Prim Hírek

A képzések eddigi tapasztalatait és a diákok véleményét is tükrőző előadásokból kiderült, nem hoz minden hallgató magával elegendő informatikai tudást a középiskolából , ezért az egyetemi képzésbe általános, az informatikai szemléletet, készséget és kultúrát fejlesztő elemeket, illetve a szakos képzési programokba a harmadik évezred követelményeinek megfelelően korszerű, a munkerőpiacon is hasznosítható tudáshoz szükséges informatikai tartalmú tárgyakat javasolnak beépíteni. Ez utóbbiak többek között a nagyméretű szövegek professzionális kezelése, a fejlett számítógépes prezentációs készségek, vagy a számítógépek segítségével történő hatékony információkezelés és kommunikáció lehetnének.

Egyes szakspecifikus képzésekben statisztikai eljárások, illetve multimédiás tartalomkidolgozás megismertetésére is nagy szükség lehet. A felsorolt bölcsészinformatikai készletekkel már teljesíthetők lehetnének a kétciklusos képzés informatikai kompetencia követelményei.

A konferencián felvetődött néhány, a szakirányú informatika képzést hátráltató tényező is. Ilyen például a bekerülő diákok már fentebb is említett különböző szintű informatikai felkészültsége, amelyre az ECDL vizsga felvételi követelményként való megfogalmazása is lehet megoldás. Ugyancsak - különösen a sok esetben írásaikból élő, illetve azt munkájuk szerves részének tekintő bölcsészek esetében - általános problémát jelent a tíz ujjal gépelés közoktatásban történő tanításának (kivéve a közgazdasági szakközépiskolákat és néhány alternatív általános és középiskolát) jelenlegi hiánya. Az ennek megváltoztatását javasló többség a klaviatúra, mint a kizárólagos, hiteles szövegbeviteli eszköz hatékony használatának szükségességére hivatkozott.

Bár az általános bölcsészképzésnek nem része a tanárképzés, a szekciómunkák során mégis előkerült a már mind korábbi korban kezdődő nyelvtanulás igénye miatt a számítástechnika - a nyelvtanárképzést érintő - multimédiás, játékos nyelvtanulást elősegítő funkciója. Annak ellenére, hogy ez más karok kompetenciája, megfogalmazódott, hogy a tanárképzésben az informatikát motiváló tényezőként kellene figyelembe venni, s ennek az átadott technikai készségekben is meg kellene jelennie.

A konferencia szekcióiban folyó munkák során az informatikus-könyvtáros képzés egyes szakirányait megvizsgálva megállapították, azok sok segítséget adhatnak a fenti informatikai felkészültség megteremtéséhez és alkalmazásához.

A konferenciazáráskor a résztvevők és a szervezők e képzés tantárgyi és szervezési lehetőségei megvizsgálására vonatkozó közös nyilatkozatot fogalmaztak meg a bölcsészettudományi karok vezetői számára. Az eddig is működő rendszerek esetében a képzés visszafejlesztésének, esetleges megszüntetésének elkerülését, illetve ahol erre lehetőség nyílik, kialakítását és folyamatos fejlesztését kérték. Ennek kapcsán fontos szempont a képzés bölcsészorientált volta legyen, amit - elkerülve a műszaki szemléletű, a bölcsészgondolkodástól távol álló oktatási folyamatok integrálódását - a karokon belüli, a bölcsészekhez közelálló, a bölcsészethez (is) értő szakemberek oktatókénti közreműködése garantálhatna.

A bölcsészinformatikai képzés korszerű informatikai eszközökkel történő tartalmi és módszertani kutatását, fejlesztését az ELTE BTK Informatikai és Könyvtártudományi Intézete melletti tudományos tanács létrejötte tehetné a jelenleginél hatásosabbá.