Alkalmazásintegráció a Budapest Banknál

, 2002. július 24. 16:07
Miközben a Budapest Bank 2002 júniusában elindította NetBank nevű böngésző alapú internetbanking-rendszerét, ezzel párhuzamosan megkezdődött a használata egy kevésbé látványos, de annál fontosabb rendszernek, a Process Interface alkalmazásintegrációs megoldásnak, amely a NetBank banki háttérrendszerekkel történő integrációját végzi. A Budapest Bank - a Fornax Integrátor Kft.-vel együttműködve - így olyan világszínvonalú integrációs megoldást valósított meg, amely a jövőben lehetővé teszi a különböző elektronikus ügyfélkapcsolati csatornák - így például a mobilbank és a call center - rendkívül gazdaságos kialakítását, illetve biztonságos üzemeltetését.
A Process Interface technológiai alapját az IBM - az integrációs brókerek között piacvezető - Websphere MQ Integrator (korábbi nevén MQSeries Integrator) szoftvere jelentette. A Budapest Bank számára a rendszer fejlesztését, az integrációval összefüggő oktatási és üzemeltetéstámogatási feladatokat pedig az IBM partnere, a Fornax Integrátor Kft. végezte. A Fornax Rt. 100%-os tulajdonában álló vállalat e területen számos sikeres referenciával rendelkezik Magyarországon és külföldön egyaránt, köztük a KELER Rt. eAI Journal "Best Enterprise Application Integration Solution of the Year 2001" díjával kitüntetett rendszerének fejlesztésével.

A konkrét projektről szólva a kiindulási pont a Budapest Bank informatikai környezete volt, amely más hazai bankokéval összehasonlítva tipikusnak mondható, két nagy háttérrendszer (számlavezető és kártyamenedzsment), illetve több kisebb, de szintén kulcsfontosságú rendszer biztosítja a banküzem informatikai hátterét. Ezekre a háttérrendszerekre épülnek rá azok a felhasználói (front-end) rendszerek, amelyek a bankfiókok munkatársait, illetve az egyre népszerűbb elektronikus csatornákon (telefon, internet, SMS) keresztül közvetlenül a bank ügyfeleit szolgálják ki. Talán említeni sem kell, hogy a megfelelő szintű integráció alapvető fontosságú, ennek hiányában a bank összetett üzleti folyamatainak informatikai támogatása nehézkesen használható és bonyolultan menedzselhető. A Budapest Bank az alkalmazásintegráció által nyújtott üzleti előnyöket figyelembe véve a korábbi "pont-pont" integrációs struktúra gyökeres átalakítását tűzte ki célul, aminek lényege egy middleware alapú integrációs központ kialakítása és a rendszerek közötti ún. "sok-sok" kapcsolatrendszer átalakítása a sokkal előnyösebb "egy-sok" kapcsolatrendszerré.

A várt előnyök

A Budapest Bank az alkalmazásintegráció bevezetésével számos előnyre tett szert, amelyek közül a három legfontosabb a következő. Egyrészt az új termékek piacra jutása gyorsul, bevezetési költségük csökken. Ehhez tudni kell, hogy az esetek többségében az adott termék értékesítését, kezelését támogató informatikai háttér kifejlesztése az, ami időnként komoly késedelmet okoz. Az informatikai fejlesztés jelentős részét ugyanis integrációs feladatok teszik ki (a költségek 40-50%-a, a fejlesztési idő 50-70%-a), amelyek nagy része egy alkalmazásintegrációs architektúrában lényegesen egyszerűbben elvégezhető, akár 25-30%-kal csökkenthetők a költségek, és 30-40%-kal a fejlesztési idő.

Ugyanakkor lehetővé válik a 7x24 órás működés. Az alkalmazásintegrációs architektúra biztosítja, hogy a 24 órás rendszerek üzemidőtől függően mindig azt a háttérrendszert érjék el, amely az adott szolgáltatást az adott időpillanatban nyújtani tudja. Azokban az időszakokban pedig, amikor egy szolgáltatást egyik rendszer sem tud feldolgozni, az integrációs központ gyűjti a feladatokat, és a háttérrendszer indulása után automatikusan továbbítja azokat.

A harmadik legfontosabb előny a szállítók, rendszerek függetlenítése. Alkalmazásintegrációs architektúra esetében az egyes rendszerek kapcsolata az integrációs központon keresztül valósul meg, ahol megvannak azok az eszközök és módszerek, amelyek segítségével nagyon jól kontrollálható a rendszerek egymásra hatása. Pontosan tervezhető és felügyelhető a funkcionalitásuk, a szállítók teljesítése, és a rendszerek önállóan, egymástól függetlenül tesztelhetők (az integrációs központ képes szimulálni a kapcsolódó rendszereket).

Több fázisban célszerű végrehajtani

Egy olyan vállalat esetében, amely a Budapest Bankéhoz hasonló méretű informatikai háttérrel rendelkezik, az alkalmazásintegráció végrehajtása egy lépésben túl nagy és túl kockázatos feladat, ezért több fázisban ajánlott elvégezni. Ezeket úgy célszerű meghatározni, hogy az egyes fázisok külön-külön is hozzanak azonnali üzleti és informatikai előnyöket. Ezért az egyes alkalmazásintegrációs lépéseket érdemes egy fontos, sok rendszerkapcsolattal rendelkező új rendszer bevezetésével párhuzamosan elvégezni. A Budapest Bank is ezt a megoldást választotta, és az alkalmazásintegráció első fázisát (a Process Interface rendszer első verziója) a NetBank rendszer bevezetésével párhuzamosan végezte el.

Rendkívül fontos azonban, hogy az alkalmazásintegrációs bevezetési szakaszok önálló programban folyjanak. Erre azért van feltétlenül szükség, mert egy új rendszer bevezetése mindig speciális integrációs elvárásokat támaszt, ugyanakkor az átfogó alkalmazásintegráció eredményeképpen létrejövő integrációs központnak vállalati szintű integrációs követelményeket kell szem előtt tartania. Ezek csak akkor lesznek összhangba hozhatók a vállalat minden informatikai rendszerével, ha egyik rendszer sem élvez kitüntetett szerepet, ha egyik rendszer integrációs elvárásai sem dominálnak az integrációs központ kialakításakor.

Egy átfogó alkalmazásintegrációs program kezdetben komoly felmérési-tervezési tevékenységet jelent, ezután következhet a rendszerfejlesztési szakasz, amely kiterjed magának az integrációs központnak a megvalósítására, illetve a meglévő rendszerek illesztésére (alkalmazásadapterek fejlesztése). Ezután a megvalósított architektúra üzembe helyezése, üzemeltetésbiztonságának növelése a feladat (ez jelentheti például egy rendszermenedzsment-eszköz bevezetését).

A megoldás

A Budapest Bankban az integrációs központ a Process Interface nevet kapta, amely jól kifejezi a szerepét: az üzleti folyamatok összekapcsolását, komplex üzleti folyamatok kezelését, függetlenül attól, ahogy az adott üzleti folyamat informatikai támogatását a háttérben hány rendszer együttműködése látja el. A stratégia szerint a Process Interface-en keresztül kommunikál egymással minden informatikai rendszer. Ez ily módon kiterjed a front-end és a back-end rendszerek, továbbá a back-end rendszerek, valamint a front-end rendszerek egymás közti kapcsolatára is. A Process Interface végzi a rendszerekből érkező üzenetek (pl. forintátutalási megbízás) fogadását, értelmezését, majd típusuk és konkrét adattartalmuk alapján a továbbküldendő üzenetek előállítását, méghozzá azokban a formátumokban, ahogy azt az adott rendszerek feldolgozni képesek. Amennyiben az üzenet tartalmazza az érintett ügyfél küldő rendszerbeli azonosítóját, a Process Interface a központi ügyféltörzs (Online CIF - Customer Information File) segítségével konvertálja azt a fogadó rendszerek ügyfél-azonosítójára.

Vannak üzenetek (szolgáltatáskérések), amelyek nem elégíthetők ki azonnal, mert a szolgáltató háttérrendszer éppen nem áll rendelkezésre (pl. záráskor). Ezekben az esetekben a Process Interface a saját adatbázisában tárolja az üzenetet egészen addig, míg a háttérrendszer újra elérhető lesz, és ekkor automatikusan (de paraméterezhető módon) feladásra kerülnek a felgyülemlett üzenetek. A várakozó üzenetek intelligens kezelését - például a könyvelési nap megállapítását, a státusvisszajelzések elküldését, esetleg a várakozó üzenet stornóját - a Process Interface végzi. A Process Interface első fázisában két rendszer, az ODS tranzakció-kezelő és a NetBank összekapcsolását valósítja meg. A Process Interface jelenleg a NetBankból indított forintátutalásokat kezeli, beleértve az előre dátumozott tételek várakoztatását és a fedezethiányos tételek ismétlését is.

További tervek

A Process Interface első fázisának sikeres indulása után hamarosan folytatódik a Budapest Banknál az alkalmazásintegrációs stratégia végrehajtása. Egyrészt a bank bővíti elektronikus csatornáinak körét, miáltal szolgáltatásai egyre többféle módon, egyre könnyebben érhetők el az ügyfelek számára, másrészt a Process Interface-en keresztül elérhetővé teszi a banki szolgáltatások körének kiszélesítését. Az egyszerű betétlekötésektől a devizaműveleteken, hitelkezelésen, VIBER-átutalásokon keresztül egészen az összetett vállalati szolgáltatásokig, a postai csekkek és a csoportos átutalások kezeléséig vezet a sor, hogy csak néhányat említsünk a leggyakoribb banki szolgáltatások közül. Miután egy-egy újabb szolgáltatás elérhetővé válik a Process Interface-en keresztül, az egyes elektronikus csatornák funkcionalitásának kibővítése már csak üzleti kérdés, az integráció minimális ráfordítással biztosítható.

Kövess minket a Facebookon!

Cikkgyűjtő

További fontos híreink

Digitalizációs „bumm” a bankszektorban!

2021. május 4. 19:29

Óvakodjunk a COVID-19 vakcinával kapcsolatos csalásoktól és álhírektől

2021. április 19. 14:58

Új pályázatokat indít az EIT Digital

2021. április 8. 14:15

Stabil üzleti teljesítmény mellett tovább növekedett tavaly a Huawei

2021. március 31. 13:35