Magyarországon még a GDP egy százaléka alatt a K+F költés
A kutatás-fejlesztés területén a bevételeikhez képest jelentős ráfordítást tavaly mintegy 200 cég végzett Magyarországon, beleértve az olyan külföldi cégeket is, amelyeknek itt van a kutatási központjuk. Fontos lenne néhány éven belül megduplázni a K+F ráfordításokat és megfordítani az arányt: a vállalkozások finanszírozzák ennek kétharmadát és csak egyharmad jusson az államra - magyarázta a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke. Hosszabb távon, 2015-ig az Európai Unió törekvéseivel összhangban a GDP három százalékát kellene K+F-re költeni. A kutatás-fejlesztésben is a húzóágazatokra - elsősorban az informatikára és a biotechnológiára kell összpontosítani – mondta Geiner István.
Kapcsolódó cikkek
- EU: 3 milliárd eurós program a nanoelektronikára
- Megnyílt a Magyar Telekom k+f laborja, a Kitchen Budapest
- KÜRT: új biztonsági K+F intézet magyar központtal
- Sun: Környezettudatos-e a hazai informatika?
- Globális kutatóhálózatot indított az EMC
- Közös Microsoft-Lenovo kutatólaboratórium Kínában
- Mechatronikai kutatóközpont lesz Székesfehérváron
- Xerox: nyolcezernél is több aktív szabadalom
- A beruházások támogatásának menetrendje
- Szándéknyilatkozat járműinformatikai központ létrehozásáról
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
A Schneider Electric és az ETAP új szintre emeli az MI-gyárak energiaigényének tervezését
A Schneider Electric és az ETAP közös munkája jelentős előrelépést hoz a mesterséges intelligencia (MI) által vezérelt gyárak energiaigényének tervezésében. Az NVIDIA Omniverse Blueprint platformra építve olyan digitális ikermegoldást fejlesztenek, amely képes összehangolni a mechanikai, termikus, hálózati és elektromos rendszerek adatait, így pontosabban modellezhető az MI-alapú gyárak működése.
A térbeli számítástechnika forradalma: Az üzleti innováció új dimenziója
Ahogy a vállalati informatika egyre bonyolultabbá és összetettebbé válik, úgy nő a térbeli számítástechnika (spatial computing) jelentősége az üzleti innovációk terén. Ez a technológia lehetővé teszi a fizikai és digitális világ közötti zökkenőmentes kapcsolatot, és egyesíti a virtuális valóság, a kiterjesztett valóság, az IoT és a mesterséges intelligencia adatelemzési képességeit. Ennek köszönhetően a vállalkozások új szintre emelhetik hatékonyságukat és innovációs képességüket.