Rádió 100: szakértők szerint a jövőt nem várni kell – hanem építeni
A jövőt nem várni, hanem alakítani kell – ez volt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete (RAMOE) közös podcastsorozata, a Rádió 100 záróepizódjának fő üzenete. A magyar rádiózás századik születésnapját ünneplő sorozat 20. részében a szakértők a hangalapú tartalomszolgáltatás következő évszázadának technológiai, kulturális és üzleti kérdéseit járták körül, szóba hozva többek között a mesterséges intelligencia hatását, a digitális átállást és az analóg sugárzás stratégiai szerepét.
A jubileumi műsorban Kalmár Tibor műsorvezető Vári Pétert, az NMHH főigazgató-helyettesét, Rab Árpád jövőkutatót és digitáliskultúra-szakértőt, valamint Ürge Dezsőt, a RAMOE elnökét kérdezte arról, merre tart a rádiózás a 21. században.
Vári Péter hangsúlyozta, hogy a rádió az utolsó, még analógként nyilvántartott elektronikus hírközlési szolgáltatás, amelynek legnagyobb előnye az olcsó, egyszerűen elérhető technológia. Különösen nagy jelentősége van vészhelyzetben, hiszen a lakosság gyors tájékoztatásának egyik legmegbízhatóbb eszköze. Mint mondta, nem kizárt, hogy a jövőben akár az űrben vagy a víz alatti kutatások során is a rádió lesz az elsőként alkalmazott kommunikációs platform.
Miközben naponta mintegy ötmillióan hallgatnak rádiót Magyarországon, a médium az online platformok térnyerése ellenére is megőrizte erejét. Ugyanakkor mára többplatformos műfajjá vált: a hagyományos FM-adás önmagában kevés, jelen kell lenni a közösségi médiában és online sugárzási felületeken is – emelte ki Ürge Dezső.
Az elmúlt évtizedek legnagyobb technológiai fordulata a visszahallgatható, lekérhető tartalmak megjelenése volt, amelyek lehetővé teszik, hogy a hallgatók saját időbeosztásuk szerint fogyasszák a műsorokat. A mai média környezetben viszont a fő kihívás a zajból való kiemelkedés, hiszen bárki könnyen tartalomgyártóvá válhat. Rab Árpád szerint a siker feltétele továbbra is a professzionalizmus, és egyre hangsúlyosabb az online hitelesség megőrzése, különösen az MI-generálta tartalmak elterjedésével.
A jövő rádiózását az is meghatározza, hogy az audioalapú műsorok milyen felületeken lesznek elérhetők, mennyire tud együttműködni az ágazat, és hogyan biztosítható, hogy a rádiózás például a modern, számítógépes autókban is könnyen hozzáférhető maradjon.
A jelenlegi tapasztalatok szerint a lineáris rádiók még mindig erősebbek az online közvetítéseknél, de egyelőre kérdés, hogy ez a jövőben megváltozik-e. Ürge Dezső arra is felhívta a figyelmet, hogy az online technológia és a bevételek nagy része külföldi vállalatokhoz kerül, miközben a hazai rádiók teljes mértékben magyar tulajdonban vannak – ezt a pozíciót szerinte érdemes tovább erősíteni. Vári Péter pedig kiemelte: létfontosságú a magyar nyelv és kultúra átörökítése, és a rádiózás jövője leginkább attól függ, milyen technológiákat és tartalmakat választ majd a fiatal generáció.
A Rádió 100 korábbi epizódjaiban olyan ikonikus rádiósok osztották meg gondolataikat a hazai rádiózás első évszázadáról, mint Abaházi Csaba, Balázsy Panna, Bochkor Gábor, B. Tóth László, Malek Miklós, Pordán Petra, Vágó Piros és a közelmúltban elhunyt Komjáthy György.
A sorozatot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatta és szakmailag is segítette; az epizódok hetente jelentek meg a hatóság YouTube-, Spotify- és Apple Podcasts-felületein.
English Summary
The final episode of the Rádió 100 podcast, organized by NMHH and RAMOE to mark 100 years of Hungarian radio, explored the future of audio broadcasting. Experts discussed technological, cultural, and business challenges, including the role of artificial intelligence, digital transition, and the continued importance of analog radio. Despite the rise of online platforms, radio remains widely popular in Hungary, with around five million daily listeners, and has evolved into a multi-platform medium. The discussion emphasized the need for professionalism, credibility, and collaboration within the industry to ensure radio’s relevance in the 21st century. Ultimately, the future of Hungarian radio will be shaped by the younger generation and the platforms they embrace.
Kapcsolódó cikkek
- Óvodások a digitális világban – kihívások és megoldások
- Káromkodás a képernyőn: mit gondolnak róla a magyar nézők?
- Mégsem élünk buborékban? – Meglepő eredmények a magyar hírfogyasztásról
- 90 milliós rádiós támogatás és bírságcunami a médiában
- Amikor már a valóság sem biztos: a deepfake hatása a gondolkodásunkra
- A Magyar Rádió legendás sportosztályának titkai
- A rádiós élet aranykora: Garami, Juhász és Somogyi mesélnek pályájukról
- Mikrofon mögött: három női hang a rádiózásról és a közbeszédről
- Valóság vagy illúzió? Az NMHH szakértői a deepfake-jelenség nyomában
- Tények, trendek, tendenciák – az NMHH friss adatai a hazai médiapiacról
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Interaktív játszótér költözik a szegedi Karolina tornatermébe
A szegedi Karolina Iskola pedagógusai és diákjai a következő napokban kipróbálhatják a tornatermet lenyűgöző, interaktív térré alakító különleges eszközt. A kanadai fejlesztésű Lü nevű „interaktív játszótér” már több mint 35 országban bizonyított, és játékos formában segíti a gyerekek tanulását és mozgását.
Új ARGB és minimalista PC-házak a be quiet!-től
A német prémium PC-komponens-gyártó, a be quiet! bemutatta a Light Base sorozat két új tagját: a Light Base 500 LX-et és a Light Base 500-at. A modern dizájnt, hatékony légáramlást és funkcionalitást ötvöző modellek ideálisak gaminghez, multimédiás használathoz és professzionális build-ekhez.
„MI Jövünk!” – Lépj be a mesterséges intelligencia izgalmas világába!
A Gábor Dénes Egyetem (GDE) aktív hónapokon van túl, hiszen névadója születésének 125. évfordulója alkalmából júniusban emlékévet hirdetett. Az évforduló napján rendezett Mesterséges Intelligencia Konferencián mutatták be a „MI Jövünk!” ingyenes online tananyagot, amelyre azóta több mint 30 ezren jelentkeztek, közülük 15 ezren mikrotanúsítványt is szereztek.
Hogyan fűti a Mikulás házát a modern technológia?
A Mikulásról mindenki tudja, hogy decemberben bejárja az egész világot, de arról már kevesebb szó esik, hogyan viseli a Lappföldön megszokott, akár –25 °C-os hideget. Rovaniemi környékén, ahol évente több tízezer látogató keresi fel Joulupukkit, olyan fűtési rendszerre van szükség, amely nemcsak csendes és energiatakarékos, hanem a szélsőséges téli időjárásban is megbízható meleget ad.
Rekordot döntött a Kifli: már a magyarok harmadát éri el az online szupermarket
December első hetében a Kifli.hu elérte fennállásának tízmilliomodik megrendelését. A közel hat éve működő online áruház ma már havonta több mint 300 ezer kosarat töltenek meg a vásárlók. A mintegy 732 ezer regisztrált felhasználóval rendelkező szolgáltatás Budapest és agglomerációja mellett Pest megye jelentős részén, valamint több nagy vidéki városban is elérhető, több mint 700 futárával pedig a magyar lakosság közel egyharmadát fedi le.