Prim Hírek

A trend lényege, hogy kamasz fiúk önjelölt „erkölcsrendészként” nyilvános helyeken készítenek videókat olyan lányokról, akik szerintük kihívóan öltözködnek. A felvételeket a lányok engedélye nélkül teszik közzé, és a videók alatti kommentekben a testüket és az öltözködésüket gúnyolják. Eddig több mint 12 ezer ilyen videó jelent meg különböző online platformokon. Az NMHH szakértői hangsúlyozzák, hogy a szülőknek és pedagógusoknak rendszeresen beszélgetniük kell a gyerekekkel az online zaklatás veszélyeiről.

A „Szon Patrol” nevet a „patrol” (járőr) és a „szon” (a prostitúcióra utaló lengyel sértés rövidítése) szavakból kapta. A posztolók e rövidítéssel az obszcén tartalmakat szűrő algoritmusokat próbálják kijátszani. A lengyel sajtó kiemeli, hogy a videókat nem vallási vagy politikai szervezetek készítik, hanem kisebb kamasz csoportok, akik az „erkölcsvédelmet” ürügyként használják kortársaik megalázására. Lengyelországban a jelenség komoly társadalmi vitát váltott ki a nőgyűlöletről, az online zaklatásról és a szülők felelősségéről. Fontos hangsúlyozni, hogy a lengyel közvélemény többsége elítéli a trendet. A jelenség nemi diszkriminációt is hordoz, hiszen a lányokat célozza, és azt az üzenetet közvetítheti, hogy a fiúk „ellenőrizhetik” viselkedésüket, ami hosszú távon súlyos társadalmi következményekkel járhat.

A fiatal „járőrök”, akik gyakran sárga láthatósági mellényt viselnek, motivációja összetett: a szakértők szerint a kamaszkori frusztráció, a csoporthoz tartozás vágya, a „lájkvadászat”, valamint a női test feletti társadalmi kontroll mind szerepet játszik a trend elterjedésében.

nmhh.hu

Bár a „Szon Patrol” eredetileg Lengyelországból indult, a magyar fiatalokra is hatással lehet, hiszen nálunk is ugyanazok a népszerű online platformok elérhetők. A jelenség rávilágít a magyar fiatalok körében előforduló, hasonló problémákra, bár itthon ritkábban öltenek ilyen látványosan szervezett formát. A magyar iskolákban gyakori, hogy lányokról, számukra kényelmetlen helyzeteket ábrázoló fotókat osztanak meg osztálycsoportokban, gyakran gúnyos vagy megalázó kommentek kíséretében. Ezek a titokban készített képek és videók, valamint a testre irányuló megszégyenítések az online zaklatás formái.

Az áldozatok gyakran szorongásról, félelemről számolnak be, különösen, ha a róluk készült felvételek újra és újra megjelennek a közösségi médiában. Sok esetben ez akár az iskolába járást is nehezíti, hosszú távon pedig depresszióhoz, elszigetelődéshez és kapcsolati nehézségekhez vezethet.

A zaklatott fiatalok emberi méltósága mellett a magánélethez és személyes adataik védelméhez fűződő jogaik is sérülhetnek, ha képmásukat engedély nélkül hozzák nyilvánosságra. Az NMHH szakértői felhívják a figyelmet, hogy a szülők és pedagógusok felelőssége, hogy a fiatalok ne váljanak káros trendek áldozatává. A szülők feladata, hogy nyomon kövessék gyermekeik online tevékenységét, és beszélgessenek velük az internet veszélyeiről. A gyerekeknek tudniuk kell, hogy ha zaklatás vagy megszégyenítés éri őket, bátran fordulhatnak a szüleikhez. A pedagógusoknak szintén kiemelt szerepe van az áldozatok felismerésében és támogatásában, valamint a rendszeres beszélgetésben arról, mi számít online bántalmazásnak és hogyan lehet ellene fellépni.

A jogellenes online jelenségek megelőzése és a figyelemfelhívás a hatóságok és szakmai szervezetek, így az NMHH feladata is. Az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló rendelete (DSA) kötelezi a nagy online platformokat, hogy hatékonyan távolítsák el a jogellenes tartalmakat és fokozottan védjék a kiskorúakat. A gyerekeknek tudniuk kell, hogy joguk van segítséget kérni, és semmilyen online trend nem írhatja felül méltóságukat vagy biztonságukat. A zaklatásért soha nem ők a felelősek.

Az NMHH kiemelt célja, hogy online tartalmakkal, kiadványokkal és programokkal támogassa a kiskorúak biztonságos internethasználatát. Az Internet Hotline felületén bárki bejelentést tehet és segítséget kérhet, aki Magyarországon online visszaélés áldozatává vált.

English Summary

The “Szon Patrol” is a harmful TikTok trend that originated in Poland and has quickly spread among teenagers. In these videos, groups of boys film girls in public without their consent and post the footage online, often accompanied by degrading comments about their appearance and clothing. The phenomenon has sparked serious debates about misogyny, online harassment, and parental responsibility. Experts warn that such public humiliation can cause long-term psychological harm, including anxiety, depression, and social withdrawal. Authorities and educators emphasize the importance of discussing online safety with young people and ensuring they know their rights and where to seek help.