Prim Hírek

A kötet egyik tanulmányában, amelyet Gyurkó Szilvia és Botos Viktória jegyez, kiemelik: „A technikai fejlődés és a digitalizáció révén a gyermekkor egyszerre atomizáltabbá és diffúzabbá vált. Míg korábban egy egész falu nevelte a gyerekeket, ma az internet szolgál erre a célra.” A digitális korban az elektronikus naplóval küszködő szülők, az unokákról posztoló nagyszülők és az influenszerként tevékenykedő pedagógusok mind olyan jelenségek, amelyek jól mutatják, miként alakította át az internet a társadalmat, és hogyan vált az online jelenlét a családi élet szerves részévé.

A könyv első részében a szerzők azt vizsgálják, hogyan változtak a szülői szokások az online platformok (közösségi média, videómegosztók stb.) elterjedésével. A digitális szülőség fő kérdései között szerepel a digitális kontroll, valamint az, hogy a mesterséges intelligencia milyen módon segítheti a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatását és az oktatást.

A második rész a digitális szülőséget érintő szabályozási kérdésekkel foglalkozik, különösen a személyiségi jogok és az adatvédelem szempontjából. Külön figyelmet kapnak a családi rituálék és az influenszermarketing. A sharentingre szentelt tanulmányok hangsúlyozzák a jelenség társadalmi jelentőségét. A túlzott szülői posztolás során a szülők alakítják gyermekük digitális identitását, gyakran a gyermek akarata ellenére teszik őt „közszereplővé”, és ezzel beavatkoznak a magánszférájába. Ráadásul az online megosztott tartalmak hosszú éveken át elérhetők maradnak.

Koltay András és Lendvai Gergely Ferenc jogi szempontból elemzik a sharentinget, kiemelve, hogy az több, mint családi rituálé: formálja a gyermek digitális identitását, a szülő online viselkedésének megjelenését és értelmezését, és adott esetben a családon belüli kapcsolatokat is. A közösségi médiában megosztott képeket közzétételnek tekintik, a szólásszabadság részeként értelmezve. A szerzők azt vizsgálják, milyen mértékben védi jog a tartalmakat, és mikor indokolt a véleménynyilvánítás korlátozása, nemzetközi példákat is bemutatva, amelyek a szülő és gyermek érdekei közötti konfliktusokat világítják meg.

„Bár a gyermekek és szülők digitáliseszköz-használatáról egyre bővül a szakirodalom, úgy gondoltuk, érdemes a témát több nézőpontból, különböző tudományterületek képviselőinek bevonásával feldolgozni. Így született meg ez a tudományos igényességgel, de közérthető nyelven írt kötet, amely mindazok számára hasznos, akik mélyebben szeretnének elmerülni a témában” – fogalmaz Koltay András.

Mivel a gyermekek életkorukból és tapasztalatlanságukból adódóan kiszolgáltatottak a virtuális tér veszélyeinek, az NMHH kiemelten figyel az online biztonságukra. A hatóság különböző programokkal, kampányokkal és kiadványokkal segíti a biztonságos internet- és közösségimédia-használatot. E felelősségvállalás részeként jelent meg 2025 végén a Digitális szülőség című kötet, amely gazdag hivatkozásai révén mind az érdeklődő olvasók, mind a téma kutatói számára értékes forrás.

A kiadvány kapcsán Koltay Andrással készült interjú:

English Summary

Digital Parenthood explores the phenomenon of sharenting, where parents share aspects of their children’s lives online, and its impact on modern family life. Edited by Gergely Ferenc Lendvai and András Koltay, the book examines the opportunities, challenges, and ethical dilemmas of growing up in a digital world. It addresses issues such as digital privacy, parental control, and the long-term consequences of sharing children’s images and information online. Combining legal, social, and technological perspectives, the volume offers insights into how the internet shapes children’s identities and family dynamics. Aimed at both scholars and concerned parents, it provides a comprehensive, accessible guide to navigating parenthood in the digital age.