. A „Birtoklás eszközei” című írás a kazettától a streamig követi a zenehallgatás és birtoklás változását, megmutatva, miként formálódik a zene élménye az idők során.

English Summary

Sixty years ago, Szörényi Levente and Bródy János tuned Hungary into a new rhythm, giving birth to the beat and a generation’s voice. The Dalszerző Bookazin, published by Artisjus, revisits this pivotal moment while exploring over a century of Hungarian music history—from Bartók and Huszka to modern beats, from vinyl to algorithms. Richly illustrated with archival and contemporary photos, the magazine reflects on how songs remain alive in the age of technology. Featuring essays, interviews, and stories, it examines what it means to be a songwriter today and celebrates 2025 as the Year of Hungarian Songwriting. More than a magazine, it’s a time capsule capturing the past, present, and future of Hungary’s musical culture.