Prim Hírek

A közelmúlt gazdasági mutatói meggyőzően bizonyítják, hogy az EU-tagság jót tett a tíz új tagállam gazdasági fejlődésének. Az Eurostat adatai szerint az új tagok GDP-je – Málta kivételével – a 15 régi EU-tagállam 2005-ös 1,5, illetve 2006-os 2,6 százalékos átlagát meghaladva növekszik. Észtországban és Lettországban 10 százalék feletti a GDP-növekedési üteme, amelynek alapján e két állam a világ leggyorsabban növekvő gazdaságai közé tartozik. Magyarországon 2006-ban 4 százalékkal nőtt a GDP.

Az IT-piacokon még kedvezőbb volt a növekedés. A magánfelhasználók többnyire IT-eszközök vásárlására vagy bővítésére használják nagyobb vásárlóerejüket, a vállalatokra viszont nagy nyomás nehezedik, hogy a versenyben való helytállás érdekében vegyék át a nemzetközi szereplők technológiai és átláthatósági normáit. Aztán ott a jogszabályi háttér. Az IDC szerint a törvényi előírások fontos szerepet játszanak az IT-piac növekedésében, bár hatásukat gyakran alábecsülik. A nagyobb nyilvánosságot élvező távközlési és adatvédelmi jogszabályoktól kezdve a digitális aláírásokra és a vámügyintézésre vonatkozó, kevésbé ismert előírásokig, az informatika gyakorlati alkalmazása sokféle uniós szabály és irányelv betartása szempontjából kulcsfontosságú.

Az állami és magánszektor szervezeteinek nem egyedül kell állniuk a számlát. A tagállamok nemzeti fejlesztési tervei strukturális alapokon keresztül támogatják a kormányok és a különféle EU-kezdeményezések (pl. az ICT-alapú közigazgatási szolgáltatások kialakítását ösztönző i2010) által meghatározott kiemelt fejlesztési területeket. A közvetlen finanszírozás és a többi pénzügyi eszköz – azon belül az IT-infrastruktúrával és ‑megoldásokkal kapcsolatos beruházásokat ösztönző támogatott hitelek – fő haszonélvezői a közigazgatási szervek, valamint a kis- és középvállalatok (KKV-k).

Az IDC számításai szerint évente átlagosan közel 12 százalékkal bővülnek majd az IT-kiadások az EU tíz új tagállamában a 2004-gyel kezdődő évtizedben. Az összes uniós finanszírozási komponens kumulatív hatása nyomán 2013-ban 22 százalékkal többet fordíthatnak majd informatikai fejlesztésekre az új tagállamok, mint egyébként (azaz uniós tagság nélkül) tehetnék. Magyarországban várhatóan 25% lesz ez az uniós többlet.